Új bejegyzés Frissítés

2012.07.22. 11:08 Kryshna

* Új fejezet kezdődött. Ahogy az istálló mellett, úgy a kastély előtt is. A fogat ajtaja tárult, ahogy hajtója felnyitotta a nemes démon előtt. Magas,széles vállú,mégis viszonylag vékony férfi lépett ki a kocsiból.Hosszú, fekete kabátot viselt, melyre gyorsan tapadt rá az egyre erősebben hulló hó. Erős kisugárzása messze elért. Kryshna is épp ekkor érte el a kastély ajtaját, melyhez sietve jött le a lépcsőn. Gyorsan vette a levegőt .Hosszú, leomló hajába bele-belekapott a durva szél, ahogy ruhájába is. A két alak tekintete egymáséba fonódott. A férfi tekintete tele volt szenvedéllyel, a nőében ijedtség lappangott, melyet hamar felváltott a tettetett öröm. A férfi gyors léptekkel indult a kapu előtt álló nőhöz,mikor mellé lépett,egy pillanatra megállt, s rátekintett menyasszonyára. Szemeiben érzelmek sora tükröződött, majd lehunyta őket, s szorosan karjaiba zárta a vágyott nőt. Vannak olyan dolgok az életben, melyekhez szükségtelenek a szavak. Csak álltak ott, egymás ölelésében, s Kryshna csak nézett maga elé, most, hogy a férfi már nem láthatta szemeit. Azokból végtelen szomorúság sütött. Ezeket elfojtván, szorosabban markolta csak a férfi sötét szövetkabátját. Ruhája közben kezdett átázni a hópelyhektől, de egy lépést sem tett a kastély felé. Érezte, hogy nem sok kell, és elsírja magát. Volt egy pont, amit már ő sem volt képes elviselni, és ez vészesen közeledett. De erőt vett magán, mély levegőket vett. Az, hogy vőlegénye pont Enaylával való röpke, de erőteljes vitájuk után érkezzen meg...? Keserűen nevetni lett volna kedve. A sors fintora. De újból érezte azt, ahogy erőre kap. Ahogy feltöltődnek érzékei. Innentől kezdve jobban kell majd játszania, taktikáznia, s átgondolni mindazt, amit tesz. Nem hibázhat, mert komolyra fordultak a dolgok...*

2012.07.22. 00:50 Hana

*Meredith igencsak megrémült, majd Nwalcara nézett. Nem tudta eldönteni, hogy mi is volt ez. Abban a pillanatban, amikor őt fogta, érezte, hogy végtagjai elnehezednek, ráadásul külsőségekben is teljesen megváltozott. Olyan mintha az ő életének idejét felgyorsította volna. A gondolat teljesen ijesztő volt a számára, hiszen úgy tűnt, hogy neki ez a különleges képessége, amiről még egyáltalán nem tudott.Tekintete ismét kezére szegeződött, majd vissza a férfira, aki suttogva kért tőle bocsánatot. * - Semmi baj - *Halk és nyugodt hangja volt. Látta, hogy Nwalcat teljesen lesokkolta képességének felismerése, amit még egyáltalán nem is ismert. Még Meredith sem tudta eldönteni, hogy melyik a rosszabb: A tény, hogy ilyen szörnyűségre képes? vagy hogy A képességét még nem tudja irányítani? A férfi hátrálása arra utalt, hogy tényleg nem akarja bántani és még mindig zaklatott. Először odaakart menni hozzá, de inkább ott maradt ahol eddig is.*

2012.07.22. 00:23 Presy | Nwalca

Halk lélegzetvétel, ereiben dübörgő vér kezd csillapodni. Fogai összekoccannak, ahogy ajkait összeszorítja és próbál gondolkodni, de semmi értelmes nem jelenik meg fejében, csak kérdések tömkelege.  - Én… nem akartam – suttogta a lánynak kétségbeesetten. – nem akartalak bántani! – még egy lépés hátra. Túl abszurd volt számára ez az egész. Halvány gőze sincs, hogy mit tett előbb, ilyen még nem történ, hiába ért valakihez dühösen, mondjuk az apjához.   - Fogalmam sincs – válaszolt Rainak, és továbbra és elhűlten meredt a leányzó karjára. Tudatában volt annak, hogy most megeshet, hogy képessége haloványan felbukkant, de mindez csak egy pillanatig tartott és dühe irányította, nem a józan esze. De azt már nem értette, hogy ilyen undorító dolgot, hogy tehetett. Elméjébe vésődött az öreg kar, a ráncos bőr látványa és nem tudott tőle szabadulni.  - Miattam lett ilyenné – a felismerés villámcsapásként zúdította rá a lavinát. Megnyílt előtte valamiféle kapu, ami csak sugallta felé, hogy ő tehet lova nyomoráról és mostani állapotáról.

