 |
Menü |
|
|
| | |
|
Praktikus |
|
|
| | |
|
Hír-lapok |
|
|
| | |
|
Magyarság |
|
|
| | |
|
Kultúra |
|
|
| | |
|
Egyház |
|
|
| | |
|
Érdekes oldalak |
|
|
| | |
|
Térkép |
|
|
| | |
|
Továbi honlapok |
|
|
| | |
|
pálosszentkút |
|
|
B�lint S�ndor: Boldogasszony vend�gs�g�ben
(Veritas K�nyvkiad�, Budapest, 1944, 7-11.old.)
P�LOSSZENTK�T
A katolicizmus sz�nes magyar v�ltozatait, n�pi hangulat�t kev�s b�cs�j�r�hely�nk �rezteti annyira, mint az �jabban P�losszentk�tnak nevezett ferencsz�ll�si Szentk�t, Kiskunf�legyh�za k�zel�ben. Ez a Szentk�t nem vert .nagyobb h�rt, egyszer� �s al�zatos, mint azoknak a cs�ndes parasztoknak hite, akik olyan h�s�ggel szokt�k f�lkeresni. A legut�bbi id�kig m�g papja sem volt, F�legyh�z�r�l gondozt�k, igaz: buzg� meg�rt�ssel. Csak p�r �ve van a hazat�rt p�losok kez�ben, akikre itt gy�ny�r� hivat�s v�rakozik: az Alf�ld magyars�g�nak az �j k�z�pkor ig�zet�ben, valami modern monaszticizmusban val� kiteljes�t�se. Van ebben a kegyhely�nkben valami friss, fiatalos, ami megragadja a h�veket. Minden k�l�n�sebb propaganda n�lk�l is a Kiskuns�g n�p�nek szent helye, kegyelemforr�sa.
Szentk�t ellen�rizhet� t�rt�nete a XVIII. sz�zadba ny�lik vissza. A legenda azonban kor�bbi id�kr�l is tud. Elmondja, hogy a h�dolts�gi id�kben m�g templom �llott a mai szent k�t k�zel�ben. A lakoss�gnak azonban a fenyeget� t�r�k el�l menek�lni kellett. A templom elpusztult. Hogy a pog�ny az Olt�riszents�get meg ne gyal�zza, a h�vek menek�l�s k�zben egy k�zeli k�tba rejtett�k. Ennek eml�kezete k�s�bb is . fennmaradt.
A sz�tsz�r�dott pap �s templom n�lk�l maradt h�vek, egyszer� p�sztorok hossz� id�k�n �t ehhez a k�thoz j�rtak azt�n �jtatoskodni, amelyet az Osty�ban rejt�zk�d� Isten egykor megszentelt. Egy gazdag ember azonban oktalan g�gj�ben bet�mette a kutat, de sz�nd�ka hi�ba val� volt. A k�t minden reggelre kitisztult, kil�kte mag�b�l a belehordott f�ldet �s �gy a gazdag ember megsz�gyen�lt. Az esetnek h�re futamodott �s a h�vek most m�r a kutat t�volabbi vid�kekr�l is f�lkerest�k.
A m�sik, �ltal�nosabb magyar�zat szerint 1791-ben t�rt�nt, hogy itt a ferencsz�ll�si puszt�n az egyik p�sztor �jf�lt�jban erre terelte ny�j�t. Egyszercsak ismeretlen forr�sra akadt, amelyb�l f�nyess�g sug�rzott ki. A f�nyess�gb�l Sz�z M�ria alakja bontakozott ki �s a p�sztor az angyalok �nek�t hallotta. L�tom�s�nak h�r�re mindenfel�l j�ttek zar�ndokok a kis erecsk�hez, amely a Boldogs�gos Sz�z megjelen�se ut�n is megmaradt. Hi�ba volt minden tilalom, a b�cs�sok folyton szaporodtak s a k�tn�l csod�s gy�gyul�sok t�rt�ntek. A hat�s�gok a forr�st be akart�k t�metni, de csak egy k�romkod� term�szet�r�l h�rhedt ember v�llakozott a munk�ra. A forr�s azonban azonnal kih�nyta mag�b�l a f�ldet, s�t nagy k�tt� sz�lesedett. Az embernek karjai meg b�nultak, ivad�kait is �lland�an csap�sok �rt�k. Nem sok�ra a kultuszt az Egyh�z is elismerte. A h�vek alamizsn�j�b�l 1875-ben a k�z�pkori templom romjain fel�p�lt a mostani szentk�ti k�polna. Legnagyobb b�cs�ja P�nk�sd napj�n van. Ilyenkor �tven-hatvan sz�nmagyar helys�g h�vei is f�lkeresik Sz�z M�ria szentk�ti tany�j�t. Hat�s�nak k�re �szakon eg�szen Kecskem�tig, Lajosmizs�ig, nyugaton a Dun�ig, d�len Halasig, keleten a Tisz�ig, Szeged vid�k�ig terjed.
