NAMASTE

MASSZ�ZSTANFOLYAMOK INDULNAK

febru�rt�l csoportos �s egy�ni

oktat�s

(sv�d, thai �s polin�zmassz�zs)

 �RD:30 290 1683 

 Speci�lis alakform�l�s

hat�konyan

Tel:30-290.1683

Az �rint�s a legintenz�vebb kommunik�ci�

A massz�zs megteremti a testi �s lelki egyens�lyt

Az emberi szellem hasonlatos a l�tuszvir�ghoz. Mint ahogy a l�tusz a tavak �s mocsarak iszapos fenek�r�l t�r fel a v�z felsz�n�re, �gy sarjad ki az emberi szellem is az anyagi vil�g s�t�tj�b�l �s �gy emelkedik f�l a f�ny fel�.

�s mik�nt a l�tusz a vizek felsz�n�n sz�tterjeszti leveleit, majd pedig a napf�ny hat�s�ra kibontakoztatja sz�ps�ges vir�g�t, �gy bontakozik ki a szellemi mivolt�t f�lismer� emberi l�lek is a magasabb vil�gok f�ny�n�l a magasabb rend� er�k hat�s�ra.

De ehhez az sz�ks�ges, hogy - mint a l�tusz - boldogan kit�rjuk lelk�nket a szellem napsugara el�tt �s hagyjuk, hogy a magasabb vil�gokb�l sz�ntelen�l le�rad� f�nyek �rlelj�k bens�nket, mik�nt a Nap sugarai a l�tuszvir�g sz�v�t.

Mikor teh�t �gy �rezz�k, hogy l�bunk elmer�l a f�ld sar�ban, emelj�k fel l�tusz-szellem�nket a legmagasabbhoz, ami sz�munkra l�tezik. Lelk�nk m�r-m�r �sszecsuk�d� szirmai �jra er�t, sz�nt �s sz�ps�get nyernek majd t�le.

Haikuk

Macuo Bas� haikui

IDILL

A t�zhelyen par�zs dereng.
F�nn a feh�r falon a v�ndor
�rny�ka leng.

AZ UTOLS� HAIKU

V�get �rt az �t.
�lmom homokpuszt�ban
c�ltalan bolyong.

ZENSHIN MESTER HAL�L�RA

K�zt�k felh�fal:
k�t vadkacsa egym�snak
�r�k b�cs�t int.

