Míg a legtöbb állatfaj egyedei képesek a C-vitamin (aszkorbinsav) előállítására, az ember, a főemlősök és néhány egyéb állatfaj (tengerimalac, gyümölcsevő denevér) kizárólag növényi táplálékkal juthatnak hozzá ehhez a számukra nélkülözhetetlen anyaghoz. Mivel a folyamatot szabályozó gén nem működik, a szervezet a szőlőcukrot nem tudja C-vitaminná átalakítani. Az angol flottában James Lindt hajóorvos 1747-ben végzett kezelési kísérletei óta vezették be napi egy citrom vagy két narancs fogyasztását a skorbut megelőzése miatt. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas felfedezése óta a C-vitamin "titka" az emberiség közkincsévé vált. A túlsúly génje Újabb ismeretek segítették megérteni a gének szerepét az elhízásban és a testtömeg szabályozásában. A 6-os kromoszómán található ún. "ob gént" 1994-ben különítették el. A gén elnevezése a kövérséget jelentő "obesitas" szóból származik. Ez a gén indítja meg és szabályozza a zsírsejtekben keletkező leptin nevű fehérje termelését. A leptin hormonszerű anyag, jelzésként szolgál a zsírszövet és az agy testtömeget befolyásoló részei között. Hatására csökken az éhségérzet és a táplálékfogyasztás, növekszik az energiafelhasználás, mindezek negatív visszacsatolás révén akadályozzák a kóros elhízás kialakulását. Az elvégzett állatkísérletek során a leptinnel kezelt egerek veszítettek testtömegükből. A leptin megismerése bizonyítja, hogy a testtömeg alakulása is a központi idegrendszer szabályozása alatt áll. A géntechnológia alapját olyan, baktériumok által termelt enzimek felhasználása képezi, amelyek a DNS-spirált kis töredékekre darabolják. A töredékek különféle kombinációkban újra egyesíthetők. Erre a célra bármilyen forrásból származó DNS használható, ily módon a baktérium DNS-be emberi gének is beépíthetők. Mivel a baktériumokat nagy tömegben, viszonylag olcsón és gyorsan lehet tenyészteni, ha megfelelő géneket tartalmaznak, segítségükkel gyógyszerek állíthatók elő. Ezzel a módszerrel termelik napjainkban a cukorbetegek számára nélkülözhetetlen inzulint. Mivel az emberek DNS-e az egypetéjű ikrektől eltekintve, jelentősen különbözik egymástól, a DNS szerkezetének vizsgálata nélkülözhetetlenné vált pl. a bűnözők azonosításánál. A gyanúsított személy azonossága a bűntett helyén található vérben, nyálban, spermában stb. levő DNS vizsgálatával csaknem százszázalékos pontossággal bizonyítható. Az emberi "géntérkép" ismerete abban is változást hoz, hogy a veleszületett fejlődési rendellenességek és öröklődő betegségek mellett vizsgálhatóvá válik az élet későbbi szakaszában jelentkező számos idült betegség, mint pl. szív- és érrendszeri betegségek, daganatok, asztma, allergia, cukorbetegség, pszichózisok iránti genetikai fogékonyság, ezáltal az egyénre szabott megelőzés. Ezek kialakulásának valószínűségére eddig legfeljebb a családban előforduló halmozódásból lehetett következtetni.