2012.07.22. 00:06 Rainion

*Szótlanul nézett le a kívülről törékenynek tűnő lányra, ahogy saját haragjában forrongott s ezzel vihart kerített maguk körül. Az erős szél tépte-szaggatta a ruháját és a haját is minduntalan arcába fújta, de nem törődött vele.* Azt hiszem. Végül is, még egyben vagyok, nem? *Jegyezte meg egy apró mosollyal, de egy fikarcnyi jó kedv sem bújkált a hangjában. Elkeseredett volt, s úgy érezte, tehetetlen. Ezt az érzését csak erősítette, mikor Nwalca felbukkant mellettük, s újra ráförmedt. De Rai nem érzett már iránta dühöt. Tekintete átható volt, úgy hallgatta és nézte a férfit, aki közben Meredithhez lépett és megragadta a csuklóját, ám mielőtt Rainion bármit is tehetett volna, újra elengedte, és elhátrált tőlük. A fiú döbbenten nézett rá, nem értette, mi történt az előbb a házaspár közt. Tudta, hogy Nwalca szánt szándékkal nem bántaná a nőt, de izzó dühe mégis ezt tette vele.* Mit csináltál...? *Kérdezte suttogva, hangjában most egy cseppnyi gorombaság sem volt, puszta kíváncsiság. Közben Meredith csuklójára villant a szeme, amin, szerencsére, semmi sem látszott.*

2012.07.21. 23:40 Hana

*Amint kilépett az istállóból hatalmas szélvihar kerkedett. Nwalcanak ismét sikerült fellobbantania a gyűlöletet, amit irántuk kezdett magába folytani. Azt a gyűlöletet, haragot, amit soha se tudod igazándiból kiadni magából. Jobban belegondolva, nem is a családot, hanem őt gyűlöli, amire úgy gondol, hogy teljes mértékben minden joga megvan rá. Lassan elindult a kastély felé, de meg is gondolta magát. Ilyen állapotban mutatkozzon mások előtt? Nem, nem teheti meg. Úgy gondolta, hogy majd kint, az istálló oldalán ha elhelyezkedik egy kis friss levegőt szívva, talán jobban lesz. A falnak támaszkodva állt meg. Az általa keletkezett vihar elmúlt, mégis a természet tovább folytatta azt, amit elkezdett. A levegő egyre hűvösebb volt, a sötét felhők csak úgy gomolyogtak az égbolton, a hatalmas hópelyhek pedig a földre szállingóztak, amit Meredith üveges tekintettel figyelt. Számára a külvilág teljesen megszűnt. Még mindig bűntudata volt, hogy édesanyja fejéhez olyan szavakat vágott halála előtt, amit egyáltalán nem gondolt komolyan, mégis azok voltak hozzá az utolsó szavai, amik. A történtekről senkinek sem beszélt és soha nem is fog. Ez már a múlt, amin nem tud változtatni, így csak a jelenre és a jövőre kell koncentrálnia nem pedig visszaemlékezni azokra, amiket elkövetett. Már tudja, mit és hogyan kell tennie, hogy ne bándhasson meg semmit sem, ő már megkapta a maga leckéjét. Vajon Nwalca megtudta érteni amit mondott? Az istálló bejáratára vetett pillantást, ahol Rainion bukkant fel. Meredith egy kicsit meglepődött, de ezt leplezte. Szemeit lehunyva, balkezével lassan hajába túrt * - Persze, nincsen semmi baj...  - *Mondta meglepően megnyugottan* - És veled? Téged is elég rendesen kiosztottak... - *Hangja elhalkult, szemeit továbbra is lehunyva tartotta, nem igazán mert ránézni, amit önmaga sem ért. Az épületet végül Nwalca is elhagyta, hírtelen fel se fogta mi történik, már csak váratlan ráncigálást érezte a csuklójánál fogva, amit férje tett. Ez igencsak meglepte és legszívesebben rákiabált  volna, de egyszerűen nem jött ki hang a torkán. Igencsak megrémült tőle, tekintetéből az eddigi düh és gyülölet helyébe a félelem tükröződött. Kívűlállóként úgy tűnt, mintha egy rongybabát ráncigált volna a férfi. Amilyen gyorsan történt mindez, olyan gyorsan fejeződött is be. Hírtelen el is engedte a csuklóját majd tovább ment Nwalca*

2012.07.21. 23:20 Kryshna

* Ismét csak vissza kell fognia a feltörni vágyó szóáradatot, nyel egy nagyot, de szemeit egy pillanatra sem veszi le Enaylaról. *  - Vannak olyan dolgok, melyek elmúlnak.... a legtöbb "szerelem" is ilyen.... akivel én találkoztam, egy eltaszított férfi volt, aki nem csak a szex vadságára vágyik * Most Kryshna nem válogatja meg szavait, ridegen szembesíti Enaylát a tényekkel, melyeket a nő még nem láthatott, hallhatott. * - Hanem a szerelem gyengédségére is. Legyek akármilyen... de képes vagyok ezt megadni neki. Képes voltam feledtetni vele a sebeit újra és újra feltépő múltját.. örömet hozni az életébe. Nem véletlenül kérte meg a kezem. Bármekkora is volt a szerelmük... elhidegültek egymástól. Ez a férfi részben hozzám tartozik.. kötődik hozzám. * Egy szinten ő is hozzátartozik a férfihez, de nem szerelmes belé, ezt érzi. Ezért nem is említi az ő oldaláról érzéseit. Szíve újból elfacsarodik, mikor belegondol, mennyire megbánthatja majd az igazsággal... ha szembesül azzal, mi történt. Mélyet sóhajt. Hallgatva Enayla szavait, ólomsúlyként nehezedik rá az, amit már eddigis sejtett. De kimondva ezeknek a mondatoknak hatalma van. Nyílt felhívás a közelgő háborúra a két nő közt. Fel tudja-e venni a versenyt ezzel a nővel? Tulajdonképpen igen, de mennyi esélye van a győzelemre? S talán Ezio nem is akar választani. Őt ismerve, ez a helyzet csak tovább fokozza majd izgalmát. Versenyeznie kell-e egyáltalán vele? Vagy egyszerűen el kellene engednie királyát, békén hagynia... nem tudja a választ. Abban azonban biztos, hogy Enayla képtelen lesz felbontatni az esküvőt... titokzatos mosoly jelenik meg Kryshna arcán is, válaszolva Enayla mimikájára. * - Öröm volt megosztani önnel ezt a pár percet, Lady Enayla... a mielőbbi viszontlátásra. * Szédítő korábbi nyugalma szinte azonnal tér vissza. Gondolatai csak úgy pörögnek, amint mosolyogva kilép a folyosóra. Ekkor hatalmas zörej, csikorgás és nyihogás töri meg a kastély mély csendjét. A főkapu felől jön a zaj, ez az összetéveszthetetlen... egy démon érkezte. Kryshna megdermed léptében. Akik most a kapu felé indulnának, meglátnák a hatalmas, díszes lovaskocsit, óriási,fekete, vörösszemű  démonparipákkal előtte. Megérkezett hát...*

