|
C-vitamin - Aszkorbinsav
A C-vitamin vízben oldódó vitamin, és ez az egyetlen, magyar tudós által, és Magyarországon véghezvitt felfedezés, amelyet Nobel-díjjal jutalmaztak. Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása tiszta formában, melyet az elterjedt tévhittel ellentétben nem citromból, hanem paprikából végzett. A C-vitamin furcsa vitamin: mindössze két állatfaj, a tengerimalac és az ember nem tudja előállítani, más fajok igen, tehát számukra ez nem vitamin. Mindemellett ez a vitamin birtokolja a legnagyobb mennyiségben szükséges vitamin címét, mert a napi szükséglete akkora, hogy bármely más vitaminé sem éri el. Gyakran használjuk az "aszkorbinsav" megnevezést is rá. Vízben igen jól oldódik, de oxigén, fény, hő vagy fémionok hatására könnyen bomlik.
Mihez szükséges?
- Oxido-reduktív folyamatok
- Kollagénfehérjék szintézise
- Hormonok szintézise
- Immunrendszer működése
- Vas- és rézfelszívódás
Mennyi szükséges belőle?
A C-vitamin felszívódási vesztesége nem túl nagy, a bevitt mennyiség mintegy 75%-a hasznosul. A környezeti hatások, a stressz, lázas, esetleg műtét utáni állapotok, a fizikai munka, a dohányzás és a fogamzásgátlók szedése emeli a szükségletet.
Miben található meg?
Legjobb C-vitamin forrásaink a zöldpaprika, a citrusfélék, a friss zöldségek, kifejezetten a paradicsom, a káposzta, salátafélék. Télen a savanyú káposzta és a mirelit zöldségek tehetnek jó szolgálatot.
Napi szükséglet/adagolás |
életkor |
|
szükséglet (milligramm) |
|
|
nő |
|
férfi |
|
Félévesnél fiatalabb |
|
35 |
|
7-12 hónap |
|
40 |
|
1-3 év |
|
45 |
|
4-6 év |
|
45 |
|
7-10 év |
|
45 |
|
11-14 év |
|
60 |
|
15-18 év |
|
60 |
|
19-30 év |
|
60 |
|
31-60 év |
|
60 |
|
60 év felett |
|
60 | |
|
|
|
szükséglet (milligramm) |
|
|
nő |
|
férfi |
|
Várandósság |
|
80 |
|
- |
|
Szoptatás |
|
90 |
|
- |
|
Nehéz fizikai munka |
|
- |
|
100 |
|
Stressz |
|
120 |
|
Dohányzás |
|
150 |
|
175 |
|
Alkohol fogyasztás |
|
120 |
|
Menopauza |
|
60 |
|
- | | A hiány és többlet hatása
Hiányállapotok
C-vitamin hiányában az immunrendszer gyengül, a fertőzésekre való fogékonyság nő. Súlyosabb esetekben a skorbut nevű betegség lép fel, ami az érfalak meggyengülésével és megrepedésével, illetve fog- és ínygyulladással járó, esetenként halálos kimenetelű betegség (bár napjainkban már nem jellemző).
Túladagolás
Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni. Sokan szednek viszont úgynevezett "megadózisú" C-vitamint, mondván ettől nem lehet semmi bajuk. Megfigyeléseken alapulva kijelenthető, hogy a tartósan napi 1000 mg feletti C-vitamin bevitel káros lehet. A leggyakoribb tünet ilyenkor a vesekő, de a szövetekben is lerakódhat a C-vitamin kis kristályok formájában.
|
|
|
|
Likopin
Mi is az a likopin?
A likopin molekula 40 szénatomot és 56 hidrogénatomot tartalmaz, molekulájában a szénatomok hosszú láncba rendeződnek, aciklikusan, tehát nem ismétlődve. Az úgynevezett karotinoidok családjába tartozó festékanyag, amely antioxidáns hatású. A likopin sok növényben, gyümölcsben, bogyóban előfordul, a paradicsom mellett első helyen a görögdinnye és a csipkebogyó emelhető ki.
Miben található?
A paradicsom és a piros paprika élénk színéért felelős. Ahogy a karotin narancssárgára színezi a sárgarépát, a sárgadinnyét vagy a sütőtököt, úgy a likopin vörösre festi a zöldségek, gyümölcsök húsát. A vérnarancs például a likopintól piros, és a grapefruit húsa is ennek hatására válik rózsaszínűvé. Kevesen tudják, de a paradicsom eredetileg sárga színe csak évszázados gondos termesztés eredményeképpen lett piros. Ez azért is fontos, mert bár a zöldségek és gyümölcsök színéért felelős karotinoidok családja igen nagy, a likopin antioxidáns hatású festékanyagot a modern ember szinte kizárólag csak a paradicsomból nyeri.
Mi a szerepe?