Shigeru Uemura

mester

Kamuhi-Taichi-yi chuan

A medit�ci�

A medit�ci� eg�sz m�v�szete abb�l �ll, hogy az �rtelm�nket transzcend�ljuk.
A Kelet majdnem tizezer �vet sz�nt ezen c�l el�r�s�re, minden intelligenci�j�val �s zsenialit�s�val.
Hogyan lehet az �rtelmen, s minden kondicion�l�s�n, tull�pni?
Az eg�sz tizezer�ves f�radoz�s a medit�ci� technik�j�nak a kifinom�t�s�ban cs�csosodott ki.
T�m�ren a medit�ci� azt jelenti: a gondolatokat megfigyelni, a gondolkod�s tanuj�nak lenni.
Ha meg tudod figyelni az �rtelmedet, csendben n�zni tudod, indokl�s n�lk�l, elismer�s vagy elit�l�s n�lk�l, an�lk�l, hogy ellene vagy mellette lenn�l, egyszer�en figyelve, mintha semmi k�z�d nem lenne hozz�…….L�tod az �rtelem ny�zsg�s�t, de te ott �lsz mellette �s az eg�szet csak figyeled.
A medit�ci� csod�ja az, hogy egyszer�en a megfigyel�s �ltal a gondolkod�s lassank�nt elt�nik.
Mikor a gondolkod�s megsz�nik, a szived kapuja el� �rsz, az utols� kapu el�, amely t�r�keny �s
a t�rsadalom �ltal megnem rontott.
A sziv k�zvetlen�l utat nyit sz�modra. Soha nem akad�lyoz, gyakorlatilag mindig k�sz arra, hogy mag�hoz engedjen, hogy a l�thez vezet� kaput el�tted kit�rja. A sziv a bar�tod.
Fejed azomban ellens�ged.
A test a bar�tod, a sziv a bar�tod, de kettej�k k�z�tt �ll a fej, ellens�gk�nt, mint a Himalaja hegyl�ncolata. S m�gis egy egyszer� m�dszerrel lek�zdhet�.
Ezt a m�dszert Buddha Vipassana-nak nevezte, Patanjali pedig Dhyan-nak.
A szanszkrit � Dhyan � sz�b�l Kin�ban “ Ch`an” lett, Jap�nban pedig “ Zen “. Mind ugyanaz a sz�.
M�s nyelvekben nincs ennek a sz�nak megfelel�je.
Ez�rt mi a “medit�ci�” kifejez�st alkalmazzuk helyette.De tudnotok kell, hogy e sz� sz�t�rakban
tal�lhat� magyar�zata, nem azonos az �ltalam �rtett jelent�s�vel. Minden�tt ugy �rtelmezik, hogy a medit�ci� a valamin val� gondolkod�st jelent.
Mindig, ha egy eur�pai embernek azt mondom: medit�lj, azt k�rdezi: min medit�ljak?
Ennek az oka az, hogy a Nyugat soha nem alakitotta ki a medit�ci�t, igy nem tudja mi az, amit
a Kelet Zen-nek nevez. A medit�ci� egyszer�en tudatoss�got jelent, s nem a valamir�l val� gondolkod�st, s nem valamif�le kocentr�l�st valamire, �s nem valami kontempl�ci�ja.
Az eur�pai jelent�s�nek mindig van valami t�rgya.
A medit�cio, ugy ahogyan �n haszn�lom e kifejez�st, annyit jelent, mint: a tudatoss�g �llapota.
Pontosan ugy, mint egy t�k�r. Azt hiszed egy t�k�r koncentr�l valamire?
Minden, ami el� ker�l, t�kr�z�dik benne, de maga a t�k�r mindett�l �rinttetlen marad.
Hogy sz�ps�g l�p el�, vagy csunyas�g, vagy net�n senki, � mindig �rintetlen marad.
Csak egyszer�en a t�kr�z�s forr�sa marad.
A medit�ci� reflekt�l� t�k�rszer� tudat. Csak megfigyeli mi j�rul el�. �s ez�ltal az egyszer� megfigyel�s �ltal l�p�sr�l l�p�sre megsz�nik a gondolkod�s.
Csod�kr�l mes�lnek nektek, da az egyetlen csoda az ez. Minden m�s csoda az csak mende-monda.
A medit�ci� az egyetlen csoda. Kiemel az �rtelmedb�l.
A sziv mindig k�sz arra, hogy befogadjon t�ged, s megmutassa azt az utat, amely a l�thez vezet.
�s a L�t a teljess�ged, magad legmagasabb �rzete.

Olvasd el

Az, aki �gy visz v�ghez egy cselekedetet, mint k�teless�get,
A tett k�vetkezm�nyeit�l f�ggetlen�l,
Az egy aszk�ta, az egy j�gi,
Nincs t�z �s nincs r�tusok n�lk�l.

[Jayadeva G�tagovinda V.7.]

 

“Ha a l�legzet kapuj�ra er�s z�rat tesz�nk,
Ha a sz�rny� s�t�ts�gben l�mp�ss� lesz�nk,
Ha a jina dr�gak�ve meg�rinti a legf�bb eget,
Akkor - �gy mondja Kānha - el�rj�k a megszabadul�st,
�lvezv�n k�zben az �letet.”

[Kānha Dohā-kosa 22.]

 

Hadd gyakorolja a fegyelmet,
Vagy hadd essen �rz�ki �r�m�kbe.
Hadd tal�lja �r�m�t t�rsas�gban vagy egyed�ll�tben.
Csak az a boldog, boldog, �r�kk� boldog,
Kinek tudata d�zs�l
Brahmanban.

