4. Aggályok
2006.12.17. 16:27
Dorian még aznap este neki akart kezdeni a Eugene-nek ígért levelének. Volt azonban valami, ami megakadályozta a férfit abban, hogy szó nélkül a bátyjához forduljon bármiféle tanácsadásban. Marie-nak ugyanis mindeddig egy szót sem szólt a kisbabáik esetleges öröklött betegségéről.
- Mit csinálsz, drágám? - érdeklődött Marie, és férje válla fölött belenézett a levélbe, melyen két szó állt: Kedves Eugene!
- Levelet akartam írni - válaszolt Dorian közömbösnek szánt hangon.
- Ó, akkor nem is zavarlak tovább - lépett hátra hunyorogva Marie. - Megyek és lezuhanyzom…
- Várj egy kicsit! - fordult meg a férfi. Marie megállt a fürdőszoba ajtó előtt, és várakozva nézett Dorianre.
- Tudnod kell valamit… a babákról - kezdte a férfi.
- Mi a baj? - Marie szemében rémület csillant, ahogy látta Dorian tekintetén az aggodalmat.
A férfi leült az ágy szélére, és hívta Marie-t, hogy ő is menjen oda mellé. A nő helyet foglalt, és némán várt, mit akar mondani Dorian.
- Beszéltem tegnap apámmal - mondta. - Mondott valamit, ami nem hagy nyugodni azóta sem.
- És pedig?
- Tudod… mennyire ismered a vérfarkasokat? - kérdezte hirtelen.
Marie-t kicsit meglepte a kérdés, de válaszolt.
- Mivel apa is az, ezért azt hiszem, tudok róluk egyet s mást. De miért kérded?
- Ismered a… betegségük öröklését?
Marie szeme összeszűkült. Ritkán nézett ilyen komolyan, de ekkor érezte, hogy nincs helye a mulatságnak. Lassan megrázta a fejét.
- Te azért nem vagy az, mert a lánya vagy Remusnak - magyarázta Dorian. - Te nem örökölheted tőle a vérfarkasságot, mert ez nem vele született betegség. Azt hiszem, valami hasonló... - tette hozzá. – Viszont… - csúszott a keze Marie hasára. -, az már korántsem ennyire biztos, hogy a mi gyermekeink is egészségesek lesznek.
Marie nagy, aggodalmasan csillogó szemekkel nézett vissza férjére.
- Merlinre… erre nem is gondoltam - nyögte végül elfúló hangon.
- De nem biztos, hogy örökölnék a vérfarkasságot - sietett megnyugtatni Dorian a rémült nőt. - Ott vannak például a bátyádék lányai, Hannah és Anne… ők teljesen normálisak…
- De mi van, ha éppen a mi kisbabáink lesznek betegek? - remegett meg Marie hangja.
- Sajnos előfordulhat.
Dorian gyengéden simogatta Marie kézfejét, de a nő nem tudott teljesen megnyugodni.
- Holnap elmegyek a Szent Mungóba - jelentette ki. - Kivizsgáltatom magam.
- Csak óvatosan… a társadalom még nem barátkozott meg a félvérekkel…
- Nem érdekel! - mondta Marie elszántan. - Hiszen bármi baja lehet a babáknak!
Dorian lassan bólintott, és homlokon csókolta feleségét.
- Ne félj… nem lesz semmi baj.
- Bárcsak igazad lenne - sóhajtott a nő. – De… félek, hogy lesz.
- Elmegyek veled holnap, rendben? Elkísérlek!
- Hagyd csak - mosolyodott el szomorúan a nő. - Nincs olyan messze a Szent Mungó…
- Szeretnélek elkísérni.
Marie átölelte férjét, és szorosan hozzásimult.
- Rendben…
Dorian egy ideig némán ringatta karjaiban Marie-t.
- Megyek zuhanyozni – szólalt meg végül a nő.
- Menj csak - engedte el Dorian.
Míg Marie a fürdőszobában volt, a férfi úgy döntött, még mindig szeretné kikérni a bátyja véleményét is. Megnyugvást akart valakitől, ezért pennát ragadott, és megírta a levelet.
