Úgy veszem észre ,hogy ismét visszaköszön a régmúlt ,az ,az idő ,amikor minden olyan kirakat szinten működött.
Valaha egy protokoll látogatás előtt is kisuvikszoltak mindent és eltüntettek minden olyan dolgot, ami az adott üzemre volt jellemző ahová a "nagy emberek"mentek.
Egy építőipari tevékenységet folytató cégnél természetes, ha a földön malter és tégla darabok hevernek szanaszét.
Nem szeméthegyekre gondolok én, de a munka folyamán keletkezett hulladékra és elhullásokra. A munkások ruhája sem patyolat tiszta, hiszen dolgoznak és az adott terület feldolgozott anyagaitól lesz olyan a ruha amilyen. Jellemző volt, hogy csak a kirakat embereket állították oda a munkadarabhoz,és csak imitálva a munkát ,csak úgy tettek mintha ,pedig nem is végeztek effektív munkát.
Igaz, hogy jól mutattak a televízióban és a képeken, ám nem volt életszagú az egész, minden olyan pipec volt.
Mostanság is volt már részem kétszer vagy háromszor ilyen típusú "munkavégzésben", az egész napunk azzal telt, hogy sepertünk és suvikszoltunk, és olyanná tettük a munkaterületünket amilyen egy nem munka végzés során lenne, pedig az lett volna a cél, hogy úgy tegyünk, mintha dolgoznánk./ Ez a mondat olyan fura lett, mint az egész szituáció/
Egy nagyon fontos munkafolyamatot sikerült tönkre vágni, csak azért mert jött a televízió és pár "fontos "ember, hogy olyanról diskuráljanak pár percet, amit mindenki tud, és tudott eddig is.
Ha csak azért tarjuk be a munkavédelmi, előírásokat mert megjelenünk a médiában, ez is egy nagy hiba, ennél csak az nagyobb baj, amikor nem a célnak megfelelő védőeszközöket használunk.
Amikor minden más fontosabb, de a védősisakunk lötyög a fejünkön, és amikor lehajolunk, a földön landol ez már nagyfokú veszélyeztetés.
Na, ilyenkor, ha nem veszed fel a munkát, nyervogós, kötekedő vagy, ha baleset történik, te vagy a felelős, hiszen ki lettél oktatva.
A 22- s csapdája.
Soha ki sem tehetnéd a lábad a munkaterületre hibátlan és teljes védő felszerelés nélkül. Nem a rongyrázás miatt kell valamit betartani.
Már írtam róla, a felelős személy minden esetben hárít és mossa kezeit.
-"XY, ezt mondta és azt üzente!
-YZ, majd jön és elintézi!
Holott, a dolog rá tartozna és neki kellene felelős döntést hoznia, akkor is legyen valaki vezető, amikor vállalni kell a dolgait és az irányítást, ne csak a fizetés felvételénél.
Papír iratokat gyűjtő és másoló nemzet vagyunk, valaha a húszas években egy filmet is csináltak a magyar hivatalok bürokratikus rendszeréről.
Viszont, mikor előtérbe tolakszik, mindent úgy ad elő, mint az ő ötletét és sikerét, fontos ember lett, benne volt a tv-ben.
Ha nézem a televíziót és ilyen talmi csillogást látok, borsózik a hátam, és azt gondolom, hogy ilyen munkahelyre nem vágynék.
Vannak jó szakembereink és mégis olyanokra bízzuk az irányítást, akik csak papíron ismerik a szakmát, pedig a gyakorlati élet, az más.
Néha ,borul minden ami le van rajzolva és írva mert a technológia ne engedi azt amit papírra vetettek és megálmodta.
Néha, a cipőfűzőhöz vesszük a cipőt és ahhoz nézzük a méretet és a színt pedig tudjuk előre, hogy rossz lesz a végeredmény.
Amikor az egészet a kirakatba tesszük/tv, újság/, úgy adjuk elő mintha minden nagyon jó és szép lenne.
Becsapjuk saját magunkat, olybá tesszük, a dolgokat mintha minden nagyon flottul menne, és nagyon meglepődünk, mikor pofára esünk a saját hülyeségünk miatt.
Azt hinné az ember ,hogy a XXI. században már minden az aminek látszik.
 "Minden legyen az, ami. A krumplileves legyen krumplileves, elvtársak!"/Kádár János/
Kádár János ezen elhíresült mondása mára is érvényes és érthető, ha nem is mindenki számára.
Aki ezt megérti, annak /azoknak/ nem olyan kirakat tevékenységet kellene sztárolni ami mostanára ismét divat lett.