A szent k�t �s k�polna ott foglal helyet a tany�k k�z�tt a maga csendes mag�rahagyatotts�g�ban, paraszti ig�nytelens�g�ben. Csak a f�k, sz�l�k �s b�zavet�sek �kes�tik, igaz, minden m�v�szi dekor�ci�n�l hatalmasabban. Az �let bibliai egyszer�s�ge fogad benn�nket: a keny�r �s a bor az olt�rra �s az emberek asztal�ra ker�l. A Szentk�tnak ebben a mag�nyoss�g�ban, magasztos szeg�nys�g�ben, a term�szetnek a term�szet f�l�ttiekre hangol� cs�ndj�ben a kiskuns�gi paraszt n�p a maga k�rnyezet�nek megszentelt m�s�ra, �let�nek �gi igazol�s�ra ismer r�. A Szent Sz�z megjelen�s�vel vigasztalta meg e komoly, munk�s parasztokat �s most rn�r itt �l k�z�tt�k ezen a tanyai t�jon, k�zelr�l l�tja �Iet�ket �s munk�jukat. Szereti �ket, ahogy e neh�zkes emberek is annyira szeretik �t. Messzir�l elj�nnek hozz�ja. Azt aj�nlj�k fel neki, ami szeg�nys�g�kb�l �ppen kitelik: a f�rads�gukat. Azt hissz�k, nincs aj�nd�k, amiben M�ri�k nagyobb kedve teln�k.
A d�lut�ni nap melegen t�z a b�cs�sokra, akik komoly, �nnep� feket�ben gyalogszerrel k�zelednek a Sz�z Sz�z �rnyas hajl�ka fel�. 40-5O kilom�ter a l�bukban, de szem�kben a haza�rkez�s megillet�d�tt boldogs�g�b�l csillog valami. A k�poln�ban k�sz�ntik Sz�z M�ri�t:
�h, egeknek lilioma, sz�p Sz�z M�ria,
Ferencsz�ll�si kis k�polna �kes csillaga.
�n tehozz�d idej�ttem, �kes sz�z vir�g,
M�lt�ztass�l meghallgatni, kegyes Sz�zany�nk...
T�rdepelve adnak h�l�t neki, hogy ideseg�tette �ket. Ut�na megker�lik a szabadon �ll� olt�rt, zsebkend�j�ket v�gigh�zz�k az olt�ron, az angyalok �s a Sz�zanya szobr�n, majd let�rlik vele a b�cs�j�r�s verejt�k�t.
Megragad� l�tv�ny az �jtatoss�gok csod�latos gazdags�ga �s szimult�nizmusa. Itt �j b�cs�s csoport, �gynevezett kereszt �rkezik. Szeretne a k�poln�ba jutni, hogy k�sz�ntse a Szent Sz�zet. Nem tud bejutni, mert egy m�sik kereszt m�r megel�zte. Ez�rt a k�polna el�tt let�rdel �s v�rja, hogy �re� is sor ker�lj�n. �jabb b�cs�sok j�nnek, akik meg a k�poln�t ker�lik �neksz�val. Nem t�relmetlenek. Ism�t egy m�sik csoport a st�ci�kat j�rja. Ott egy k�l�n�ll� M�ria-szobor, amott pedig egy kisebb, Magyarok Nagyasszonya tisztelet�re szentelt k�poln�ban (amelyet, mint mondj�k, egy egyszer� szegedi kofaasszony emeltetett) �jtatoskodnak. Mag�n�l a szent k�tn�l is �lland�an vannak. Egyesek a k�t el�tt t�rdelnek, �gy im�dkoznak. M�sok a viz�ben moss�k, �ztatj�k beteg tagjaikat. Nem feledkeznek meg term�szetesen lelk�k tiszt�lkod�s�r�l sem: elv�gzik gy�n�sukat a szabad �g alatt, hatalmas f�k �rny�k�ban r�gt�nz�tt gy�ntat�sz�kekben v�rja �ket a p�losokkal egy�tt a k�rny�k paps�ga.
