Szeptember 4.

6:25 Hálóterem

-Lily! Ébredj! Elkésünk!- keltegetett valaki.

-Megyek már- mondtam, és felültem az ágyon.

-Na mi volt tegnap Jamessel?

-Jaj Natalie, büntetőmunkán voltunk. Mi lett volna? Potter még jobban idegesít, mint eddig.

-Miért?- kérdezte Natalie csalódottan.

-Nem hagyta abba saját maga dicsőítését. Azt hittem megőrülök. Ki kellett fényesítenünk a díjakat, és a serlegeket. Persze ő az összes serlegben megnézte magát, folyton a haját igazgatta, és az idegeimre ment vele.

-Jaj, hát csak neked akart tetszeni.

-Dehogy. Magának. Még egy ilyen beképzelt idiótát nem láttam, mint James Potter.

-Te sosem változol.- sóhajtott a barátnőm, és elindult kifelé. Abban a pillanatban amint megfogta volna a kilincset kivágódott az ajtó és megjelent benne egy… egy szörny.

Nagy zöld ragacsos gusztustalan feje volt, rothadó nyálkás keze, hatalmas karmai, és hörgő hangja. Akkorát sikítottunk, hogy az ablakok elkezdtek mozogni. (na jó akkorát nem, de jó nagyot az biztos). Ekkor a szörny olyat csinált, amit még szörnytől nem láttam.

Elkezdett röhögni.

A végén már a padlón vergődött, és nem bírta abbahagyni. Aztán fogta, és levette a fejét. Vagyis az álarcot.

-SIRIUS!- üvöltött fel Natalie agresszívan.- Hogy jutottál fel ide? Mit keresel itt? ÉS MI TÖRTÉNIK? HA MI MOST SZÍVROHAMBAN ELPATKOLUNK?

Persze Black tovább röhögött. Tényleg, vajon hogy a francba sikerült idáig feljutnia? A lépcsőnek csúszdává kellett volna válni. Vagy nem?

-Bocs Nat, de ezt nem tudtam kihagyni.- törölgette a könnyeit Sirius.- Jaj, Evans, hát te is itt vagy?

-Menj a tudodhova.- közöltem Siriussal nyájasan, és fölvettem a zoknim.

-Csak utánad, szépségem.- vigyorgott Sirius- És mi volt Jamessel? Azt mondta elég elutasító voltál.

-Ne is haragudj, de 1.ez büntetőmunka volt, amit NEKI köszönhetek, nehogy elvárja már, hogy kedves legyek, aranyos és omoljak a lábai elé. 2, pedig az, hogy szerintem nem ÉN tetszem neki, hanem saját maga, mert az 1 órából amíg ott voltunk 59 percig azzal volt elfoglalva, hogy a serlegekben bambulja magát, és a haját igazgassa. És ha nem haragszol megkérnélek, hogy told le innen a segged míg valaki meglátja, hogy itt vagy és szól McGalagonynak. Köszönöm.

-Kívánságod parancs, Evans.- mondta Sirius és kiment a szobából.

-AZ IDEGEIMRE MEGY.- mondtam és beleboxoltam a párnámba.- Au ez fájt!- sziszentem fel. Nem vettem észre, hogy a párnám a naplómon volt, és sikerült akkora erővel beleütnöm a párnába, hogy jól megütöttem a kezem. Kivettem a párnám alól a könyvecskét. LILY EVANS TULAJDONA hirdette rajta egy felirat.

-Megyünk?- kérdezte Natalie

-Aha.- mondtam, és kimentünk a hálóteremből. Egyszer csak eltűntek a lépcsők, és zuhanni kezdtem.

A padlón vergődve ébredtem fel. Fura álom volt. Ez kb másfél órája volt, azóta nem bírok visszaaludni.

