Ennyire egész valójában nem volt a remek kelet-német művészet: az egypetéjű ikrek, Bill (ének) és Tom Kaulitz (gitár), a basszusgitáros Georg Listing és a dobos Gustav Schäfer hat évvel ezelőtt ünnepelt popsztárok lettek olyan slágerekkel, mint a „Durch den Monsun”, „Schrei” vagy „An deiner Seite” , akik valamennyi médiában szívesen terjeszkedtek. Teltházas koncertturnék, visító lányok, és díjak, mint a Bambi, az Echo és különböző MTV Awards-ok tartoztak a ma 22-24 éves srácok mindennapjaiba. A 2009-ben kiadott harmadik album után inkább a világ többi része felé fordították a figyelmüket, ahelyett, hogy kizárólag a német hírnévben fürödtek volna, és a lemezcégük információja szerint ezért tartanak most Németországban egy "médiaszünetet". Ami azt jelenti, hogy nincs interjú, nincs koncert, nincsenek televíziós fellépések, vagyis teljesen eltűntek a képernyőről.

Ennek a „Németország-szünet” kezdetén a legtöbb női rajongó naponta sírva fakadt. Időközben a könnyeik felszáradtak, és a banda körül itthon nagy a csend, mialatt Amerikában és Ázsiában vadul küzdenek a figyelemért. „A trend azt mutatja, hogy a Tokio Hotel körüli nemzetközi hírcsere az interneten nagyon magas”, mondja Andreas Kraus, az aschaffenburgi Sunlab GmbH cég vezetője, aki a www. my tokio hotel.net weboldalt üzemeltetik. „Németországban a [weboldalon történt] látogatások száma a töredéke a korábbinak, jelentősen visszaesett. A téma nálunk már nem igazán aktuális.” Habár a honlap fórumán az utolsó bejegyzések 2011 májusából valók, Andreas Kraus nem akarja bezárni a weblapot. „Mégha nincs is sok új regisztrálónk, néha mégis felbukkan néhány rajongó az oldalunkon. És csak kevesen kérik például a hírlevelünket. ”, mondja Kraus, aki időközben kevesebbet dolgozik a honlap technikai karbantartásán.

Valami elbizonytalanítja az embert az aktuális Tokio Hotel-helyzettel kapcsolatban még a hivatalos rajongói klubban is, amely szívesen megosztaná a véleményét a témáról, majd, éppen úgy, mint a lemezcég, inkább mégsem ad információt. Lényegesen nyitottabbak a hűséges Tokio Hotel-rajongók, akik a vágyakozás ellenére még örülnek is a kedvenceik külföldi tartózkodásának. „Csak büszkék lehetünk arra, hogy ez a sikeres banda Németországból származik”, véli az esseni Sina Hernandez, aki a kezdetektől hatalmas rajongója a popbandának, és több koncerten is részt vett, ott állt a hotelek előtt és autogramosztásokon.  „Először eléggé ideges voltam, aztán észrevettem, hogy a srácok szuperaranyosak és különösen Tom annyira pimasz és vicces, ahogyan az interjúkból megismertük őt.”

A 20 éves gimnazista kétszer járt Tokio Hotel-koncerten és még mindig teljesen odavan értük: „Ők a külsejük és a saját maguk által írt dalokkal emelkedtek ki a többiek közül és a sikereik ellenére sem szálltak el maguktól.” Sina ezéért azt gondolja, hogy még egy többéves távollét sem vezetne ahhoz, hogy a német rajongók elfelejtsék a Tokio Hotelt.  „Ha ismét fellépnek a közelemben, mindenképpen veszek jegyet”, mondja nagy örömmel.

Sok másik csodáló ennek ellenére biztos abban, hogy Németországban a Tokio Hotel körüli nagy felhajtásnak teljesen vége. „Sikeresek lesznek továbbra is és a nevük biztos pozíciót szerez a zeneiparban”, gondolja például a 23 éves hanhofeni Sabi K. A banktisztviselőnő 2007 óta Tokio Hotel-rajongó és ennek köszönhet számtalan új barátságot és élményt, mint például egy utazást a nantesi koncertre, Franciaországba.  „Olyan sok embert ismertem meg, akikről már soha nem szeretnék lemondani. A zene mellett ez a legszebb, személyes ajándék, amit a fiúktól kaptam, anélkül, hogy tudnának róla.”, beszél Sabi a Tokio Hotelhez való még mindig szoros kötődéséről. Emellett a véleménye szerint a popbanda más módon is hatott az életére. „Amióta rajongó vagyok, rájöttem, kik az igazi barátaim. Valóban voltak emberek, akik a Tokio Hotel miatt már nem akartak barátkozni velem!”

Ezért bocsátja meg Sabi „a srácoknak”, ahogyan a rajongók nevezik a fiúbanda tagjait, az aktuális távollétüket. A véleménye szerint a távolság, különösen a túlságosan is a média és a nyilvánosság középpontjába került ikrek, Bill és Tom számáró jó, még akkor is, ha Amerikába költöztek. „Nem tudom megérteni, ha valaki emiatt már nem rajongó többé, vagy amikor azt mondják, hogy utálják a bandát.”, mondja Sabi, akihez a Tokio Hotel minden nap egészen közel áll, és nemcsak a zenéjük miatt. Mivel a banda iránti rajongásában az „In your shadow I can shine” dalcímet tetováltatta a bal lapockájára.

Forrás: http://www.rheinpfalz.de/cgi-bin/cms2/cms.pl?
cmd=showMsg&tpl=rhpMsg_thickbox.html&path=/rhp
/lokal/xxpress&id=RON_1316597447208