NAMASTE

MASSZÁZSTANFOLYAMOK INDULNAK

februártól csoportos és egyéni

oktatás

(svéd, thai és polinézmasszázs)

 ÉRD:30 290 1683 

 Speciális alakformálás

hatékonyan

Tel:30-290.1683

Az érintés a legintenzívebb kommunikáció

A masszázs megteremti a testi és lelki egyensúlyt

Az emberi szellem hasonlatos a lótuszvirághoz. Mint ahogy a lótusz a tavak és mocsarak iszapos fenekéről tör fel a víz felszínére, úgy sarjad ki az emberi szellem is az anyagi világ sötétjéből és úgy emelkedik föl a fény felé.

És miként a lótusz a vizek felszínén szétterjeszti leveleit, majd pedig a napfény hatására kibontakoztatja szépséges virágát, úgy bontakozik ki a szellemi mivoltát fölismerő emberi lélek is a magasabb világok fényénél a magasabb rendű erők hatására.

De ehhez az szükséges, hogy - mint a lótusz - boldogan kitárjuk lelkünket a szellem napsugara előtt és hagyjuk, hogy a magasabb világokból szüntelenül leáradó fények érleljék bensőnket, miként a Nap sugarai a lótuszvirág szívét.

Mikor tehát úgy érezzük, hogy lábunk elmerül a föld sarában, emeljük fel lótusz-szellemünket a legmagasabbhoz, ami számunkra létezik. Lelkünk már-már összecsukódó szirmai újra erőt, színt és szépséget nyernek majd tőle.

Haikuk

Macuo Basó haikui

IDILL

A tűzhelyen parázs dereng.
Fönn a fehér falon a vándor
árnyéka leng.

AZ UTOLSÓ HAIKU

Véget ért az út.
Álmom homokpusztában
céltalan bolyong.

ZENSHIN MESTER HALÁLÁRA

Köztük felhőfal:
két vadkacsa egymásnak
örök búcsút int.

Shigeru Uemura

mester

Kamuhi-Taichi-yi chuan

A meditáció

A meditáció egész müvészete abból áll, hogy az értelmünket transzcendáljuk.
A Kelet majdnem tizezer évet szánt ezen cél elérésére, minden intelligenciájával és zsenialitásával.
Hogyan lehet az értelmen, s minden kondicionálásán, tullépni?
Az egész tizezeréves fáradozás a meditáció technikájának a kifinomításában csúcsosodott ki.
Tömören a meditáció azt jelenti: a gondolatokat megfigyelni, a gondolkodás tanujának lenni.
Ha meg tudod figyelni az értelmedet, csendben nézni tudod, indoklás nélkül, elismerés vagy elitélés nélkül, anélkül, hogy ellene vagy mellette lennél, egyszerüen figyelve, mintha semmi közöd nem lenne hozzá…….Látod az értelem nyüzsgését, de te ott álsz mellette és az egészet csak figyeled.
A meditáció csodája az, hogy egyszerüen a megfigyelés által a gondolkodás lassanként eltünik.
Mikor a gondolkodás megszünik, a szived kapuja elé érsz, az utolsó kapu elé, amely törékeny és
a társadalom által megnem rontott.
A sziv közvetlenül utat nyit számodra. Soha nem akadályoz, gyakorlatilag mindig kész arra, hogy magához engedjen, hogy a léthez vezetö kaput elötted kitárja. A sziv a barátod.
Fejed azomban ellenséged.
A test a barátod, a sziv a barátod, de kettejük között áll a fej, ellenségként, mint a Himalaja hegyláncolata. S mégis egy egyszerü módszerrel leküzdhetö.
Ezt a módszert Buddha Vipassana-nak nevezte, Patanjali pedig Dhyan-nak.
A szanszkrit « Dhyan » szóból Kinában “ Ch`an” lett, Japánban pedig “ Zen “. Mind ugyanaz a szó.
Más nyelvekben nincs ennek a szónak megfelelöje.
Ezért mi a “meditáció” kifejezést alkalmazzuk helyette.De tudnotok kell, hogy e szó szótárakban
található magyarázata, nem azonos az általam értett jelentésével. Mindenütt ugy értelmezik, hogy a meditáció a valamin való gondolkodást jelent.
Mindig, ha egy európai embernek azt mondom: meditálj, azt kérdezi: min meditáljak?
Ennek az oka az, hogy a Nyugat soha nem alakitotta ki a meditációt, igy nem tudja mi az, amit
a Kelet Zen-nek nevez. A meditáció egyszerüen tudatosságot jelent, s nem a valamiröl való gondolkodást, s nem valamiféle kocentrálást valamire, és nem valami kontemplációja.
Az európai jelentésének mindig van valami tárgya.
A meditácio, ugy ahogyan én használom e kifejezést, annyit jelent, mint: a tudatosság állapota.
Pontosan ugy, mint egy tükör. Azt hiszed egy tükör koncentrál valamire?
Minden, ami elé kerül, tükrözödik benne, de maga a tükör mindettöl érinttetlen marad.
Hogy szépség lép elé, vagy csunyaság, vagy netán senki, ö mindig érintetlen marad.
Csak egyszerüen a tükrözés forrása marad.
A meditáció reflektáló tükörszerü tudat. Csak megfigyeli mi járul elé. És ezáltal az egyszerü megfigyelés által lépésröl lépésre megszünik a gondolkodás.
Csodákról mesélnek nektek, da az egyetlen csoda az ez. Minden más csoda az csak mende-monda.
A meditáció az egyetlen csoda. Kiemel az értelmedböl.
A sziv mindig kész arra, hogy befogadjon téged, s megmutassa azt az utat, amely a léthez vezet.
És a Lét a teljességed, magad legmagasabb érzete.