2012.07.21. 23:19 Presy | Nwalca

Az őt ért támadások nem izgatták fel, viszont az, hogy unokatestvére a leányzót részesíti előnyben, na az már neki is betett. Figyelemmel kísérte, ahogy a másik elviharzik a nő után. A hangokat hallotta kristálytisztán és ez borzasztóan zavarta. Rainak most mellette kéne lennie, nem pedig Meredith mellett. Nem őt kéne vigasztalnia, hanem Nwalcát. Egyre inkább ideges lett.  - Mégis mit képzel magáról? Kioktat olyan dologról, amit tudok? – Erősen simítja meg lova oldalát. – Nem baj, picikém – suttogja lova fülébe és lassan hátára teszi kezét, hogy ideje lefeküdnie. Az állat elfekszik, de többet már Nwalca sem tehet érte, ezért úgy gondolja, hogy most elmegy úszni. Kisétál az istállóból. A párra tekint, és igazából felfordul a gyomra. Mérgesen fújtat és elindul feléjük.  - Nem mellette, hanem mellettem kéne lenned! – a gyűlölet szeméből most nem Meredithnek, hanem egyenesen Rainak szól, ami talán a leghitetlenebb dolog. Unokatestvére mindig is mellette állt, és ez fordítva is igaz volt. Nemhogy csak testvérek, de nagyon jó barátok is voltak.  - Teljesen elbűvölt ez a kis…! – amint odaért hozzájuk, erősen ragadta meg Meredith csuklóját. Valami keserédest érzett belül, mi megmelegíti bensőjét, mintha csak húga mosolya lenne. Ujjai lüktetni kezdek, ezért oda pillantott. Meredith kézfeje teljesen öreg, ráncos, mintha egy nagyon, de nagyon idős hölgyé lenne s ez a hirtelene öregedés egy pillanat alatt elindult felfelé. Talán a könyökéig tartott, tovább nem ment, mert Nwalca elengedte. Mintha nem is történt volna meg, egyszerűen csak kisimult a leányzó keze, s immár újra ép volt. A fiú nem értett semmit, kezdeti dühe elszállt, amint tudatosult benne, hogy egy szörnyeteg. Ő nem akarta bántani a másikat, még ha jelen pillanatban gyűlöletet sugárzott felé. Pár lépést hátrafelé tett meg. Tudta, hogy ő csinálta, de hogyan?

2012.07.21. 23:04 Enayla

*Azt ahogy Krsyhna háta mögé teszi egyik kezét csak magában mosolyogja meg ismerős neki a mozdulat. Feltételezi hogy ökölbe szorított kezét rejti el előle. Ő is már akkor szokta öölbe szorítani kezét ha dühös azonban Krsyhnával ellentétben ő nem szokta rejtegetni. * - Az alázat tökéletes fegyver tud lenni egy nő kezében ha elakar valamit érni és szerintem ezt a képességed te tökéletesen és tudatosan használod. *Mondta el egyben elismerő véleményét erről az erényéről Krsyhnának. * - Egy szóval nem mondtam hogy elvárom hogy csak miattam küzdjön valaki. Nem csak egy férfit hajthat a vadász ösztön. *Mondja sunyi mosollyal majd arca ismét megkomolyodik s határozottan folytatja*  - Hajlandó vagyok a végletekig küzdeni én is ha úgy látom eljött az ideje. *Ezzel majdnem hogy szinte nyíltan kimondta hogy akarja Eziot s harcolni fog érte nem hagyja ennyiben a dolgot és nem huny szemet Krsyhna Ezioval való viszonya felet. Küzdeni fog ha kell a végletekig. * - Igen megcsalt hisz az ösztöneinek nem tudott parancsolni ahogy most sem tud a mai napig. *Jegyzi meg vállat vonva. Tudja hogy annak idején miért csalta meg férje ismeri az okokat és emlékszik arra hogy férje mennyit könyörgött neki hogy béküljenek ki s ne bontsák fel a házasságot.* - Valóban úgy gondolod hogy ha lenne rá módja nem csalna meg téged is? Valóban azt hiszed hogy eltudtad felejtetni azt a mérhetetlen őrjítő szerelmet amit irántam érzett a volt férjem közös gyermekünk apja? *Kérdi halkan és szinte susogva a szavakat Krsyhnának ahogy kérdéseit feltette. * - Küzdeni fogok Ezioért és ehhez bármit képes vagyok megtenni. Ha kell elérem a volt férjemnél hogy bontsa fel az eljegyzést és nem lesz esküvő. Nem vagy Trenoir nem kötelező a házasság a családdal így könnyen és gyorsan jelentéktelenné lehet tenni. *Utolsó mondatait olyan határozottsággal és komolysággal ejtette ki amiből Krsyhna valóban fenyegetve érezheti magát hisz most fenyegette meg nyíltan Enayla. Nem szokása ehhez folyamodni csak akkor ha tényleg komolyan gondol valamit és elszánja magát, mint ahogy most is.  Egy perce nem veszi le Krsyhnáról tekintetét ahogy reakciójt várja, majd mikor megkapta asztalához lépett.* - Most pedig ha nem bánod míg férjem távol van én felelek mindenért és sok dolgom van. *Utal megintcsak Eziora ezzel hangsúlyozva Krsyhnának hogy Ezio az ő férje és ez ellen nem tehet semmit mert ez a házasság kötelező érvényű. Nem bonthatja fel sem ő sem pedig Ezio még ha a férfi beleis szeretne a végén Krsyhnába s szerelmet vallana neki vagy fordítva. És annak kitudja milyen következményei lehetnek a Vének részéről.* - Ezt a beszélgetést szerintem befejeztük... egyenlőre.* Teszi hozzá kis hatás szünet leteltével, majd Krsyhnára pillant hogy ideje távoznia. *

