A kinezika és mimika jelentősége állat és ember kapcsolatában

„Annak idején nagy számban kellett lovakat elindítanunk (lovagolhatóvá tenni), néha 20-30-at egyszerre, ráadásul több ezer hektáros területeken, ahol egy karám sem volt. Ilyen körülmények között a lehető legkönnyebb, leggyorsabb és leghatékonyabb módszert kellett alkalmaznunk. Ez, pedig nem más, mint amit Tom (Dorrance) megpróbált nekem és a világnak megtanítani.”

Ray Hunt

A fentebb idézett sorokban világosan kitűnik, hogy nem másról van szó, mint megfelelő kommunikációról. A megfelelő kommunikáció elengedhetetlen része egy kapcsolat helyes irányba való terelésének céljából. Legfőképp, ha két teljesen külön fajról van szó. Ember és ló kapcsolatáról.

Az emberek képesek különféle módon kommunikálni, ugyanakkor a felmérések szerint a kommunikáció 80%-a nem verbális elemekre épül.

A nem verbális kommunikáció látványra épülő elemei

§Kinezika: testmozgás, gesztusnyelv

§Mimika: arckifejezés

§Proxemika: térközszabályozás

§Tekintet

§A tárgyak nyelve

A következőkben kiemelkedően foglalkoznék a kinezika és a mimika jelentőségével a kommunikáció ezen formájában.

Ahhoz hogy egy ember meg tudja értetni magát a lovakkal szüksége van egy bizonyos megközelítésre, illetve hozzáállásra a célja eléréséhez. Ez lehet természetes, vagy nem.

„A ló, az ló, függetlenül fajtájától, földrajzi vagy országbeli elhelyeződésétől. Mindenhol és mindig ugyanazok a faji sajátosságok fogják jellemezni, bárhol és bárki emberfia nyúljon hozzá és kezdjen el foglalkozni vele! Így tehát mi csak az előbbiek szem előtt tartásával foglalkozunk velük megfelelően!”

Az emberek tanulékonyak, ugyanakkor a történelemben is sokszor tapasztalt módon az erőszakot részesítik előnyben, a sokkal időigényesebb, viszont sokkal célravezetőbb helyes kommunikáció helyett.

A fentebb idézett sor etológiailag is igazolt tényt nyert, így már „csak” annyi a teendőnk, hogy megtanuljunk kommunikálni a lovakkal.

Mi sem egyszerűbb, gondolhatnánk. Csak hogy itt nem egy kutyáról van szó, és a kommunikáció megfelelő használata még egy jelentős szintet is megérint.

Tudjuk, de nem fogjuk fel. Az ember egy eszközhasználó, de ragadozó típusú élőlény. A ló pedig egy menekülő állat.

Hogyan jut el odáig egy menekülő állat, illetve ember hogy megértsék egymást és együttműködjenek?

Megfelelő kommunikációval.

A ló ha tehetné ügyet sem vetne ránk, viszont rettentően kíváncsi állat. A mai napig élnek olyan nagy tudású emberek, akik a lovakat mindenkinél jobban ismerik. Ők azok akik, elmondják, hogy a kommunikáció lehet

„természetes”                                   vagy                                        nem

Jelen esetben ló természetű,                                              Fenyegető, erőszakos,

azaz a lóhoz csak annak                                                    megfélemlítő

viselkedési szabályi szerint közeledő magatartás.

Hogyan kommunikálnak a lovak?

Az emberek különböző formában tudnak kommunikálni egymással. Írott, vagy nyelvi formában, és fontos szerepet játszik a nem verbális elemekre épülő kommunikáció is.

A lovak ezzel szemben, zömében csak non-verbális elemekkel kommunikálnak.

A legfontosabb kommunikációs megnyílvánulásukat besorolhatjuk a kinezika alá.

Minden embernek és állatnak egyaránt fontos az első pozitív élmény az életében és meghatározó szerepet játszik. Tudatalatt sosem felejti el.

Vegyünk egy példát.

Rengeteg lovas felvonulásokon, vagy lovastornán lehet látni még a mai napig is, hogy a lovasok paskolják lovaikat, a szeretetük kifejezéseképpen. A lovak sosem paskolgatják egymást! Eltűrik nekünk de nem értik a kommunikáció eme formáját. Paskoljuk meg saját nyakunkat, majd ugyanott simogasuk is meg. Sokkal kellemesebb és a lovak számára is érthetőbb. Miért? A kiscsikó megszületését követő első pozitív élményét tudjuk benne feleveleníteni. Amint megszületik a kiscsikó, az anyja végignyalogatja, ez biztonságot és bizalmat ébreszt benne.

Ez csak egy példa volt abból a hibák sorozatából, amit a lovakat ugyan szerető emberek, de róluk mitsem tudók elkövetnek kedvenceikkel.

„A lassabb a gyorsabb!”
Tom Dorrance

A megfelelő kommunikációban hatalmas szerepet játszott egy amerikai ranch-n felnőtt GYEREK. Tom Dorrance.

A gyerekek ösztönösen viselkednek és a természethez legközelebb álló szemlélettel közelednek az igazsághoz.

Rendkívűl fontos szempont, hogy a „ragadozó” és a ”menekülő állat” kapcsolatában a természetes kommunikáció nyerjen teret. Hogyan tud egy ragadozó kommunikálni egy menekülő állattal?