Elk�ltik szer�ny vacsor�jukat, kiss� megpihennek, hogy �jult er�vel szolg�lhassanak M�ri�nak. Az egyes keresztek k�l�n-k�l�n - lit�ni�t, olvas�t im�dkozva, �nekelve - k�rmenetet tartanak. Lassan beesteledik. Ilyenkor a szent keresztb�cs�t j�rj�k, azaz keresztalakban, �g� gyerty�val a kez�kben �jtatoskodnak. A kereszt k�zep�n b�cs�vezet� t�rsuk, aki mag�t Krisztus bojt�rj�nak szokta nevezgetni, ir�ny�tja �ket. P�nk�sd vig�li�j�ra val� tekintettel k�l�n�sen a Szentl�lek aj�nd�kai�rt k�ny�r�gnek. M�s csoportok lepihennek a f�re �s misztikus gyertyal�ngn�l k�vetik vezet�j�k �nek�t. A k�poln�ban eg�sz �jjel virrasztanak. Kinek jutna ugyan esz�be, hogy test�nek k�nyelm�vel, pihen�j�vel t�r�dj�k? Az alf�ldi homok misztikus illatokkal vir�g zik ezen az �jszak�n.
| | |
|
|
|
NYITÓLAP |
|
|
Tóth Menyhért
2004.09.24. 03:10
Táncolók
|
Tóth menyhért 1904. január 2-án született Mórahalmon és itt cseperedett fel. Édesapja kapásvincellér volt. Viszonylag gyorsan változó munkahelyeire a család követte. 4 évesen kerül Petőfiszállásra, ötéves korától az ősök szülőfaluja Miske lett lakóhelye. |
|
5 éves korában már tud olvasni, s elkezdi idő előtt az iskolát. Amikor édesapja bevonul a frontra, helyette is neki kell dolgoznia. Ekkoriban tört rá a gümőkor, amelyből kigyógyult, de a betegség szemén maradandó károsodást hagyott. |
Festés közben |
A szobafestő pályát választotta, de a foktői templom festésekor elázott a lába, s nem segített az évekig tartó orvosi kezelés sem, alig húszéves korában a jobb lábát amputálni kellett. Nem csak negatívuma volt a foktői templom festésének Amikor ebédidőben az állásra ment, fejeket, angyalokat rajzolt. A templom restaurálását irányító művész bíztatta, hogy menjen Budapestre tanulni, mert tehetségesnek tartotta. A műtét után szülei is belenyugodtak, hogy teljesen a rajzolásnak adja a fejét.1928-ban Baján a Nemzeti Szalon Őszi Tárlatán három pasztellképét kiállították, 1929 őszén pedig felvették a képzőművészeti főiskolára is. |
|
A képzőművészeti iskolán Vaszary János tanítványa volt. Mestere már akkor felfedezte benne a kivételes tehetséget, az egyéni látásmódot. Nehéz évek voltak ezek Tóth Menyhért számára. Sokat kellett nélkülöznie, diáktársai sem értették meg. Megismerkedett közben Bicsérdi Béla tanaival, azok egy életre szóló hatást tettek rá, majd maga is vegetarianus lett. Ennek az életfilozófiának egy egészen szélsőséges módját választotta, hetekre, hónapokra elhallgatott, ami miatt diáktársai bolondnak tartották. Ez a nem mindennapi életfilozófia, a természet szeretete, a föld közelsége és tisztelete képein is meglátszik. |
Mestere: Vaszary János |
|
Amikor újból hazakerült Miskére, s otthon folytatta a festést, a falubeliek kicsit hóbortosnak, kicsit különcnek tartották, mert alakjai nem realista alkotások voltak, nem lehetett ráismerni arra, akit éppen lefestett, mert képei gondolatokat fejeztek ki, azok a művészi sűrítés eszközeivel, egyéni látásmóddal készültek, falusi élményei alapján messianisztikus képeket festett, verseket írt. Ekkori képeit (pl. Faluvége) az exszpresszionizmus jegyei, hullámzó, szabálytalan vonalak, álomszerű képzettársítások, lágy formák jellemzik. . Sok emiatt a padlásra is került közülük, mert nem szívesen vált meg tőlük, s nem szívesen festett olyan képet, ami nem a saját gondolati, művészi eszmevilágát tükrözte volna. A kertjében majoránnát, egyéb fűszer és gyógynövényeket termelt, abból próbálta a festéshez szükséges kellékekre az anyagiakat előteremteni. |
1979. január: kiállítás megnyitója
a kecskeméti Katona József Múzeumban. |
Az első jelentősebb kiállítását 1941-ben Budapesten a Műbarát helyiségében rendezték meg. 1945-1958 között korábbi életformáját folytatva - mezőgazdasági munkából és szobafestésből élt. Első gyűjteményes kiállítása 1964-ben Hódmezővásárhelyen volt. Ezt követően Magyarországon és külföldön is számos kiállításon mutatták be képeit. Szülőfalujában Mórahalmon az első kiállítása 1979-ben volt. |
|
Felemás volt ez a fogadtatás, egyrészt a büszkeség élt az emberekben, hogy lám a mi szülöttünk, s milyen híres festő, de az emberek többsége nem értette meg a művész mondanivalóját. Paraszti témákat, embereket, emberi kapcsolatokat, ember és állat kapcsolatát festette meg, de elvontabb témák is vonzották, egészen a kozmikus magasságokig. |