2012.07.21. 22:55 Rainion

*Habár tudta, hogy unokatestvére mérge nem felé irányult, csak elkeseredettsége s indulata szülte, Rai mégsem tudott szó nélkül elmenni afölött, amit a fejéhez vágott.* Csak segíteni akartam, de tudod jól, hogy semmilyen gyógyító képesség birtokában se vagyok, mégis mit vársz tőlem? *Fakadt ki idegesen Nwalcára. Bár a fiú őt sem kímélte, Rai mégis úgy érezte, Meredith kapta a rosszabbat: figyelte, ahogy a lány összeszűkítette a szemeit, vonallá préselte száját és ökölbe zárta a kezeit mondandója közben. Ő is mérges volt, s Rainiont a helyzet ellenére meglepte, hiszen még sosem látta ilyennek. Még egy ilyen lényt is képes kifordítani magából, meredt Nwalcára, miután a lány sietősen távozott, így kettesben hagyva őket.* Hogy vagy képes ilyet mondani... *Morogta vészjóslóan, szemei villámokat szórták unokatestvérére.* Nem ismered, sőt, ami rosszabb, nem is akarod megismerni! Fogadok, hogy már így is jóval többet beszéltem vele, mint te, pedig hidd el, nem töltöttünk együtt hosszú időt! *Hangja hirtelen elkomorult.* Nwalca, talán túl sokat tartózkodsz a saját világodban. Tudom, hogy a fájdalmaid elől menekülsz, de a szörnyek ott is ugyanott megtalálnak. Sőt, talán még jobban - hiszen a saját fejedben léteznek, és te pont ott próbálsz elbújni előlük. De be kell látnod, hogy egyszer meg kell küzdened velük. *A végén szinte már csak suttogott, szavai mégis erőteljesen csengtek a hirtelen túlságosan is csöndes istállóban. Egy pillanatig még állt ott, farkasszemet nézve unokatestvérével, majd sarkon fordult, és a kijárat felé sietett.  Odakint hűvös volt, az eget sűrű felhők takarták el a kíváncsi szemek elől, s nagy hópelyhek hulltak alá.  Halkan az istálló ajtajától nem messze fagyoskodó lány mögé lépett.* ...Meredith? Minden rendben?

2012.07.21. 22:37 Kryshna

* Enayla most elevenébe talált. Eddig is tudta, hogy értelmes, okos nő, de hogy azonnal átlássa az érdekkapcsolatát a vőlegényével...? "Nem, "rázza meg fejét Kryshna, "csak fel akar dühíteni, ahogyan te őt... " . De Enaylának így is igaza van. Családja feljebbjutása miatt házasodott újra. Nem kaphatja fel a vizet csak emiatt, így nyugton marad.. amíg Ezioval való kapcsolatára nem tesz célzást. Jobb kezét ökölbe szorítja háta mögött. Őszintén szólva, kiabálni lenne kedve. Üvöltve közölné a nővel, mit vált ki belőle a férfi, mit érez, amikor vele van, mit tett vele, aki alapvetően etikailag mindigis helyesen cselekedett... de elszámol magában tízig,százig, és nem szól erre sem semmit. Ezzel adná ki magát legjobban a nőnek; ha igazi érzéseit felfedné. Azokat, amiket magának sem mer bevallani még. Inkább higgye azt Enayla, hogy Ezio irányába is csak a törtetés űzte. *  - Nem feltétlenül álca minden, amit lát, Lady Enayla.... az alázatom nagyon is igazi. S ön nem várhatja, hogy mindig csak önért küzdjenek.. nem elveszett hercegnő, közel sem. * Ismét elkapja a múltkori érzés... mikor a vadat űző vadász meséjét emlegette fel magában. Fejtegette magában a hallottakat... Ezio még nem kapta meg Enaylát. Kihívás - erre minden férfinek szüksége van, és ez a királynő pont meg tudja adni ezt... azt a kínzást, melyet Lumier istennő is említett. Kryshna magában lenyomja növekvő idegességét. Ez a beszélgetés, előhozza elfojtott félelmeit. A tudatot, mennyire bűnös az, amit tesz. *  - "Néha egy pillantásban több rejlik, mint több évtizednyi házasságban... " * Mondja ki az idézetet, melyet egykor hallott valahol.*  - Teljes mértékben igaza van. De ugyanúgy igaz az is, hogy ez a férfi csalta meg önt, Lady Enayla... és szeretett belém. * Ezt úgy mondja, mint perdöntő tény.*

