|
Témaindító hozzászólás
|
2009.06.09. 22:43 - |
Itt jelenti be a domínior rendelkezéseit, adja ki parancsait! Ebben a topicban találsz hivatalos küldetéseket is, melyre jelentkezhetsz, de olvashatod a domínium kapitányánának parancsait és jelentéseit is! Ha a domínium területén tartózkodol és nem a Lumina Korsóban, hanem nyilvános helyen, akkor azok a kommentek is ide kerülnek!
Innentől csak karakretben folytatódhat! |
[247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Felvetésére azonnal eszembe ötlött üres gyomrom, még üresebb tarisznyám, és éppen hogy nem üres erszényem gondolata, válaszom pedig így szólt:
- Van igazság nagyuram szavaiban, bár amikor utoljára a Korsó környékén jártam, valamiféle nagy mulatság készülődött ott, és a kocsmárosok is igencsak elfoglaltnak tűntek, meg aztán ha italozás folyik ott, nem hinném, hogy a kovács ma már vállalná a patkolást... de egy próbát végülis megér... ha emlékezetem nem csal, a Lumina Korsó errefelé van...
Ekkor leporolom magam, majd elindulok a Korsó irányába. |
Hát ez a kovács se akar megjönni hol lehet? ha nem alszik és nem dolgozik....... akkor biztosan vedel !.
-" Mond csak Dzsad .. khuum Sayyid átkelve ezen a porfészeken láttam egy ivót nincs kedved enni valamit megaztán lehet hogy ott megtaláljuk a kovácsot is? " |
- Bár nem tudom, nagyuram mire kíván kilyukadni, de jelenleg pusztán magamat szeretném eltartani, hiszen a puszta megélhetés sincs ingyen, és ennek árát akarom tisztes munkával megkeresni, ahogy Dzsah tanításai tartják. Nem vagyok én kalandozó, aki mesés kincsek és gazdagság után áhítozva kincsekre vadászik, csupán meg szeretnék élni, és tapasztalataimat gyarapítani, ahogy azt atyám kérte tőlem. |
Egyre csak pörgetem az ezüstérmét miközben megkérdezem:
-" És mond csak mire gyűjtesz mire fogod elkölteni az itt keresett pénzt? " |
Láthatóan kerüli a válaszadást, ugyan nem a legnyilvánvalóbb módon, de nem is túl ügyesen rejtegetve, bár meg kell hogy valljam, még pár dzsadot is könnyen becsapott volna, pedig népünknek a szóváltások művészete mondhatni vérében van.
- Nos nagyuram, gondoltam volna talán valamiféle eredeti úticélja is, melynek elérésében lova patkóledobása félbeszakította, de ha nem kíván beszélni útrakelésének okáról, tiszteletben tartom.
Majd kis szünet után folytatom:
- Magam Sayyid volnék, Khaldun fia, szolgálatára. |
Egy ezüstérmét veszek elő felpöccintem a levegőbe majd elkapva az ujjaimon kezdem el pörgetni hüvelykújról indul majd a kisujnál vissza és körbe-körbe. Egy cimborám tanította még évekkel ezelőtt , elvonja a figyelmet és miközben bűvészkedek jut egy kis időm átgondolni mit is mondjak.
-" Kurah Bereth örvendek Dzsad "
-" Nem szeretem ismételni magam A lovam ledobta a patkóját szóval kell egy műhely ahol megpatkolhatom a lovamat"
|
- Jó atyám azért küldött vándorútra, hogy tisztes kétkezi munkával tegyek Galradzsa, Dzsah és Doldzsah szolgálatára, és tapasztaljak ezáltal meg eleget a világból ahhoz, hogy végül örökül kaphassam üzletét. Atyám bölcs ember, tisztességben megőszült, és sokat látott már a világból. Ha ő ezt szabja feltételül ahhoz, hogy folytassam a családom hagyományait, én a Dzsiah-Gat tanításainak értelmében úgy is teszek. - érkezik azonnal a válasz, majd hozzá a következő kérdés is:
- És a nagyúr útja merre visz, s mi célból, ha már ily közvetlenné vált társalgásunk? Egyáltalán, kit is tisztelhetek a nagyúr személyében? |
Egy dolgos dzsad ilyet se lát az ember túl gyakran . A dzsadok találták ki a déli szieszta fogalmát ami érthető is hiszen a déli verőfényes napsütést minimum egy árnyékvető alatt élheti túl az ember... szerintük.
