| Helló!
Ha néha úgy gondolom, hogy túlcsordulok a gondolatoktól, nem fér a fejembe a tananyag, a világ gondjai, hogy miért vagyunk? Ha néha úgy érzem mondanom kell valamit de épp nem jut eszembe semmi, vagy túlságosan zavarban vagyok, hogy bármibe is belekezdjek pedig lenne mondanivalóm, ha érzem, hogy az életem tele van eseménnyel de mégis üres és a magány környékez, ha van valami amit el kell mondanom, de tudom, hogy nem szabad, ha fáj, hogy nem mondhatom el senkinek ami fáj néha mélabússá válok.
Ha úgy érzem, hogy már nem bírom, mert elemészt a sok elfolytott könny, szó, idő és ember, ha nem érzem magam teljesnek mert egy részemet bezártam a fejembe, hogy ne lássa senki, még én magam sem, ha már nem bírom elviselni a világot ami körülöttem fut forog, és ugrál, akkor bezárkózom a szobámba és titokban írok.
És amit írok, az csak az enyém, de mégis mindenkié!
| |