Az idéző út stációi így alakulnak: 21:45-22:00 Gyülekezés a plébániatemplom előtti téren A plébániatemplom felépítése Vajda Sámuel apát nevéhez fűződik. Az építkezés 1771-ben kezdődött, a felszentelés 1774-ben, Kisboldogasszony ünnepén történt Szűz Mária, az Angyalok Királynője tiszteletére, de védőszentje a templomnak Szent József és Keresztelő Szent János is. Az oltár, oltárkép és a szószék Lingzer György fehérvári képíró alkotása. Mindezek felavatására 1779-ben került sor. Az orgona 1786-tól kezdve működött - kitűnően - egészen 1944. december elejéig; ekkor a frontvonallá vált területen a lakosság kitelepítése után a Vörös Hadsereg egyik egysége a toronyba tüzérségi megfigyelőt telepített. A katonák az orgonát szétszedték és eltüzelték. Az oltárképp Szűz Mária születését ábrázolja, míg a szószék felett lángpallosú Sárkányölő Szent Mihály szobrát láthatjuk. Eredeti állapotukban annyi változás történt, hogy az 1980-as évek végén az arannyal festett részek valódi aranyozást kaptak. A belső kiképzés stílusát tekintve rokokóba hajló barokk; barokk stílusú maga az épület is, mely elég kis befogadóképességű, de a robusztus torony és a magas falak miatt nagyobbnak látszik a valóságosnál. A templomnak egy mellékoltára van, ez most Jézus Szíve tiszteletét szolgálja, de eredetileg Szent Vendel tiszteletére lett megáldva. Ezen oltár 1851 körül készült el, létesítésének eszmei alapja azonban egy közel száz évvel korábban tett fogadalom. 1755-ben ugyanis szörnyű marhavész pusztított a községben, melynek következtében 188 szarvasmarha pusztult el (állítólag a legelőn egy veszett kutya megharapott egy tehenet, s a veszettség szinte az egész gulyát megfertőzte). Elpusztult az igásállatok nagy része is. Ettől kezdve a zamárdiak a Szent napját (október 20.) fogadalmi ünnepként ülték meg mintegy 200 éven át (a tsz-időkig), s e napon nem fogták be állataikat. A fazsindellyel fedett templomtorony egy, a kántorlakásban keletkezett tűz miatt - nagy szél volt éppen - 1905. március 28-án leégett, a harangok is elolvadtak. Az új harangokat Halbik Ciprián, tihanyi apát öntette. Hármójuk közül a legnagyobbat a nyilas hatóságok 1944-ben háborús célra rekvirálták. Az orgonát villanyorgonával pótoltuk, de nagy harangja máig sincs a templomnak. Korhadás miatt e toronysisak gerendázatát 1991-ben ki kellett cserélni; az új ácsozat vörösréz borítást kapott. A bástyafalat a templom köré 1899-ben emelték tihanyi kőből.  A plébánia megszervezését - a bencés rend oltalmazó szárnyai alatt - Batthyány József hercegprímás rendelte el, s az 1785-ben kezdte meg működését. Ezen évtől kezdődően vezetik az anyakönyvet is. 22:00-22:15 1956 - az emlékműnél 1848-1956-os emléktábla (1994) a Templom téren 22:15-22:30 Átvonulás a temetői Hősök-kápolnájához Neobizánci stílusban épült Laki Benő plébános kezdeményezésére, s az ún. Kálvária-dombon áll egy vonzó szépségű épület, a Hősök Kápolnája. A tervezés Gecse Viktort dícséri . A gondolat is valószínűleg a hazafias érzelmű paptól indult el: az I. világháború különböző harcterein elesett zamárdi, szántódi és tóközi illetőségű katonáknak ne egy - oly sok helységben látható - huszadrangú szobor állíttassék, hanem minden idők emlékezetére egy szakrális épület, homlokzatán az elesetteket magához vonzó Krisztussal. Ő maga már nem érhette meg a kis kerek kápolna 1934-ben történt felszentelését, csak megpihenni térhetett oda, sírja a bejárattal szemben, középütt látható. Előtte jelképesen a Golgota alakzata magasodik fel a szobrok megrendítő fehérségével: a megfeszített Krisztus és a két lator. Kétoldalt láthatók a nagy táblákra aranyos betűkkel felrótt hősi nevek: 41 név az I. világháborúból, 38 név a II. világháborúból. Szép szokás volt a két háború között, hogy a hősök vasárnapján (május utolsó vasárnapja volt ez) kivonult ide a község lakossága; itt volt a nagymise az elesettek lelki üdvéért. 