Csakis testbeszéddel, gesztusokkal illetve arkifejezéseivel.

A nagy lovasok felismerték ezeket és a mai napig haszálják. Őket hívják „suttogóknak”. Nem különbek senkinél sem, ugyanakkor rendkívűl jó megfigyelő képességgel rendelkeznek és tudatosan cselekszenek. A megfelelő kommunikációhoz ismerni kell annak az élőlénynek a tulajdonságait, szokásait, ha azt akarjuk, hogy megértsen minket. Felmerül a kérdés, hogy mivel mi nem négy lábon közlekedünk és nem legelünk, hogyan érhetjük el, hogy felkeltsük egy menekülő, és tulajdonképpen bizalmatlan állat érdeklődését. Egyszerű a válasz ugyanakkor mégsem. Nagyon nagy szerepet játszik az állatvilágban a dominancia és most ne tárjünk ki a párzási időszakban a csődörök viselkedésére. A lovaknál az a domináns állat, aki tudja, hogy hol van jó legelő, hol lehet átkelni a vízen és a legügyesebb a játékokban. Az ember elérheti a lovaknál, hogy ügyesebb legyen náluk, és akkor felnéznek rá. Pat Parelli kifejlesztett egy rendszert, amely segít az embereknek, hogy megtanuljanak a lovaikkal kommunikálni. Ezt „hét játéknak” nevezte el. Az az ember aki ügyesebb lovánál mind a hét játékban, teljes bizalmat ér el, és ilyenkor lehet azt látni, hogy a ló minden megkötés nélkül követi gazdáját és bármit megcsinál neki. Hiszen Ő a főnök, ő tudja jobban.

A hét játék minden egyes eleme a kinezikára, mimikára épül. Nyeríteni ugye mégsem tudunk hitelesen.

A lovak szempontjából a legfontosabb tényezők a „biztonság, „kényelem” és a „játék”.

Biztonság:   Ragadozómentes övezet.

Kényelem:   Jó legelő, pihenésre alkalmas hely.

Játék:           Szórakozás, egymással való vetekedés, a dominancia kialakulása.

A hét játékot nem részletezném, illetve csak azt, hogy az embereknek hogyan segít.

Az embereknek meg kell tanulniuk „ló módjára” viselkedni. Ha  a nyerítést egyszer már kizártuk, akkor a fülünk lesunyításával se próbákozzunk.

A lovakat ne nézzük teljesen értelmetlen élőlényeknek. A lovak módján viselkedő embereket valahogy így diagnosztizálják:

Ez egy ember, de ló módján kommunikál. Se nem ember, se nem ló, vagyis „lóember”.

Sokan a lovak szemét félelmetesnek tartják.  Ha belenézünk egy ló szemébe, neki az azt jelenti, hogy távolodjon el tőlünk, ugyanakkor ha az oldalunkat (a lovak legsebezhetőbb része) fordítjuk felé, akkor már nem fenyegetjük és könnyebben közeledik felénk. A kinyújtott kéz és a kitárt ujjak, a lovaknak egy ragadozó mancsát és karmait jelentik. Attól pedig menekülni kell. Ellenben a leeresztett vállak, az összekulcsolt kezek nem jelentenek fenyegetést. Az ember ezekkel az alapvető módszerekkel adhatja a ló tudtára, hogy nem jelent, illetve fenyegetést jelent a számára. A lovak csoportosan (ménesben) élő állatok. Számukra a legnagyobb büntetés az nem az ember által használt ordibálás, vagy verés, hanem a kirekesztés. Ha egy állatot kirekesztenek a többiek, egyedül elpusztul a vadonban. A lovak matriarchális társadalomban élnek. A vezérkanca vezeti a ménest, mutatja meg a megfelelő pihenőhelyet, legelőt stb. Ha egy csikó rosszalkodik és nem bír magával, a vezérkanca elhajtja a ménestől és addig nem nem engedi vissza amíg az meg nem bánta bűnét és képes uralkodni magán. Eggyértelmű jelekkel kommunikálnak. A következőkben egy összehasonlítás a teljesség igénye nélkül.

A lovaknál:                                                                    Az embereknél:

megfeszített test, sunyítás                                                        megfeszített vállak, szúrós tekintet

tekintet elfordítása, test elernyedése                             oldalra fordulás, végtagok összezárása,

a szúrós tekintet levétele a szemről.

Engedelmesség jelzése a lovaknál:

Száj nyalogatása, a fej, nyak leeresztése, fülek forgatása

Amennyiben az ember elfordul a lótól, illetve megelőzi annak körkörös ívben történő járkálását a visszabocsájtás kérésének folyamatában, akkor a ló megáll és megközelíti az embert.

A fentebb leírt kis összehasonlítás nem tartalmazza az összes kommunikációs elemet, ugyanakkor kicsit rávilágít arra, hogy egy ragadozó és egy menekülő állat miként tud megfelelően és egymás számára érthetően kommunikálni.

A lovak továbbá nem értik az ok okozati összefüggéseket, mindig csak a jobb helyért küzdenek egymással és a játékok megynerésén fáradoznak. Az ember ezzel szemben, képes felindulásából megverni, büntetni az állatot, aki nem is érti, hogy miért kapja. Ez nem megfelelő hozzáállás, és nem is vezet célra. A hiányos kommunikációt követően a menekülő állat az első adandó alkalmat keresi, hogy megszabaduljon a „tehertől”, és ki is használja azt.