07:49 Nagyterem

Reggel elmondtam Benjinek, hogy mit álmodtam. Azt mondta, hogy James Potter Harry apukája volt, Lily Evans meg az anyukája, Sirius Black pedig Potter barátja volt, aki megszökött az Azkabanból, de meghalt. Kérdeztem, hogy honnan tud ennyit, erre emlékeztetett arra, hogy az apja auror, az anyja meg a minisztériumban dolgozik. Néha teljesen elfelejtek mindent. Bírom Benji őseit, halál jó fejek, meg modernek, stb. Reggeli után összefutottam Egyetlen Szerelmemmel. Annyira annyira annyira annyira annyira annyira annyira annyira annyira de annyira helyes volt, hogy az leírhatatlan. De tényleg az. Ott állt a tömeg közepén, és amikor meglátott elvigyorodott. Én persze egyből a nyakába ugrottam. Szerintem hülyének néztek minket azok, akik ott voltak még. (elég sok ember). A nagy üdvözlés közepette a fejemre esett valami. Aztán mégegyszer. Megfogtam a hajam. Fehér nyúlós izé volt rajta. Liszt és víz. Felnéztem, és egy szellem volt fölöttünk. Hermione figyelmeztetett, hogy vigyázzunk Hóborccal, mert egy köcsög kis kopogószellem. Szerencsére hamar tovább repült, mi meg egy egyszerű varázslattal te tudtuk tisztítani magunkat.

-Ez hülye.- jegyezte meg Kai.

-Aha. És közveszélyes.- állapítottam meg.

-Na megyek, mert el fogok késni.- mondta szomorúan- Szia!

-Ció.- mondtam, és adtam neki még egy puszit

-Szeretlek.- mormogta a hajamba.

-Én is.- vigyorodtam el, és elmentünk órára.

12:34 Nagyterem

Tök jó fej az SVK tanár! Remus Lupinnak hívják. Vele volt 1. óránk. Állítólag vérfarkas, de kit érdekel? Most tanuljuk, hogy kell patrónust idézni, persze én már tudtam, úgyhogy csak figyeltem a többieket.

-Megyünk ma valamerre?- jött oda Benji

-Nem tudom. Tanulni is kéne, meg éjjel csillagászat lesz, de lehet.

-Beleolvastál a könyvbe?

-Nem. Eszembe se jutott. De vajon miért álmodtam ezt, amit álmodtam…

-Nemtom.- sóhajtott Benji- De ne foglalkozz vele, mert még a végén leterheled az agyhelyed.

-Jó ötlet.- vigyorogtam- Fél 4kor talizzunk a klubhelységben.

-Mégis megyünk?

-Aha. Nincs kedvem punnyadni.- mondtam, és kicsengettek.

-Megkérném a cserediákokat, hogy maradjanak itt egy pillanatra.- mondta Lupin prof. Odasereglettünk az asztala köré. (már ha hárman lehet seregleni)

-Mit vettetek eddig?- kérdezte, mi meg elmondtuk neki. Egyszer csak elég érdekes fejet vágott, és a kezemre bámult. Gondoltam elkezdett rohadni a kezem, vagy valami ilyesmi, mert elég ijedt volt a tekintete. Aztán ránéztem a kezemre. Nem rohadt, nem volt rajta semmi, csak a gyűrű. Észrevette, hogy észrevettem, hogy nézi a kezem.

-Öhm… szép gyűrű Foster kisasszony.

-Köszönöm.

-Rendben, akkor mostmár elmehetnek.- mondta a professzor, de le sem vette rólam a szemét. Átváltoztatáson nem történt semmi, viszont a bájitaltan. Arról órákat lehetne regélni. Szóval bejött Drakula prof és közölte, hogy nem lehetek Benjivel párban, úgyhogy Dracoval kellett főzetet készítenem. (Tök jó fej volt, még mindig nem értem, hogy Hermione miért utálja.)

Nagyban dumálunk, amikor először csak egy kis sercegést lehetett hallani, majd egy bazinagy durranás, és végül mindenkit beterített a narancssárga nyúlós izé.

-LONGBOTTOM!- üvöltötte Piton- BÜNTETŐMUNKA! 100 PON T AGRIFFENDÉLTŐL!

A dolog még félelmetesen hatott volna, ha Pitont nem teríti be az izé (Neville főzete, aminek eredetileg kéknek kellett volna lennie). Nem tudtuk megállni a röhögést. Mármint volt, aki az öklét tömködte a szájába, volt aki köhögésnek tettette, de ha Piton nem lett volna bent, az egész osztály szakadt volna a röhögéstől.

12:47 Nagyterem

Ma még nem láttam Kait. Kezdenek elvonási tüneteim lenni.

12:48 Nagyterem

Juj, most lépett be az ajtón.

12:49 Nagyterem

Annnnnyira, de annnyira édi. És most integet nekem. És idejön. Elolvadok.

13:42 Mágiatöri

Megkérdezte, hogy lemegyek e vele 7végén Roxmortsba. Még jó, hogy lemegyek! Óra előtt felszaladtam a hálóba és lehoztam a tegnap talált könyvet.