|
Néha meglátogatták Miskén művészbarátai, írók, festők, akik ismerték a festő valódi értékét, s volt, hogy vásárlót is hoztak. De ő nem adta olcsón. Képeit inkább gyűjtötte a padláson, nem sokat élvezte képei jövedelmét, de együtt akarta tudni az életművet. Előrelátó volt, érezte, hogy nagy dolog, amit csinál. Élete utolsó éveiben nemzetközileg is elismert festővé vált, s ekkor az életmű is méltó kezekbe került. A Bács-Kiskun megyei Önkormányzat vásárolta meg. Jelenleg Kecskeméten a Katona József Múzeumban látható. |
Művészetről beszélgetve, magyarázva. |
|
Művei találhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Kiscelli Múzeumban, a Pesterzsébeti Helytörténeti Múzeumban, a Székesfehérvári István Király Múzeumban, közgyűjteményekben, valamint hazai és angliai magángyűjteményekben. |
|
A mórahalmi könyvtár is őriz egy festményt a művésztől és névadótól, mely Csendélet címet visel. A könyvtár a település fennállásának 100. évfordulóján 1992. májusában vette fel Tóth Menyhért nevét, s ez alkalomból műveiből egy átfogó kiállítást is rendeztünk, ahol Supka Magdolna a festő életművének jó ismerője méltatta életművét, s hozta közelebb Mórahalom lakosaihoz híres szülöttét. |
Díjai, kitüntetései:
1973. - Nagy István-díj
1974. - Magyar Népköztársaság Munka Érdemrend ezüst fokozata
1976. - Magyar Népköztársaság érdemes művésze
1990. - Posztumusz Kossuth-díj
Önálló kiállításai:
1941. - Budapest, Műbarát
1964. - Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum
1968. - Miske (a község 250. éves alapítása alkalmából)
1968. - Kalocsa, Nagy Lajos Könyvtár
1969. - Budapest, Hazafias Népfront VI. ker. Klubja
1969. - Tokaj, Helytörténeti Múzeum
1970. - Székesfehérvár, István Király Múzeum
1973. - Budapest, Csepel Galéria
1974. - Kecskemét, Katona József Múzeum
1974. - Kiskunfélegyháza, Művelődési Központ
1974. - Kalocsa, Képzőművészeti Kisgaléria
1975. - Budapest, Kis-Duna Galéria (Soroksár)
1976. - Budapest, Műcsarnok
1977. - Cagnes-sur-Mer (Franciaország),
1977. - Lengyelország
1978. - Kecskemét, Megyei Kórház
1978. - Veszprém, G. Dimitrov Megyei Művelődési Központ
1979. - Hajós, Községi Művelődési Ház
1979. - Szeged-Mórahalom
Külföldi szereplési:
1968. - Pozsony, Nemzetközi Naiv Festészeti Triennálé
1975. - Szimferopol (Szovjetunió), Bács-Kiskun megyei képzőművészek kiállítása
1977. - Cagnes-sur-Mer (Franciaország) Nemzetközi Festészeti Fesztivál
1977. - Mexico, Magyar Képzőművészeti Kiállítás
1978. - Delhi (India), Festészeti Triennálé
1979. - Lisszabon, XX. századi magyar festészet
1979. - Madrid, Jelenkori magyar művészet
1980. - Velencei Biennálé
Meggváltó_örvényben>>>
Tóth Menyhért festőművész életmű-kiállítása születésének 100. évfordulóján
 Kecskeméti Képtár/Cifrapalota 
2004. október 1–2005. február 27.
Kecskemét, Rákóczi út 1. Tal/Fax: 76/480-776
Nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10-17 óráig
Ugyanitt látható:
Állandó kiállítás:
Kunbábonyi aranylelet
(Rendezte: Wicker Erika régész)
30 éves a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep
(I. emeleten, rendezte: Pap Gábor művészettörténész)
Tárlatvezetések a Cifrapalotában látható zománcművészeti kiállításhoz:
Pap Gábor, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely művészettörténésze
Gyergyádesz László, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely igazgatója
ifj. Gyergyádesz László, a Tűzzománcművészek Magyar Társaságának elnöke
Ló a XIX. századi magyar képzőművészetben – Lotz Károly, Székely Bertalan, Vágó Pál és más alkotók 25 festménye és grafikája a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből (Rendezte: ifj. Gyergyádesz László művészettörténész)
| | |
|
|
|
Naptár |
|
2024. Június
| H | K | S | C | P | S | V | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 |
|
|
| | | |
|
Üzlet |
|
|
| | |
|
Menetrend |
|
|
| | |
|
Telefonkönyv |
|
|
| | |
|
Feliratkozás |
|
|
| | |
|
Postaláda |
|
|
| | |
|
Levelezés |
|
|
| | |
|
Autó |
|
|
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