2012.07.21. 22:32 Hana

*Teljesen tehetetlennek érezte magát. A tudás, amit eddig megszerzett egyáltalán nem volt elég, sőt, semmi hasznát nem vette most. Mindenki tudja jól, hogy ő mennyire jól tájékozott minden téren de most csalódást kellett okoznia, ami bántotta. Nwalca szavai szíven szúrták. Lassan felállt, majd felé fordult.* -Lehet a remény hal meg utoljára, de az sokkal rosszabb érzés, amikor azzal hitegeted, hogy még minden rendbe jöhet és nem fekteted arra a hangsúlyt, amit legjobban szerettél volna neki mondani avagy vele tenni. - * Az általa viselt kövek felragyogtak, szemeiben a düh és a gyűlölet lángja lobbant fel. * - Tudod jól, hogy esélytelen, tedd és mondd meg neki azt, amit a legjobban szeretnél még egészen az utolsó percig - * Mondanivalója alatt ökölbe szorult a keze * - Nem tudsz te rólam semmit az égvilágon, se arról hogy mit érzek! - * Hírtelen az édesanyjára gondolt, aki váratlanul halt meg * - A biztos dolgokat mindig jobb kimondani és amit még lehet megtenni - * Fejezte be mondandóját, fogta magát és sarkon fordult az istállóból kifele véve az irányt *

2012.07.21. 22:21 Enayla

- Tragikus de az nem az én hibámból. Ennyire kell neked egy szoknyavadász férfi aki csak a skapokat gyűjti? *Kérdezi kérkedve és gyanakvóan Krsyhnától de folytatja* - Vagy csak szükségedd van egy magasabb rangú családhoz hogy kiszakadj otthonról? *Teszi fel újabb kérdését gúnyosan* -Tekintve hogy nem általkodtál a Trenoir családfővel is viszonyt folytatni nagyon is hogy törtenő és hatalom éhes jellemre vall. *Veti oda a nőnek. Gúnyos mosolyát szinte nem lehet levakarni arcáról egyenlőre s ahogy noha Krsyhna azt hiszi leplezi de már ő is látja a nő dühét észre veszi az elfojtás jeleit. Ebben hasonlítanak mind ketten álarcot hordanak s egymás határait feszegetik hogy kinek a maszkja törik darabokra hamarabb. * - Talán mert ez látszik rajtad. Egy ártatlan alázatos kis tündér képe. *Válaszol Krsyhna kérdésére mézes-mázos hangon. Krsyhna miközben az erényeket sorolja ismét felkacag.* - Tisztelem azt aki kivívja a tiszteletemet, ezáltal becsülni is fogom. Engem erre neveltek én ilyen vagyok. Nem ismersz de azt jól látod az alázatos mindent megteszek típus nem én vagyok. Ez hiányzik belőlem. Én kihívás vagyok nem adom meg könnyen magam értem küzdeni kell. S aki elég erős és kitartó az győz. *Mondja teljesen határozottan és erőt sugározva hangjában és kisugárzásában is. Ő valóban egy ilyet természet. Tudja jól magáról hogy nehéz vele de már felnőtt és nem egy kamasz aki az idők és események miatt megváltozna személyiségében.Viselkedésében talán tudna ahogy azt Ezionak is megmondta de hogy egy teljesen más ember legyen belőle arra képtelen lenne már. * - Ahogy te tudsz hatni egy férfira azt hiszed én nem tudok? Ne feleddkezz meg arról Krsyhna hogy ahogy te mondtad az én volt férjem. A te eltöltött időd vele eltörpül a velem eltöltött emberi mértékkel számított fél életet átfogó együttlét mellett. *Hanglejtése ismét sejtelmessé és misztikussá válik ahogy Krsyhnával néz farkasszemet.* - Én voltam az aki elvált tőle s nem ő tőlem. Ez nagy különbség. * Próbálja ezzel azt sugallni a nőnek hogy azzal az egy ténnyel nem számol hogy mi van ha jegyese vissza tér s Enayla szavára jobban fog adni miint mennyasszonyáéra.*

