192. fejezet McOld segíts
2006.12.21. 17:27
Kardos Beáta ( Mosolygó Szem )
Mc.Old segíts!
Ah! A ruháim, ékszereim, férjem, anyám, s mily kegyetlen a sors, Apám! Semmit sem értek! Mc.Old, most van szükségem a segítségedre, minden a feje tetejére állt. Férjhez adott az apám! Beka Szep! Könyörgöm egy arisztokrata, Erdély grófja, Bécs első embere, aki körbeutazta a világot! Látta Párizst, Rómát, Velencét! Most meg a fenekemre üt és azt mondja:
– Mától ez a tejfeles szájú delavármiska az urad! S milyen névvel, és hogyan tért vissza? Beka Szep! Nahát, a porban fetreng iszik, fára mászik és jaj nekem: unga-bungnázik!
Mc.Old segíts!
Elmondom, mi történt velem a lakodalom óta. Úgy semmi sem. A faluba érkezésünk óta ünnepel kicsi és nagy. A vadászok vállaikon cipelve hozták át ruháimat, amit aztán a tipim elé tettek. Letették és ki is bontották. A krinolinjaim, a csipke, az aranyszálas estélyim! Hol vannak már! Jaj, mi lesz velem, ha rendes emberek közé kell majd mennem. Jelenleg a harcosok díszelegnek benne! Mindannyian felvettek egy-egy darabot. A csipkés bugyiim! Ah, férfiemberek bújtak bele, s úgy járják örömtáncaikat a tűz mellett! Alsó szoknyáimat fújja a szél az agg asszonyok testén, és Uram bocsáss, a fűzöimet is férfi testen láttam viszont!
Mc.Old segíts!
Mást már nem is kérhetek, hisz a falunkat megátkozta szerelmem a Szürke Farkas, ott minden a feje tetején áll, vagy már nem is áll ott semmi. Kétségbe vagyok esve! Nem azért, mert a mulatozás közben férjem, ez a Nyálas Jancsi előbb tűzbe esett és aztán véletlenül hasába szúrta saját lándzsáját, hanem azért mert miután kileheli az utolsó leheletét, hogyan megyek vissza a saját törzsemhez?
Mc.Old, hát segíts, mert itt jelenleg karókra akasztották, emlékbe hozott apáca ruhámat, s azt fújja a szél, hirdetve az én kétségbeesett helyzetemet.
Mosolygó Szem
|