A DECOUPAGE

szó francia eredetű jelentése: kivágni.

A decoupage (szalvétatechnika) lényege, hogy a különböző felületeket papírból kivágott mintákkal díszítjük. Ennek a technikának a gyökerei igen régre nyúlnak vissza. Először Kínában kezdték el használni a méregdrága kínai tűzzománc és porcelán imitálására. Az így készült tárgyak a szegényebb rétegek számára is elérhetővé vált. Európában kb. 12. században terjedt el. A technika mai formáját a 17. században Itáliában érte el, ahol az udvarhölgyek kedvelt szórakozása lett.

Az 1800-as években a nyomdaipar fejlődésével egyre szebb és jobb minőségű papírokat, nyomatokat tudtak előállítani. A viktoriánus korban igen kedvelt időtöltéssé vált a decoupage.

Napjainkban újra reneszánszát éli a technika és annak is tud sikerélményt nyújtani, aki csak most kezd el foglalkozni a különböző diszitési technikákkal. Segítségével bármilyen felületre (üveg, fém,fa, textil, gipsz stb.) dolgozhatunk, így a háztartási eszközeinket és bútorainkat is egyedivé tehetjük.

A kezdeti nehézségek után, már csak az okoz gondot, hogy mikor hagyjuk abba.

„MINDENBEN AMIT KÉT KEZÜNKKEL KÉSZÍTÜNK, MARAD EGY DARABKA BELŐLÜNK”

/Vasile Rebreanu/