2012.07.21. 22:00 Kryshna

- Olyanban, amilyen elé nézünk.. biztosan nem. * Szavaiban ő maga is biztos- ilyen botrányos esküvőt valóban nem láttak, és ebben igazán egyedi... nem jó értelemben, de az lesz. * - Kár, hogy annak a házasságnak tragikus vége lett... * Mondja halkan. Nem tud szabadulni az újonnan jött gonoszságtól, és tudja, hogy a szavak ereje sokszor minden tőrnél erősebb. Kint közben havazni kezd... finom pelyhekben esik, nem a viharos fajta, hanem a közeledő fagy ígérete... a tél születése. Ahogy szállnak a hópelyhek, a vízesés gyönyörűen csillogni kezd, egészen újfajta jelenést adva a kastély eddigi látványához. Enayla hangjából érezhetőek gondolatai, érzései, és ez Kryshna kalandvágyát csak tüzeli. Annyira kíváncsi , mennyire tud kivetkőzni magából Enayla. Mikor dobja le a királynő maszkját, és mutatja igazi belsejét. Szokatlanul élvezi ezt a helyzetet, bár a lappangó düh is felüti fejét már lelkében. *  - Ah, honnan gondolja, hogy így értettem? * Kacag fel finoman, mikor a nő a szexualitás terére utal. * - Nem, én egészen máshogy gondoltam... tisztelet... megbecsülés.. alázat... önből ez mind hiányzik, Lady Enayla. * Most először tűnik el a mosoly ajkairól. Tekintete komoly, és egy pillanatra a tűz is kiveszik belőle, mikor ezeket a szavakat mondja. Dühítő, de nem tudja elszakítani gondolatait a férfitól... akire igazán vágyik. Most, ebben a pillanatban is. De a tűz ismét tekintetében lobog. * - Nem csak ön ismeri a volt férjét, Lady Enayla... * Tér át a másik témára* -volt időm, s nem vesztegettem egy percig sem. A birtokló vágy rendkívül erős benne... annyira, hogy egy hűtlen nőt sem engedne... sőt, ez vérét forralná fel arra, hogy bizonyítson. A férfit a nő teszi azzá, ami... s én talpig nő vagyok. Nem egyszerű nő. Ahogy ön sem... * Ismét rámosolyog vetélytársára, de mosolya most elismerő.*

2012.07.21. 21:45 Presy | Nwalca

Haragos tekintetét unokatestvérére függesztette. Valahogy most nem volt kedve saját mosolygós pofiját elővenni.  - Szerinted mit próbáltam meg elsőnek? Mindenféle gyógynövényt belétukmáltam, de egyik sem hatott. Megnézte orvos is, semmit nem tudott mondani, de az kiderült, hogy teljesen ismeretlen a betegsége, de hát kösz. Arra mire megyek? – morran testvérére, majd Meredithre tekint, és fintorog.  - Naiv? Édesem, ha Rai haldokolna, te ugyanannyira hajtogatnád, hogy túléli, mint ahogy én most, szóval inkább zárt össze a csinos kis ajkaidat – köpi a szavakat. Egyáltalán nem fog visszavenni a rossz modorából, csakhogy a leányzó felé tiszteletet mutasson, hiszen ahogy eddig is tette, nem érdekli a másik. Undorodik a lánytól és nem akarja megismerni. A kényszerházasság az kényszer, és Nwalca is úgy fogja fel, még ha tulajdonképpen hidegen is hagyja - valamennyire. Hiába bólintott rá, hogy elveszi, attól ő még nem fog kedveskedni neki. Óvatosan megsimítja lova orrát, és nyom puszit homlokára.

2012.07.21. 21:45 Enayla

*Csendben és szemrebbenés nélkül hallgatja végig amit Krsyhna az esküvőről  mond viszont annál a résznél hogy olyan esküvőre számíthat a család amit még az Avernoirok sem láttak gúnyosan felnevet.* - Azt erősen kétlen kedvesem. Volt már szerencsém párat szemmel kísérni és volt már nekem is részem benne. *Tette hozzá Krsyhna mondataihoz. Lassan felállt s kiegyenesedve az ablakhoz lépett. Kitekintett a hatalmas vízesésre az ablakon keresztül. A hangszigetelt ablka a folyó vad robajlását ugyan visszafogja de a látványt szerencsére nem. * - Meglepetés? Nos majd meglátjuk lesz-e rá esély. *Mondja a nőnek háttal állva de hangja vészjóslóan cseng. Arra ahogy Krsyhna kihangsúlyozza hogy mennyire is nagyhatással van a férfi nemre szexuálisan inkább nem szól semmit, viszont legbelül forr benne a düh és erőteljesen munkál bene a féltékenység. * - Lehet hogy a bájos külső és az amit az ágyban nyújtasz tökéletes, de mit gondolsz a volt férjem azután is elfog téged venni feleségül hogy ha megtudja hogy pár héttel az esküvő előtt csaltad meg? * Kérdezi miközben lassan megfordul s egyenesen Krsyhna szemeibe néz. Hangja még mindig sejtelmesen cseng, ajkai gonosz és gúnyos mosolyra húzódnak. Szemei pedig bosszúszomjasan csillognak. Elismeri hogy Krsyhna igazi ellenfél neki, de nem fogja küzdelem nélkül ezt az egészet ennyiben hagyni. Már nem.*