Olvasd el

Az, aki úgy visz véghez egy cselekedetet, mint kötelességet,
A tett következményeitől függetlenül,
Az egy aszkéta, az egy jógi,
Nincs tűz és nincs rítusok nélkül.

[Jayadeva Gítagovinda V.7.]

 

“Ha a lélegzet kapujára erős zárat teszünk,
Ha a szörnyű sötétségben lámpássá leszünk,
Ha a jina drágaköve megérinti a legfőbb eget,
Akkor - így mondja Kānha - elérjük a megszabadulást,
Élvezvén közben az életet.”

[Kānha Dohā-kosa 22.]

 

Hadd gyakorolja a fegyelmet,
Vagy hadd essen érzéki örömökbe.
Hadd találja örömét társaságban vagy egyedüllétben.
Csak az a boldog, boldog, örökké boldog,
Kinek tudata dőzsöl
Brahmanban.

[Bhaja Govindam 19.]

 

"Tudd meg hát: a lélek kocsiban ül, a test pedig kocsi. / Az ész gyeplő csupán, a kocsit az eszmélet vezeti. // Az érzékek a lovak, az út az érzékek érzéklete, / Az "élvező" (a tapasztaló alany) a Lélek, az ész és az érzékek együttese."

Katha-upanisad

 

Milyen hatásokat vált ki a masszázs?

Azzal mindenki tisztában van, hogy a masszázs elsődlegesen az izmokra és az ízületekre hat. Kevesebben tudják azonban, hogy emellett számos kedvező hatása van: oldja a stressz, fiatalítja a bőrt, lassítja az öregedést.

 

 

A különböző masszázstechnikákban közös, hogy a kezelt szervben helyi, és az egész testre kiterjedő hatásokat váltanak ki. A legismertebb hatás, hogy a masszírozott területen vérbőség alakul ki, több tápanyagot kap a bőr, a káros anyagok gyorsabban kiürülnek. Az izmok fellazulnak, a görcsök feloldódnak, bennük olyan anyagok képződnek, amelyek fokozzák a teljesítőképességet. A masszázs hatása túlterjed a kezelt testrészen. Ezt a mai orvostudomány azzal magyarázza, hogy az idegek az ingert a kezelt testrészhez vezetik, amelyen keresztül a belső szervek működése is pozitívan befolyásolható. A hagyományos keleti orvoslás ezzel szemben a masszázsnak az életerő (csí, prána) áramlását befolyásoló hatásával magyarázza ezt a hatást.


A masszázs története valószínűleg egyidős az emberiséggel. A legrégebbi írásos emlékek a masszázs gyógyításra való használatáról az ókori Kínából származnak. Kezét az ember ösztönösen is használja fájdalma enyhítésére; ha ütést, görcsöt kap, önkéntelenül kap a fájó testrész felé, hogy azt védje, dörzsölje, nyomkodja, masszírozza. A kínaiak úgy vélik, hogy a masszázs nemcsak a fájdalom enyhítésére és nemcsak mozgásszervi problémák kezelésére, hanem belső szervi betegségek enyhítésére is alkalmas.

Lassítja a bőr öregedését

A masszázs erősíti a faggyú- és izzadtságmirigyek kiválasztó munkáját, eltávolítja az elhalt hámsejteket, javítja a bőr anyagcseréjét, puhítja a hegeket és erősíti a szervezet védekezőképességét. Ugyanakkor rugalmassá teszi a bőrt, lassítja öregedését.

Csökkenti a fájdalmat

Bizonyos masszázstechnikák hatékonyan csökkentik az érző idegvégződések érzékenységét, ezért ezeket gyakran alkalmazzák fájdalomcsillapításra ideggyulladás és idegfájdalmak esetén. A lágy fogások stimulálják a mozgatóidegeket, emelik az izmok ingerelhetőségét.

Megnyugtat

Egyes technikák nem csupán a mozgásszervi betegségek esetén, hanem mentális értelemben is hathatós segítséget nyújthatnak. A lágy masszázsfogások megnyugtatják az idegeket, segítenek az ellazulásban és enyhítik vagy teljesen elűzik a páciens aggodalmát, nyugtalanságát.


