-Ugyan Len! Miért küldted el? – kérdezte Yoh a könyvtár előtt.

-Mert hazudott! Inkább keressük Dobie falut!

-Ryura mindig számíthattok! – kiáltott Ryu és elszaladt. A közeli boltban sem hallottak Dobie faluról, így hát visszaindult Yohhoz.

-Megtaláltalak! – szólt hozzá egy zöld hajú ember.

-Hozzám beszélsz? – kérdezte Ryu és körülnézett nincs-e valaki a környéken.

-Igen hozzád! Azt beszélik te egy erős sámán vagy!

-Hát…

Míg Ryu és csapata Lyserggel ismerkedtek, a zöld hajú fiúval, akibe Ryu szerelmes lett, mert lánynak nézte Namika a mesteréhez indult.

-Mester! Nem sikerült beépülni Yohhoz, mert Len ellenkezett.

-Len? Mindig kedveltem Lent, mivel kimutatja a dühét. Nem baj Namika! Akkor csak kövessd őket!

-Rendben van, Zeke mester.

Mivel végül sikerült megbarátkozni Lyserggel elmondta, hogy hogyan haltak meg a szülei.

-Már megint Zeke! Akárhányszor hallom a nevét még inkább szeretném fenékbe billenteni!

-Igazad van Trey barátom! – szólt Ryu – Ráadásul úgy hasonlít Yoh mesterhez!

Ezen aztán nagy beszélgetés lett. Len viszont észrevett valakit a szomszéd ház tetején.

-Hát ez nem igaz! – kiáltotta.

-Mi a baj Len? – kérdezte Yoh.

-Namika nem tűnt el! Ott ül a ház tetején.

Len felállt és az ajtó felé vette az irányt.

-Hová készülsz Len?

-Elmegyek megleckéztetem azt a lányt!

-Len! Ne menj!

Folytatjuk...