2012.07.21. 21:27 Kryshna

- Ó, a világért sem bosszantanám önt... *Válaszol, mikor Enayla a levél első részére reagál. Hangja kedélyes és csevegő. Mint általában.  Most valami itt tartja Kryshnát. Nem akar eltűnni, mint a múltkor, elmenekülni ezelől a veszélyes nő elől, aki akár el is küldheti innen a kastélyból. Nem, nem, most más várja.. Látja Enaylán, hogy dühíti az is kissé, amit olvas, ahogyan az is, hogy azzal a nővel kell szembenéznie, akivel férje megcsalta őt - legalábbis, részben. Viszont mikor Enayla ismét odaszúr neki egyet, tekintete megkeményedik. A szokásos, halvány ködös szemei most egyenesen szikráznak, de ajkai még mindig mosolyognak. Csak aurája változik nagyban. Jeges, hűvös. * - Nem hozok szégyent a családom nevére... az esküvő nagyszabású lesz. Olyan, amilyent talán még az Avernoirok sem láttak soha. Nem ecsetelném a részleteket... hadd legyen meglepetés. Nagy meglepetés. * Hangja már nem annyira nyugodt, de van valami furcsa felhangja. Valami vészt sugalló. Enayla utolsó mondatára, mosolya csak méginkább ragyog, de immár gonoszan. Ahogy elnézi a nőt, újra elkapja a múltkori féltékenység... őt magát tartsák akármilyen keleti szépségnek is, mégis egy úrnővel áll szemben, aki egészen másfajta tartást sugároz, másfajta ereje van, s ilyen közel hozzá, Kryshna durván érzi a kettejük közti különbségeket. Levegőt vesz, hangját lehalkítja. *  - Hogyne lenne esküvő... én tudom, hogyan kell megadni egy férfinek azt, amire a legjobban vágyik.. *A szavakat gonoszul susogja, s közben végig Enayla szemébe néz. Ő sem láthatta még ilyennek Kryshnát, ahogy a kastélyban senki sem. De nem egy elveszett lény...*

2012.07.21. 21:14 Enayla

*Megintcsak szép kupac tárult elé ahogy a papírok szétterültek az asztalon és egymás hegyén hátán emelkedtek a magasba. Hátra dőlve székében közben Nalát simogatva egyik kezével a másik kezében lévő több oldalas levelet olvasgatta. Csak az ajtó nyikorgására lesz figyelmes s arra hogy Krsyhna lép be az ajtón. Szóvá tenné legszivesebben hogy kopogni is szoktak általában az emberek de inkább mellőzi most kivételesen. Még mindig a papírral a kezében néz az előtte álló nő szemeibe majd tekintete annak kezében lévő levélre téved. Leteszi a sajátjában lévő levelet maga elé a kupac tetejére majd elveszi a másikat Krsyhnától amit neki nyújtott oda. * - Ez mi és kitől jött? S mire fel ilyen fontos mint más levél? *Kérdezi higgadt de kimért hangon közben elkezdi olvasni a levelet. Az első bekezdése a levélnek szinte csak szerelmes szavak mondatok s bókok volt férjétől Krsyhnának. Nem érti mire fel adta neki ezt a levelet.* - Ha csak bosszantani akarsz ezzel a levéllel hogy hencegj miszerint a volt férjem is odaág van érted akkor köszönöm de ennél vannak fontosabb papírok is itt mmint ez a szerelmes levél. * Mondja rögtön az első bekezdés elolvasása utánKrsyhnának egyenesen farkasszemet nézve vele. Kissé mérges hogy lett hogy ilyenekkel zavarja Krsyhna és nem is érti mire fel ez a gyerekes viselkedés részéről. Ahogy tenné le az asztalra a levelet szeme meg akad egy mondaton a levélben amely az esküvő részleteit ecseteli. Kiegyenesedik a székben s úgy olvassa tovább. * - Nos úgy látom elég közeli az időpont az esküvőre. Vajon mindennel kész lesztek időben ? Nem tenne jót a család nevének ha egy harmad osztálybeli esküvőn vennének részt a vendégeg és nem egy elsőosztályún ahogy azt illik.  *Mondja még mindig a levelet nézve nem finomkodva egyenesen már kissé sértőn is Krsyhnának címezve mondatait. * - Már ha lesz persze esküvő. * Teszi még hozzá egy levegővétel keretében olyan természetes és hétköznapi hangnemben mintha csak azt jelentené ki hogy ma milyen idő van. Ez Krsyhnát szinte biztos hogy felaklathatja és nem lesz képes takarni szokásos mosolyával, mert most talán egy érdekes pontra tért rá Enayla, hisz Krsyhna sejtheti hogy tervei vannak a nőnek. Enayla nem egy megbékélő s dolgokra fátylat borító személy.

2012.07.21. 20:35 Kryshna

" Késik... "  * Gondolja magában Kryshna, amíg Rainionra várt a hallban. Bizonyára akadt valami dolga hirtelen... belegondolva, a fiú és unokatestvére közt elég szoros a kötelék,és a reggelinél volt szó egy-két furcsa dologról...  Mielőtt a nő elkezdhetne unatkozni, egy cseléd lép oda hozzá. Miután elmegy, Kryshna finoman felbontja a borítékot - illata már ismerős,ahogy a pecsét is rajta. Vőlegényétől jött, melyben értesíti, hogy elindult hazafelé, s nemsokára meg is érkezik... ez alapján könnyen lehet, hogy egy napon belül. Vagy órákon belül. Az esküvő időpontját is kitűzte, nem is akármilyen időpontot... Kryshna századik születésnapja. Mély levegőt vesz, mikor a levél ezen pontjához ér.. ez azt jelenti, hogy nem csak nászajándékot, de a születésnapjára is kénytelen ajándékot adniuk neki a családbeliek... remek alkalmat adva nekik így bármihez, amivel keresztbetehetnek neki. Mindezt az esküvőn. Kryshna mégis elmosolyodik - remek kihívás lesz ez neki.... s ekkor eszébejut valami.  Normális esetben, mindezt a családfőnek kellene "jelentenie"  - de miután Ezio... gyorsan megrázza fejét az ábrándozásból, s határozott léptekkel elindul a dolgozószoba felé, miután megérdeklődte a cselédektől , merre található Enayla. Rainion biztos nem haragszik majd, hiszen neki is dolga akadt. Az ajtóhoz lépve még simít egyet haján, ruháján. Nem kell nyugalmat erőltetnie saját magára, hisz mindig olyan típus volt. Sőt, egész viccesnek találja egyelőre a helyzetet, ajkán mosoly játszik. Az ajtó nyikorogva tárul fel, Kryshna pontosan Enayla szemébe néz, ahogyan belép. * - Elnézést a zavarásért... a világért nem tenném, ha nem lenne fontos. * Azzal átnyújtja a levelet a nőnek, aki előtt már így is termetes halom boríték áll.* - Halaszthatatlan. * Mondja, s mosolya elég idegölő lehet már a tüzes természetű úrnő szemében. *