A likopin betegségmegelőző (preventív) szerepét számos daganatos megbetegedés kialakulásában statisztikai és kutatási adatok is alátámasztják. Kedvező élettani hatása nagyrészt erőteljes antioxidáns tulajdonságaival magyarázható. A magyar lakosság likopin-ellátottságára vonatkozóan jelenleg nincsenek megbízható adatok. A likopin egészségre gyakorolt hatásait folyamatosan vizsgálják, de az már tudományosan is kimutatható, hogy egy sor krónikus betegség megelőzésében játszhat fontos szerepet, köztük a prosztatarák, a szívbetegségek és az időskori vakság megelőzésében. A likopin antioxidáns hatásával csökkenti a szervezet szemmel látható - bőr ráncosodása - és nem látható idő előtti öregedését.
Kutatási eredmények
A Harvard egyetem kutatói egy 48 ezer férfi bevonásával hat éve futó vizsgálatban ki tudták mutatni, hogy azoknál a férfiaknál, akik hetente legalább tíz alkalommal ettek olyan ételt, amely paradicsomot vagy paradicsomszószt tartalmazott, 45 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki prosztatarák. Akik hetente 4-7 alkalommal ettek paradicsomos ételt, azoknál a tumor kialakulásának esélye további 20 százalékkal alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportnál. Ezen kívül azt is sikerült igazolni, hogy a likopin képes csökkenteni az úgynevezett "rossz" (LDL) koleszterin-szintet, és ennek következtében kisebb a szívbántalmak kialakulásának veszélye.
A rotterdami Erasmus Medical Centre kutatói egérkísérletek során kimutatták, hogy a szintetikus likopin lassítja a daganatos betegség progresszióját. Összehasonlító vizsgálatukban emberi daganatos sejtekkel implantált (tulajdonképpen megfertőzött) egereken tesztelték a szintetikus likopin hatását. Az eredmények szerint a vizsgálati időszak 42. napjára az anyag több mint 50 százalékkal lelassította a daganat kifejlődését. E-vitaminnal kombinálva még hatékonyabbnak bizonyult a kezelés, ebben az esetben 73 százalékos csökkenést tapasztaltak.
Más kutatások viszont arra is rámutattak, hogy napozáskor bőrünkben a bőr likopintartalma az első számú védelmi vonal a napsugár energiája ellen, ezért a likopin fontos szerepet játszik a bőr egészségének és szépségének megőrzésében.
Béta-karotin
Mi is a béta-karotin?
A béta-karotin adja a sárgarépa, a sütőtök és a sárgadinnye jellegzetes színét, de megtalálható a tojássárgájában is. A vegyület a karotinoidok nagy családjába sorolható (ennek névadója is), alapja az úgynevezett izoprénváz. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja (másnéven elővitaminja). Ez azt jelenti, hogy belőle A-vitamin (retinol) képződik, amit a szevezet hasznosítani tud. A karotinoidokat már a XIX. században sikerült elkülöníteni és az 1950-es évek óta állítják elő őket élelmiszer színezékek előállítására.
Miben található meg?
Sárgarépában - vágja rá mindenki. Igen, ott is, de szinte minden színes zöldségben. Főleg a sárga vagy piros színűekben, de az említetteken túl előfordulnak a falevelekben is. Ezekben a zöld színű klorofill azonban eltakarja a jellegzetes sárga színt, amely azonban megjelenik ősszel, amikor a klorofill elbomlik.
Néhány zöldségféle béta-karotin tartalma:
- sárgarépa 6,6 mg
- spenót 4,9 mg
- brokkoli 1,5 mg
- mangó 2,9 mg
- őszibarack 0,5 mg
- sárgadinnye 2,0 mg
Mi a szerepe?
"Aki sok répát eszik, jól tud majd fütyülni" - mondják sokan. Ez is igaz, de a béta-karotin nagy előnye nemcsak erre korlátozódik. Az A-vitamin legfontosabb forrása, hiszen a szervezet ezt a vitamint tudja előállítani belőle, és felesleg esetén elraktározódik. A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű A-vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). A vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása - és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik - mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány. A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Egyes kutatások szerint a béta-karotinban gazdag étrenddel csökkenhet a tüdő-, bőr-, gyomor-, vastagbéldaganatok száma. A béta-karotint margarinok, vajak, jégkrémek és üdítőitalok színezésére használják. Előnye más színezékekkel szemben, hogy szervezetbarát.
Kutatási eredmények
Felmérések szerint a karotinoidok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási arányát és jó hatással vannak a koleszterin szintre. A C-vitaminnal együtt fogyasztott nagyobb mennyiségű béta-karotin a szürke hályog megelőzésében játszik szerepet. Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések - különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű - tüdő, bőr, méhnyak, légutak, gyomor-, vastagbél - daganatok számát. Amerikai kutatók több embercsoportot vizsgáltak. Azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa béta-karotintartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlag a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotintartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy -, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata-, a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.
|