A korrupciós botrányokba fulladtbaloldal gyakorlatilag szétesett
A két nagy jobboldali párt alapvetően egységes állás-
ponton áll külpolitikai kérdésekben. Míg korábban
a nacionalista retorikájú PiS eurószkeptikus han-
gokat ütött meg, a választási kampány finisében
jócskán visszavett korábbi hevességéből.
A hangsúlyok inkább az Oroszországhoz, és Németország-
hoz való kétoldalú kapcsolatokban nyilvánulnak meg.
A nacionalista PiS jobban képviselné a nemzeti érde-
keket e két országgal szemben - például a jamali
gázvezeték-vita ügyében -, mint a polgári PO.
"Popis! Popis" - hallani úton-útfélen a szójátékot
Varsó utcáin. A két legnagyobb jobboldali párt (PO
és PiS) elnevezéséből összerakott - félig komoly,
félig vicces kifejezés - lengyelül annyit jelent:
indul a show, henceg, felmutat, "kövess, ha tudsz!".
A szlogen azt hivatott érzékeltetni, hogy a baloldal
teljes szétesése után gyakorlatilag nincs alterna-
tívája a jobboldali-konzervatív politikai erőknek
Lengyelországban. Ugyanakkor a régi Szolidaritásból
kinőtt jobboldali pártok között vita van arról,
hogy ki képviseli hitelesebb módon a "nagy örökséget"
Nem is beszélve a markánsan eltérő gazdaságpolitikai
felfogásról, amely szintén megnehezíti az esetleges
nagykoalíció létrejöttét.
A két párt csak a két héttel a parlamenti választások
után tartott elnökválasztás eredményének ismeretében
hajlandó megkezdeni a koalíciós tárgyalásokat.
Előtérben a privatizáció
A jelenleg legnagyobb támogatottságnak (35 százalék)
örvendő Polgári Platform (PO) konzervatív, jobbközép
párt, amely határozott neoliberális gazdaságpoliti-
kát folytat. "A lengyel kampány egyik slágertémája
volt a párt 3x15-ös adócsökkentési javaslata: egysé-
gesen 15 százalékos adókulcsot szeretnének a sze-
mélyi jövedelemadóra, a társasági adóra, az általá-
nos forgalmi adóra - mindezt családi adókedvezmény
nélkül" - mondja Lagzi Gábor, a Teleki László Intézet
Közép-Európai Tanulmányok Központjának tudományos
munkatársa. A jobbközép-liberálisok határozottan ki-
állnak a privatizáció további folytatása mellett, és
minél előbb szeretnék teljesíteni az euró bevezetésé-
hez szükséges konvergencia kritériumokat.
Nem kell az euró, vagy mégsem?
Ezzel szemben a populista retorikát használó,
nacionalista és rendpárti Jog és Igazság Pártja (PiS)
mereven elutasítja a privatizációt, hiszen éppen a
szocialisták korrupciós botrányainak leleplezésével
ért el komoly sikereket.
A PiS a stratégiai fontosságú cégek eladását ellenzi,
de ide sorolja például a postát, a KGHM rézművet és
a PKO BP-t, a legnagyobb lakossági bankot is. "A PiS-
nek nem kellene az euró sem, mert azt gondolják, hogy
ha kimaradnak az euró övezetből, akkor gyorsabban
fog fejlődni Lengyelország" - mondja Lagzi Gábor.
"Bár ebből a felfogásból - az egyébként meglepően
rövid és heves - kampányidőszakban fokozatosan visz-
szavettek". A PiS "liberális kísérletnek" nevezte a
polgári oldal egykulcsos adójavaslatát, ugyanakkor
ők is csökkentenének, de kétkulcsos, 18 és 32 száza-
lékos adót alkalmazna az SZJA tekintetében.
Jól megy a lengyeleknek
A lengyel GDP tavaly 5,3 százalékos, az infláció éves
szinten 3,5 százalékos volt. A folyó fizetési mér-
leg hiánya 1,1 milliárd euróval csökkent, jelenleg
3 milliárd körüli szinten van. A lengyel jegybank
legutóbb idén augusztusban csökkentette az alap-
kamatot, 25 bázisponttal 4,50 százalékra. Ezzel a
jegybank idén öt lépésben összesen 200 bázisponttal
szállította le az irányadó kamatot, amely így törté-
nelmi mélyponton áll. Az értékesített kibocsátás az
iparban 12,3 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági ter-
melés 7,6 százalékkal - 1995 óta nem látott ütem-
ben – bővült. Az uniós csatlakozásnak (s mindenek-
előtt a közvetlen kifizetéseknek)köszönhetően a gaz-
daságok jövedelmezőségi viszonyai markánsan javultak.
Ugyanakkor a lengyel gazdaság tele van hatalmas
"fekete lyukakkal", amely komolyan viszi a pénzt:
az állami rendszerek (egészségügy, szénbányászat,
vasút) modernizálása mellett a legégetőbb feladat
a munkanélküliség csökkentése.
Jelenleg Lengyelországban a legmagasabb a munkanél-
küliek aránya az EU-ban, mintegy 18 százalékos
(vagyis 3 millió ember munkanélküli, akik között
többségben vannak a fiatalok).