2012.07.21. 20:22 Enayla

*Ugyan a cselédek a konyhában eléggé hitetlenkedve álltak hogy Enayla a konyhában tesz-vesz és többször is felajánlották segítségüket, ő kedvesen de határozottan elutasította őket. Fiát s Kryshnát magukra hagyta az étkezőben, akik nemsokkal utánna mint fél füllel hallotta távoztak is szintén. Miután befejezte a mosogatást és a konyha rendbetételét szobájába vonult vissza kicsit. Megnézte macskája hogy s mint van s játszott vele kicsit. Mai napig macskája ugyanolyan játékos mint kiscica korában. Nem lustult el a hosszú évtizedek alatt sem. Nyugalmas piehénését váratlan kopogás és egy futár érkezte szakította félbe. Megintcsak rengetegnyi iratot hozot a bitrokról és a szomszédos országokból. Macskájával karjában indult mai nap már másodjára az Avernoirok dolgozószobájába. Intett a futárnak hogy kövesse az irodáig s ott tegye le a papírokat. Mihelyt beért rögtön leült szokásos helyére az íróasztal mögé ismét s már kezdte is bontogatni a vastag borítékokat. Nala időközben kényelmesen elhelyezkedett az asztalra s azon nyújtózott ela nagy fekete macska. *

2012.07.20. 12:05 Kryshna

* Halk sóhajjal lép be szobájának ajtaján, lecserélte a kötéseit. Egy igazi hitvesi szoba állt már előtte - a cselédek az ágyat végighintették rózsaszirmokkal, a régi, barna függönyt bordóra cserélték, és virágillat lengte be az egész szobát.  Most csak tömény undor fogta el mindezek iránt. Tisztátalan frigy... Kryshna, mielőtt szekrényéhez lépett volna, megint észrevette a különös festményt az ágy mellett. Ami a múltkor felkeltette az érdeklődését. A vérző oroszlánt, az árnyakkal. Lenyűgözően ki volt dolgozva, és most vonzotta a nőt, kérlelhetetlenül. Pár centire állt már a képtől(hogy keveredett oda..?), és valamilyen sugallat folytán, megérintette az oroszlánt. Döbbenten lépett hátra, mikor a kép mögött egy sötét, nyirkos járat tárult szemei elé. Hitetlenkedve nézte, de erőt véve magán behajolt. Eleinte elég szűknek tűnt, de látszott, hogy beljebb lépve tágul... eldöntheti. Itt, most. Továbblép, vagy hagyja...? De a kíváncsisága erősebb józan eszénél. Felkapja az egyik meggyújtatlan fáklyát, varázslattal fényt ad neki. Mielőtt belépne, bezárja a szoba ajtaját, nehogy észrevegyék addig.  Visszament a járathoz,s belépett. A képet nem hajtotta be. Nem olyan rég járhattak itt.... nem volt pókhálós,poros, csak sötét és ebben a pillanatban, elhagyatott.  Elég hosszúnak tűnt... akár az egész kastélyt behálózhatja. Pár perce sétált csak, mikor a járat kétfelé ágazott. Balra szűkült, jobbra ugyanolyan maradt. Nem habozott sokat, balra indult el. Hamarosan egy ajtóféleséget látott, hasonlót ahhoz, amin keresztül ő jött. A keze nem remegett, mikor felnyitotta azt.. Rögtön tudta, hogy női szobába néz be éppen. Az egész atmoszféra, a kisugárzás... ismerős volt neki. Egyszerre gondolataiban egy nőalak bukkant fel - Enayla - és ebben a pillanatban már biztos volt benne, hogy az ő szobáját látja. Nem lépett be az ajtón,azonnal becsapta azt. Dobogó szívvel, sietős léptekkel ment vissza saját szobájába.   " Mit jelentsen ez...? "*zakatolt fejében egyre, de nem tudta tisztán átgondolni. Úgy döntött, inkább másra koncentrál. Átöltözött. Tudta, hogy hitvese akár már ma is megérkezhet.. egy babakék ruhát vett fel. Ebben a színű ruhában, Kryshna teljes ártatlanságot sugárzott, és ő pont ezt akarta. Megigazította a nyakába kötött,fehér színű, masnivá alakított kendőt, és lement a hallba.*

[962-943] [942-923] [922-903] [902-883] [882-863] [862-843] [842-823] [822-803] [802-783] [782-763] [762-743] [742-723] [722-703] [702-683] [682-663] [662-643] [642-623] [622-603] [602-583] [582-563] [562-543] [542-523] [522-503] [502-483] [482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [Korábbi]