22:30-22:45 1. és 2. világháború 22:45-23:00 Átvonulás a millecentenáriumi turulos emlékműhöz Honfoglalási emlékmű a honfoglalás 1100. évfordulójára (I996) Szervátiusz Tibor alkotása, Fő utca - Széles csapás találkozása (itt ünnepel augusztus 20-án a falu). 23:00-23:15 Szent István, Szent László kora 23:15-23:30 Átvonulás a Szamárkőhöz   A Zamárdi névadójaként tisztelt Szamárkő rejtélyes eredetű sziklatömb sok talányos történettel. A vasútállomástól a piros turistajelzést követve érhető el. A magányos sziklacsoport ősi áldozati hely. Az Árpádok idején ördögkőnek nevezték. A sziklacsoportról az ördögkőről kapta az egész hegy az Ördögkő-hegy nevet, később az "ördög" előtag lekopott róla, és maradt a hely neve: Kőhegy. A Kőhegy tetejére (219,8 m), a tihanyi apátság hajdani présházának helyére 2000-ben kilátót építettek, amit szeptember 10-én a millennium napján avattak fel. Csodálatos panoráma tárul innen a látogató elé: szinte az egész Balaton, Kenesétől Tihanyon át Badacsony bazaltkoporsójáig. Az érdekes, sziklatömböt Zamárdi nyugati faluvégén, a Kiserdő dombhajlatai között találjuk meg. Az erősen lekopott, hullámos felszínű sziklán egy vályúszerű mélyedést és ennek végén "tűzgödröt" látunk. A sziklához délről egy kör alakú, nehéz, faragott kő támaszkodik. A közelben álló kisebb kövön pedig két nyom látható. A legenda szerint erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő. A két nyom pedig Jézus lábnyoma és a szamár patájának nyoma. A régi öregek azt vallják, hogy a követ a tihanyi tűzhányó dobta át ide. Vagy a vízözön hagyta itt. Egy régebbi balatoni ismertető pedig azt írja: „A Szentföldről hozták a keresztes vitézek." A valóság az, hogy a kő helyben képződött a vulkáni utóműködés idején. A mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és a benne lévő ásványi anyagok cementezték össze a homokot szilárd kőzetté. A szürke homokkőben megkövült csigák láthatók. Évezredekkel ezelőtt egy ismeretlen nép a kő körül "termékenység-varázslatot" mutatott be bizonyos szertartások között. A pogány isten-anya és napisten tiszteletére terményeket és állatokat áldoztak fel, égettek el, hogy bő termésük és sok állatuk legyen. Később a kelták is megülték e helyet, és a kő körül földvárat építettek. A honfoglalás óta a kő határjelként szerepelt. A múlt században a zsellérek kapták meg ezt a domboldalt legelőnek állataik számára. Itt őrizték disznaikat, birkáikat, kecskéiket, szamaraikat egy falkában. A gyerekek szívesen eljátszadoztak a kövön és környékén. 1942-ben Margittay Richárd író és villatulajdonos kutatta a kő eredetét és szerepét. A követ fehér ló áldozati kövének tartotta. Ajánlotta a kő megásását. 1961-ben a Balatoni Intéző Bizottság megásatta a kő környékét. A kő mellett, mélyen, kővésőket, kicsi, agyagból égetett női istenszobrokat, idolokat találtak, töredezve, cserepek kíséretében. A leletek egy része a megyei múzeumba került. Lóáldozat tehát nem volt, de varázslás: igen. 23:30-24:00 Ős-, szkíta-, hun-, avarvilág - és a lányok tűzugrása   Zámárdi leletek (Naturhistorisches Musem, Bécs) 24:00-0:15 Átvonulás a kilátói Rákóczi-emlékkőhöz A Kőhegy Zamárdi csodálatos balatoni panorámát adó magaslati pontja a szőlőhegyek között, ahova a község 2000-ben a Millennium emlékére kilátót épített. Az emlékkövet, mely Zamárdi legmagasabb pontján, a Kilátó lábánál található, a Rákóczi-szabadságharc emlékére közadakozásból állíttatta a község a szabadságharc 300 éves évfordulóján (2003). 