Hatása az izmokra és ízületekre

Intenzív testmozgás után az anyagcsere során termelődő tejsav lerakódik az izomszövetekben, ami izomlázat, izomgörcsöket eredményezhet.
A masszázs elősegíti a tejsav eloszlását és kiürülését a fáradt izomzatból, ezáltal enyhíti a fájdalom és fáradtságérzetet. A sportolók verseny előtti felkészítése során alkalmazott masszázs segít a fáradtság csökkentésében, javítja az izomtónust, fokozza az izom rugalmasságát és az összehúzódás erejét növelve, erősíti az izmokat. Az izomsorvadás és gyermekbénulás utáni maradványbetegségek kezelésében is hasznos, mivel lazítja, és egyben fokozza az izmok és inak rugalmasságát, fellazítja az összenövéseket.

Csont vagy izületi sérülések után, mivel az izmok és ízületek mozdulatlanságra kényszerülnek, lelassul a helyi vérkeringés, nyirokpangás következik be, ez pedig duzzanathoz, izomletapadásokhoz vezet. Megfelelő masszázs alkalmazásával felgyorsíthatjuk a vér- és nyirokkeringést, eloszlik a duzzanat, fellazul az összetapadás, és az ízület visszanyeri egészséges aktivitását.

Hatása a keringési rendszerre

A keringési rendszerre is pozitív hatást gyakorol. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy a masszázs növeli a hajszálerek mennyiségét, tágítja az ereket, ezáltal fokozódik a vérkeringés. A beteg területeken segíti az érhálózat újraépülését, visszaállítja az érfalak rugalmasságát, az erek átjárhatóságát.
Fenti hatásai miatt bizonyos technikákat előszeretettel alkalmaznak magas vérnyomás, koszorúér-betegségek, agyi vérellátási elégtelenség kezelésére.

 

A Svéd masszázs megjelenése

A 19. Század elején Henrik Ling vívómester ( 1776- 1839) Stockholmaban a masszázst egy tornarendszerbe építette be, és ezzel megvetette az alapját az ún. svéd-tornának és masszázsnak. Rendszerbe szedte az addigi kusza, kósza és szétszórt ismereteket a masszázsról, és megadta mai formáját. . Módszere ismert lett, Amerikában is átvették Németországban ezt Hoffa fejlesztette tovább, izületi mobilizációval kombinálva. Ő írta le először a masszázs helyi és távolhatásait. Újabb technikákat gyűjt össze, és leírja az 5 alapfogást, amelyet ma is tanítanak; simítás, gyúrás, dörzsölés, ütögetés, rezegtetés.

Az első természettudományos és orvosi szempontból számba vehető írásos összefoglalás 1867-ből a holland Metzgertől származik, aki a század elején Svédországban működő P.H. Ling vívómester kezdeményezéseit tette magáévá. A német egyetemeken megtartott előadásai komoly hatást gyakoroltak híres német vezető orvosokra, akik a masszázst fokozatosan használták fel a gyógyításban. Ezek után már komolyan megindult a masszázs elméleti kutatása is Tanítványai tovább művelték tanait. Mosengeil az 1875.- évi sebészkongresszuson beszámol a masszázzsal elért eredményeiről, és a hatások elméleti magyarázatát adja. Itt vetődik fel először a kérdés, amelyik csak sokkal később vált tisztázottá; a mechanikus hatásokon kívül beszélhetünk –e ideghatásokról is?
Egyre több neves orvos és tudós vezeti be intézetébe a masszázst is.
1890-ben William Murell londoni klinikus vezette be előszőr a masszázsképzést az orvosképzés részeként.

Kirchberg 1926-ban megjelent könyvében összegezte a masszázzsal elért tudományos és gyakorlati eredményeket. Az ezután következő időszak kutatásai már az újabb, speciális masszázs fajták kifejlesztéséhez vezettek.
A masszázs elméletét és gyakorlatát jelentősen befolyásolta Headnek és utána másoknak az a felismerése, hogy az emberi test szegmentált (szelvényezett) a gerincvelőben. A gerincvelőből kiinduló ideggyökök által ellátott bőr, izom, csont, zsiger területeken olyan értelemben érvényesül, hogy a szelvény egy-egy elemében beálló változás (ingerület) a szelvényhez tartozó egyéb részeken is változásokat hoz létre. A korszerű masszázs a bőr egyes területein alkalmazott mechanikai ingerléssel a szegmentálisan hozzá tartozó szervekre, életfunkciókra is hatással van.

A masszázs módszertana rohamosan fejlődött. Mind több hatást és alkalmazási területet tártak fel. Már nem csak a gyúrás fogalmát ölelte fel, hanem a klasszikus masszázs mellett egyéb masszázsfajták is kialakulta