Aznap éjszaka egyikük sem tudott aludni, mindketten nyugtalanul forgolódtak az ágyban. Reggel fáradtan indultak el a Szent Mungóba. Ott egyenesen ahhoz a részleghez vezetett útjuk, ahol előző nap is jártak. Ezúttal jóval kevesebben voltak, mint legutóbb, és hamarabb is sorra kerültek.
- Mit parancsolnak? - érdeklődött a gyógyító.
- Szeretnénk vizsgálatot végeztetni… hogy teljesen egészségesek lesznek-e a kisbabáink - mondta Marie.
- Értem - a gyógyító keresni kezdett a fiókban, a pergamenlapok közt. - Szabadna tudnom a nevét?
- Marie Piton.
A férfinek nem kellett sokat keresnie a lapok közt, hamar ráakadt Marie kartonjára.
- Hm… tegnap is járt nálunk, ha jól sejtem.
- Igen, de tegnap más vizsgálatokat végeztek - mondta a nő.
- Értem. Nos… írok magának egy beutalót… - vett elő egy pennát és egy üres pergament. - Menjen végig a folyosón, és ott elvégzik a szükséges vizsgálatokat! - nyújtotta át a lapot.
- Rendben. Köszönöm, doktor úr… viszlát!
Marie és Dorian kimentek, és megkeresték a megfelelő rendelőt. Ott Marie aggodalomtól telve, egyedül ment be a gyógyítóhoz. Dorian pedig idegesen várt rá. Egyszer egy ismerős hang ütötte meg a fülét. Felnézett, két fehér taláros férfit látott tőle alig néhány méterre.
- A mellkasi vizsgálatokat pedig végezd el rajta… - mondta az idősebb, barna hajú férfi a fiatalabbnak. - Utána vidd be a szobámba az eredmé… Dorian, te vagy az? - vette észre az idősebb gyógyító a kezét tördelő fekete hajú férfit.
- Szia, David - köszönt szorongva Dorian a sógorának.
A fiatal gyógyító elköszönt tőlük, és sietett a dolgára.
- Mit csinálsz te itt? - érdeklődött David.
- Marie-val jöttünk be…
- Értem. Csak nincs valami probléma? - ráncolta a homlokát a férfi, mikor látta a fiatalabbon az aggodalmat.
- Ami azt illeti… van.
- David, tudnál jönni egy percre? - nézett ki az egyik szobából egy nővér.
- Nemsokára megyek - vetette oda gyorsan. - Mi történt?
Dorian sóhajtott, és röviden elmesélte Davidnek, miért is mentek be a Szent Mungóba. David, tapasztalt gyógyító lévén jól tudta, milyen következményekkel vállalhat egy vérfarkas utóda gyermeket.
- Ne aggódj, Dorian - nyugtatta a férfit. - Ennek az esélye nem több negyven százaléknál…
- Ezzel nagyon megnyugtattál - morogta Dorian.
- Nézd, itt vagyunk például mi. Hannah és Anne teljesen egészségesen jöttek a világra…
- Igen. Igazad van… de akkor is aggódom érte - nézett az ajtó felé. - Ráadásul nem tudom, hogy fogadnák a gyógyítók, ha kiderülne hogy Marie tényleg vérfarkas-babákat vár… - mondta halkan.
- Ez esetben kötelezi őket egy pár dolog - nyugtatta David. - De ha gondolod, megnézhetem majd nektek az eredményeket.
- Tényleg megtennéd? - nézett rá Dorian.
David bólintott, és felkelt a padról.
- Most mennem kell, vár rám egy betegem… de amint meglesznek az eredmények, értesítelek. Rendben?
- Oké… köszönjük.
Marie nem sokkal később kijött a szobából. Dorian elmesélte neki a Daviddel folytatott beszélgetését, ami némileg megnyugtatta a nőt. Majd elhagyták a Szent Mungót, reménykedve a vizsgálatok megnyugtató eredményeiben.
Következő
|