-" Rakodás, cipekedés, fújtatókezelés humm és szerinted az édesapád azt szerette volna hogy egy koszos falú egyetlen kovácsműhelyében izzadjon az édesfia ? "
|
Egyre érdekesebb kérdéseket tesz fel ez a kalandozóforma figura, de tovább követem gondolatmenetét, azonnal válaszolva, bár a tényleges választ csak "menet közben" kigondolva.
- Mint azt mondtam, nagyuram, nem sokszor volt alkalmam a fémmegmunkáláshoz, általában amikor kovács segédeként dolgoztam, akkor is inkább a cipekedésben, rakodásban és értékesítésben tevékenykedtem, bár párszor előfordult, hogy a tűz táplálásában és a fújtatókezelésben is a kovács segedelmére voltam, bár annak csak Doldzsah a megmondhatója, hogy ezirányú nem túl kiterjedt tapasztalatom nagyuramnak hogy lenne segítségére.
Most már tényleg kíváncsi vagyok, hogy mire akar kilyukadni, így mondataimat is ehhez mérten kerekítem... |
Dzsadok beszélnek és beszélnek de nem figyelnek magára a beszélgetésre , enyhe mosoly arra hogy majd ő megpatkolja a lovam.
Vannak olyan munkák amit magának kell elvégeznie az embernek ha jó munkát akar ez is olyan.
-" Akkor vannak tapasztalataid a mühelyben való munkákról , miket szokott csinálni egy kovácsmester inasa? " |
- A fémmegmunkálás mesterségéhez még nem igazán volt szerencsém, párszor dolgoztam már kisegítőként kovácsnál is, de inkább a karavánok és kereskedők körüli munkákban vagyok járatos. Ha nagyuram arra céloz, hogy megpatkolhatnám lovát, igazán röstellem, de nem lehetek segedelmére ezügyben, a helyében inkább megvárnám a mestert, bár róla Galradzsa megmondhatója, hogy mikor is érkezik... |
"Fényestekintetű Calassion nagyúr " már el felejtettem hogy a dzsadoknál ez a hivatalos terminus a megszólításra nekem mindig túl mézes mázosnak hatott.
-" A lovam ledobta a patkóját szóval kell egy műhely ahol megpatkolhatom a lovamat"
-" Dolgoztál már kovácsműhelyben dzsad? " |
Az utazó kérdésére népem fiaihoz méltó tömörséggel felelek:
- Valóban messze van innen népem hona, bár magam nem onnan jövök. Atyám még a Kékarcú fattyai elől menekült Északra, s onnan küldött vándorútra, hogy isteneink dicsőségére tapasztaljak minél többet a világból becsületes kétkezi munka által, s utam végül ide vetett, mert azt mondják, a kovácsnak szüksége van egy segédre, ki napszámban dolgozna nála.
Ezután rövid szünet után átveszem a kérdezés "előjogát":
- Remélem jó uramat nem sérti meg kérdésem, de méltóságod sem tűnik idevalósinak, sőt, határozottan utazó-formának tűnik. Önt mi szél hozta fényestekintetű Calassion nagyúr dús Domíniumába? |
Egy Dzsad se ló se fegyverek se vért akkor mi a pikulát keres a kovácsnál , sose rajongtam a dzsadokért na jó ez így nem igaz volt már dolgom Ibara leányaival.
/közel 15 perc tétlen méregetés után/
Mi francot néz rám , mit akar na jó :
- "Elég messze sodrodtál az Ibarai sivatagtól Dzsad mi a fenét keresel ebben a kis porfészekben?" |
Éppen az ostromgépet,amit magunk között csak szörnyetegnek nevezünk azt vizsgáltam,hiszen ez is az őrmester feladatai közé tartozik.Mikor is megpillantottam Gor Demiont ahogy megindult szúrós tekintettel az őrök felé .Hajjajj egyből siettem le a szörnyetegről,hogy haptákba vágjam az éppen szolgálatban lévő őröket,de mire odaértem már késő lett.Bár ha nem is értek mindíg eggyet a kapitánnyal most igazat adok neki,hogy ezekben az időben valóban nem lankadhat le a domíniumi őrök figyelme. |
Amíg Niklas mesterre vártam, egy lovas érkezett a műhelyhez, felszerelését látva valami kalandozóforma lehetett. Rövid főhajtással nyugtáztam jelenlétét, de egyelőre nem szóltam hozzá - majd szól ő, ha akar valamit. |
Ez az átkozott eső hogy szakadna meg az a szajha Arel meg az összes fatya! A lovam már annyira reszket hogy attól félek mindjárt itt helyben feldobja a patáját na igen a patáját és nem a patkóját ha nem lazult volna meg az az átkozott vas már rég célt értem volna.