HOLDSÁP, FÉREGFARK, TAPPMANCS ÉS ÁGAS CSÍNYTEVÉSEI A ROXFORTBAN

Kinyitottam.

Egyszer csak megjelent egy felirat.

Mi járatban erre?

Hát izé… most válaszolnom kéne?

Csak úgy… olvasok.

Most mit írhattam volna rá?

Ki vagy?

Jó kérdés.

Lana.

Rokona, barátja vagy ismerőse vagy Pipogyusznak?

Ki az a Pipogyusz? De most komolyan, ez egy vicc?

Ki az a Pipogyusz?- írtam

Perselus Piton. Nekünk csak Pipogyusz. Nos?

Hangosan felröhögtem. Jó név, mit ne mondjak. Mindenki rám nézett

-Elnézést.- mondtam, és gyorsan ráfirkantottam a lapra:

A bájitaltantanárom. Nagyon utálom.

Helyes.- érkezett a válasz.- Kérlek, ha találkozol vele, add át neki üdvözletünket.

Meg lesz. -írtam.

Akkor olvass és tanulj tőlünk.- jött a válasz.

Oké.- írtam, és megjelentek a betűk.

Persze mire bele tudtam volna olvasni kicsengettek. De nem baj, lesz még egy mágiatörink.

14:44 Mágiatöri

Sikerült órán beleolvasnom. Amint kinyitottam megjelent egy újabb írás.

Áh, már megint itt vagy?

Aha.- válaszoltam- Remélem zavarok.

Nem zavarsz… ha követed a példánkat és felkavarod a vizet a Roxfortban. Nos mit szólsz hozzá?

Jó ötlet. De te amúgy ki vagy?- ezt már az előbb is meg akartam kérdezni, csak elfelejtettem.

Sirius Black, szolgálatodra. -kiesett a kezemből a penna. Mi folyik itt? Gyorsan besúvasztottam a könyvet a táskámba.

Mi ez az egész? Black és Potter meg ez az egész… Hermione és Ron jóban vannak Harryvel, hátha tudnak valamit. Csak el ne felejtsem megkérdezni.

19:01 Nagyterem

Hát nem jutottunk előbbre. Sőt. Elmeséltem Benjinek a könyves dolgot, és azt mondta, hogy ne szóljak se Ronnak se Hermionének a dologról. Azt mondta, hogy akkor elkezdenének kérdezgetni, és az gáz lenne. El kéne mondani a szobát, a gyűrűt, mindent. Végülis igaza van.

Úgy döntöttünk, hogy megkeressük azt a szobát, ahol tegnap jártunk, de nem találtuk. Sehol. Nagyon jó. Az egyik folyosón egy feliratot találtunk: ITT JÁRT FRED ÉS GEORGE, ÉS MOST MÁR TE IS.

-Ron bátyjai. Mesélt róluk.- informáltam Benjit.

-Aha. Te mondd csak. Észrevetted, hogy Lupin milyen arcot vágott, amikor meglátta a gyűrűdet?

-Aha… mert?

-Ja semmi, csak érdekes volt.

-Váááááá- kiáltottam, mert a lábam combközépig eltűnt egy lépcsőben. Benji segített kimászni.- Ez félelmetes volt.- jegyeztem meg.

-Az. De neked nem ismerős ez az ajtó?

Az volt. Nagyon is.

-Ez a tegnapi szoba.- mondtam

-Aha. De tegnap nem itt volt.

-Szerintem se.- mondtam bizonytalanul- Bemenjünk?

-Aha.

Bementünk. Azt hittem, hogy káprázik a szemem. A szobában rend volt, nem úgy mint tegnap. Akkor még mindenütt állt a por.

-Mi történt itt?- kérdeztem

-Ne tőlem kérdezd.- mondta Benji.

-Nem tőled kérdeztem.

-Hát kitől?- nézett rám

-Csak úgy a levegőtől.

-Azért megijedtél volna, ha válaszol valaki.

-Lehet. - mondtam, és bentebb mentem

-Nem azért mondom, de menni kéne, ha nem akarjuk lekésni a vacsorát. Elég éhes vagyok.- mondta Benj

-Aha, igazad van, menjünk.- mondtam. Amikor becsuktam az ajtót olyan volt, mintha odabenn sóhajtott volna valaki egy nagyot. Kezd üldözési mániám lenni. Nagyon jó.