0:15-0:30 Rákóczi-szabadságharc 0:30-1:00 Átvonulás a millenniumi Vaskereszthez Benn az erdőben a Tatárcsapás végén, a Fő utcától mintegy 2 km-re, enyhe magaslati helyen, egy tisztás végében áll az ún. Vaskereszt. Ezt a téglatalapzatra emelt keresztet eredetileg Zamárdi község a Tihanyi Apátsággal közösen állíttatta 1896-ban a Millennium emlékére. Helyreállítását az "Egyesület Zamárdiért" társadalmi szervezet végezte el 1992-ben. 1:00-2:00 Honfoglalás kora, majd éjszakai "lakoma" 2:00-2:30 Átvonulás a sáfránykerti emlékkereszthez Egyházas-Zamárd egykori temploma helyén áll egy emlékkereszt. Ezt a keresztet is az "Egyesület Zamárdiért" állíttatta az egykori szentegyház és a szomorú sorsú ősök emlékére, 1993 tavaszán. Avatásán Friesz Kázmér nyugdíjas iskolaigazgató mondott beszédet, a felszentelést Vörös Gyula plébános végezte. Megjegyzendő, hogy állt már itt egy kereszt a 40-es években dr. Margittay Richárd néprajzkutató jóvoltából, de ennek még a tsz-idők előtt nyoma veszett. Az egyesület kis ligetet tervezett a kereszt köré, ide is turistaút vezet majd. 2:30-2:45 Hunyaditól 1686-ig 2:45-3:15 Levonulás a Szabadság térre Kopjafa az 1848-as hősök tiszteletére (Szabadság tér) A Kopjafát és a mellette található emléktáblát 1998-ban, a szabadságharc 150 éves évfordulójára állíttatta Zamárdi Nagyközség Önkormányzata, azon zamárdi nemzetőrök tiszteletére, akik az 1848-as események során Jellasics seregétől védték községünket. "A MAGYAR FÁJDALOM" című szobor a vasútállomás mellett a Szabadság téren található. Ezt a szép köztéri szobrot Margó Ede (1872-1946) szobrászművész alkotta, és ajándékozta Zamárdi községnek a harmincas években. Margó Ede akadémikus típusú portréi és emlékművei megtalálhatók az ország több városában és a nyugati országokban is. Szobrai, alkotásai védettek. Az ő tehetségét dicséri többek között a szegedi Dankó Pista- valamint a miskolci Kossuth-szobor; fürdőtelepi szép kápolnánk homlokzati Jézus-szobrát és a bent látható Mária-szobrot is tőle kaptuk. Mint a Balaton szerelmese, az elsők között épített nyaralót a fürdőtelepen, és munkáit, alkotásait itt álmodta meg. A magyar fájdalom emlékművét, mint igaz magyar ember, a trianoni országcsonkító döntés miatt érzett fájdalmának kifejezésére ajándékozta a községnek. Csónakjában a viharos vízen hánykódó izmos férfialak a bánat, az egyedüllét, az elkeseredett küzdelem szimbóluma. A magyarság magányos küzdelmét testesíti meg ez a szobor. Az emlékmű - mondanivalója miatt - hányatott sorsnak volt kitéve évtizedeken keresztül. Először bedeszkázva, majd raktárban félrelökve, méltatlan körülmények között várta, hogy rendeltetésének megfelelő helyre kerülhessen. 1956 után ismét köztérre került, de új felirattal: "A TÚLSÓ PART FELÉ". 1991-ben a község lakosságának határozott kívánságára ismét az eredeti felirat került a szobor talapzatára. A szobrot gondos szakértő kezek rendbe hozták, és jelenlegi helyére tették. 3,15-3,45 1848-as szabadságharc, Trianon Aki velünk tölti ezt a csillag- és fáklyafényes éjszakát, gondolja át, hogy bár gyorsan fog peregni az idő, de egy kicsit fáradságos is lesz a rendezvény. Az éjszaka hűvösére is gondolni kell az öltözködéskor, s nem árt egy kis védőital sem egy termoszban (kávé, tea...) Ha esős, hűvös lesz az időjárás, és minden növény csupa víz, a múltidézésre a plébániatemplomban kerül sor. Közvetlen járatok Budapestről Zamárdiba 24-én este: Busz Budapest, Népliget (Nagyatádra) 16:10 Zamárdi, vasúti megállóhely 18:02 Vonat Budapest-Déli pu. (Nagykanizsára) 18:00 Zamárdi 19:47 Vonat Budapest-Déli pu. (Nagykanizsára) 19:00 Zamárdi 21:11 Közvetlen járatok Zamárdiból Budapestre 25-én reggel: Vonat Zamárdi 05:22 Budapest-Déli pu. 07:28 Busz Zamárdi, vasúti megállóhely 07:28 Budapest, Népliget 09:20 Vonat Zamárdi 08:35 Budapest-Déli pu. 10:28 A KECSKÉS EGYÜTTES http://www.promusica.hu/ L. KECSKÉS