Na végre itt van a váro.... ahhh gondolhattam volna megint egy szakadt falusi tahó kovácsműhelyében kell rendbe hoznom aminek egyébbként is ki kellett volna tartania.
Mi a mennykő van városőrség humm Cornu mi , még a végén kiderül hogy van fogadónak nevezett népivója is ennek a porfészeknek.
A városőrség a vártnál figyelmesebb volt mint gondoltam , a zuhogó nem is a szakadó eső ellenére is megállítottak és kifaggattak a jövetelem céljáról.
Na jó ezért még nem szoktam harapni ha kiváncsiskodnak egy kicsit a parasztok , de amikor elkezdte az egyik őr firtatni mi van a nyeregtáskámban és ezt személyesen is próbálta szemügyre venni , na akkor fogyott el a nem létező türelmem.
Akárki akármit mond tudok úgy nézni hogy attól egy kivénhedt bakó is összecsinálja magát , egy két elsuttogott szó eltört ujjakról csodákra képes.Nem vártam meg az őrök reakcióját őszintén teszek rá mit gondolnak.
Az első utam a kovácsműhelyhez vezetett az igazat megvallva valami falusi patkókovácsra számítottam aki csak hírből hallott róla hogy szerencsésebb sorstársai fegyvereket és vérteket is gyártanak.
Meglepve és kicsit irigy pillantásokkal vettem tudomást róla hogy ez egy Mesterember műhelye aki tudja mi fán terem a fegyverkészítés , na persze nem egy Tiadlani műhely inkább mint nem az nem lehet.....
Persze nem volt a műhelyében a Tarini , mindegy kikötöttem a lovam az eresz alatt és türelmesen vártam , biztos alszik a törpék sokat alszanak.
|
A kapitány ordítására még a kovácsműhely felé igyekezve összerezzentem - úgy tűnik, dühének javát az emberei kapták. Ahogy elérkeztem a kovácsműhelyhez, azonban kellemetlen meglepetés ért: Niklas mester nincs otthon. Akárhol is lehet, nem hinném, hogy örülne neki, ha ilyen ügyben zavarnám, így hát csendben "várakozó álláspontra helyezkedtem" a műhely mellett. |
Alig kérdeztek valamit az idegentől… - gondoltam magamban… Én persze jól megnéztem a fickót, aki a korsóba igyekezett! Nyugodt voltam, no persze nem az őreim miatt, hanem a mert Axan a Domínior mellett van! Sietve érkezem a őrök közé, majd elordítom magam!
- Vigyázz! Mi a fene van veletek? Elő kell vennem a régi regulákat, hogy valami éberséget és felelősséget lássak?
Végig nézek rajtuk, ahogyan összerezzentek a parancsszó hallatán. Milyen ifjak… hmmm…, egykori őreim rokonai, meg cornui suhancok… némelyikük még igazi harcot sem látott. Most mit tegyek, büntessem meg őket, vagy inkább hassak a lelkükre? A másodikat választottam!
- Ti nem értitek, hogy mi forog kockán?
Megtaláltam szememmel az egyik ifjút. Aki haptákban várta, hogy milyen büntetést szabok ki rájuk.
- Te fiam! – rámutattam…
- Gondoltál már arra, hogy mi történhet, ha csak egy pillanatra is csökkel a figyelmed? Elég csak egy ember, aki kibillentheti ezt a gyenge lábakon álló békét! Annak viszont mindannyian megisszuk a levét… Te is! Gondoltál arra, hogy bajba kerülhetnek rokonaid? A kedvesed? Emlékezzetek ELIO-ra! Úgy akartok járni? Pedig Ő nem is választhatott! De ti igen! Most nem kaptok büntetést, de a következő alkalommal, ha valakit elkapok, hogy nem éber az őrhelyen, azt kalodába záratom! Remélem megértettétek amit mondtam!
Elindultam vissza a Korsó felé… remélve, hogy ért valamit szavam…nem akarom temetni ezeket az őreimet is… elég volt a múlt esztendőben is. Most viszont reggeliznem kell, hogy erőt gyűjtsek… félek szükségem lesz rá!
|
Ahh a parancsnok ide jön, de minek, a jelentéseket a hadnagy szokta fel venni, ebből nem sok jó fog ki sülni . De mi ez ló dobogás egy lovas futár megálítjuk ki kérdezzük, kihez jön mit akar majd be engedjük a korsó felé indult ezt a parancsnok is látta mindjárt ide ér ugy látom mérges na lessz itt hadd el hadd, egy kicsit háttrébb sonfordálok és meghúzom magam. |
[247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