ANDRÁS lant, koboz, ének, művészeti vezető, HERCZEG LÁSZLÓ lant, dobok, ének, BARTHA ANNA gambák, rebek, fidula, LÉVAI PÉTER furulyák, görbekürt, zergekürt, töröksíp, MOLNÁR PÉTER furulyák, görbekürt, zergekürt, töröksíp, KECSKÉS KOBZA VAJK koboz, ud, KUNCZ LÁSZLÓ ének, PÁLMAI ÁRPÁD ének, DR SZABÓ ANDRÁS próza. Keresztelő Szent János a_NaPúTon>>> Kapcsolat: 30/332-5009   "Rakjuk a tüzet, szentiványi tüzet..." Szent Iván nap, június 24., tulajdonképpen Keresztelő Szent János napja. Zoborvidéken Virágos Szent Jánosnak, Szegeden Búzavágó Szent Jánosnak is mondják, emlékeztetve vele a közelgő aratásra. A Szent Iván név a bizánci egyház középkori kultikus befolyását sejteti. Különben ez a nap a nyári napforduló ősi ünnepe is. Innen van, hogy az emberekben ott szunnyad a tűz tisztító erejében, gonoszűző szerepében való hit. Ez az alapja a Szent Iván-napi tűzugrás szokásának. A szentiváni tüzet a középkori egyház megszentelte és a liturgiába is beépítette. Népünk a Szent Iván-napi tűzről azt tartotta, hogy megvéd a ködtől, jégesőtől, dögvésztől és elősegíti a jó termést. Még egészség és szerelemvarázsló hatást is tulajdonítottak neki. Ez utóbbi miatt kerültek párosító elemek a szentiváni énekbe, s tevődött át egyes észak-magyarországi helyeken a lakodalom másnapjának hajnalára, s lett belőle hajnaltűz, melyet a menyasszonynak át kellett ugrania. Ezt a szokást nevezték menyasszonyporkolásnak. A tűzugrás szokása legtovább a magyar nyelvterület északi és déli peremvidékén maradt fenn. De valaha más vidékeken is megvolt. A rábaközi Szilban még 1975-ben is emlékeztek reá. A tűzhöz természetesen tűzrevaló is kellett. Zsúpszalma, rőzse, elszáradt májusfa. De még gaz, szemét is kerülhetett bele, mert azt tartották, hogyha gazt égetnek benne, akkor tiszta lesz a gabonavetés. A tűzrevalót egyes helyeken leányok gyűjtötték, s a tüzet is ők gyújtották meg. A csallóközi Egyházgellén viszont a legények. Szent Iván estéjén kocsival mentek végig a falun és bekiabáltak a házakhoz: "Rőzsét, rőzsét, adjanak rőzsét,/ Ha nem adnak rőzsét, elvisszük a tőkét!" A gyűjtött rőzséből aztán máglyát raktak. Rátették az előző évi aratókoszorút is. Egy leány körüljárta, vízzel megszentelte. Aztán egy legény égő fáklyával háromszor körülfutotta és azután meggyújtotta. A tüzet a falu népe meghatározott rend szerint ülte körül. Ahogy a Kodály Zoltán lejegyezte zoborvidéki szentiváni ének is mondja: "Tüzit megrakatjuk, négyszögre rakatjuk./ Egyik szögin űnek szép öreg asszonyok,/A másikon űnek szép öreg emberek,/Harmadikon űnek szép hajadon lányok,/Negyediken űnek szép ifjú legények." Azután elkezdődött az ének, beleszőve egy-egy leendő párnak a nevét, s a kiénekelteknek át kellett ugraniuk a tüzet. A sikeres átugrást jó jelnek vették a kötendő házasságra nézve, s úgy gondolták, megtisztulnak a fiatalok a tűz erejével minden rossztól. Vikár Béla 1906-ban a zoborvidéki Pogrányban vette fel fonográfjára az egyik legősibb, csodálatosan szép dallamú szentiváni éneket: "Magos a rutafa,/ Ága elágazik,/ Selyem sárhaja,/ Magyar Ilona, /Haján fölű gyöngy, koszorúja gyöngy./ Még a tengeren is átalhajladozik... Egyik ága hajlik barna legén udvarába... Másik ága hajlik szőke leány udvarába..." A rutafa alacsony, cserjés növény. Téved a népdal, mikor a "magos" jelzőt teszi eléje? Dehogy! Mert van egy kivétel. Ha tenger mellett sarjad, akkor magosra nő. Olyan idők emlékét őrzi ez az ősi ének, mikor magyarságunk valamelyik ága még egy tenger melletti őshazában élt, ahol magosra nőtt a rutafa. Őstörténetünknek ez az ideje, helye már teljesen homályba veszett. De a népdal még most is őrzi emlékét, és erősíti kötődésünket igen mélyre nyúló gyökereinkhez. Szépségén kívül is ezért kell nagyon szeretnünk!