[Bhaja Govindam 19.]

 

"Tudd meg h�t: a l�lek kocsiban �l, a test pedig kocsi. / Az �sz gyepl� csup�n, a kocsit az eszm�let vezeti. // Az �rz�kek a lovak, az �t az �rz�kek �rz�klete, / Az "�lvez�" (a tapasztal� alany) a L�lek, az �sz �s az �rz�kek egy�ttese."

Katha-upanisad

 

Milyen hat�sokat v�lt ki a massz�zs?

Azzal mindenki tiszt�ban van, hogy a massz�zs els�dlegesen az izmokra �s az �z�letekre hat. Kevesebben tudj�k azonban, hogy emellett sz�mos kedvez� hat�sa van: oldja a stressz, fiatal�tja a b�rt, lass�tja az �reged�st.

 

 

A k�l�nb�z� massz�zstechnik�kban k�z�s, hogy a kezelt szervben helyi, �s az eg�sz testre kiterjed� hat�sokat v�ltanak ki. A legismertebb hat�s, hogy a massz�rozott ter�leten v�rb�s�g alakul ki, t�bb t�panyagot kap a b�r, a k�ros anyagok gyorsabban ki�r�lnek. Az izmok fellazulnak, a g�rcs�k felold�dnak, benn�k olyan anyagok k�pz�dnek, amelyek fokozz�k a teljes�t�k�pess�get. A massz�zs hat�sa t�lterjed a kezelt testr�szen. Ezt a mai orvostudom�ny azzal magyar�zza, hogy az idegek az ingert a kezelt testr�szhez vezetik, amelyen kereszt�l a bels� szervek m�k�d�se is pozit�van befoly�solhat�. A hagyom�nyos keleti orvosl�s ezzel szemben a massz�zsnak az �leter� (cs�, pr�na) �raml�s�t befoly�sol� hat�s�val magyar�zza ezt a hat�st.


A massz�zs t�rt�nete val�sz�n�leg egyid�s az emberis�ggel. A legr�gebbi �r�sos eml�kek a massz�zs gy�gy�t�sra val� haszn�lat�r�l az �kori K�n�b�l sz�rmaznak. Kez�t az ember �szt�n�sen is haszn�lja f�jdalma enyh�t�s�re; ha �t�st, g�rcs�t kap, �nk�ntelen�l kap a f�j� testr�sz fel�, hogy azt v�dje, d�rzs�lje, nyomkodja, massz�rozza. A k�naiak �gy v�lik, hogy a massz�zs nemcsak a f�jdalom enyh�t�s�re �s nemcsak mozg�sszervi probl�m�k kezel�s�re, hanem bels� szervi betegs�gek enyh�t�s�re is alkalmas.

Lass�tja a b�r �reged�s�t

A massz�zs er�s�ti a faggy�- �s izzadts�gmirigyek kiv�laszt� munk�j�t, elt�vol�tja az elhalt h�msejteket, jav�tja a b�r anyagcser�j�t, puh�tja a hegeket �s er�s�ti a szervezet v�dekez�k�pess�g�t. Ugyanakkor rugalmass� teszi a b�rt, lass�tja �reged�s�t.

Cs�kkenti a f�jdalmat

Bizonyos massz�zstechnik�k hat�konyan cs�kkentik az �rz� idegv�gz�d�sek �rz�kenys�g�t, ez�rt ezeket gyakran alkalmazz�k f�jdalomcsillap�t�sra ideggyullad�s �s idegf�jdalmak eset�n. A l�gy fog�sok stimul�lj�k a mozgat�idegeket, emelik az izmok ingerelhet�s�g�t.

Megnyugtat

Egyes technik�k nem csup�n a mozg�sszervi betegs�gek eset�n, hanem ment�lis �rtelemben is hathat�s seg�ts�get ny�jthatnak. A l�gy massz�zsfog�sok megnyugtatj�k az idegeket, seg�tenek az ellazul�sban �s enyh�tik vagy teljesen el�zik a p�ciens aggodalm�t, nyugtalans�g�t.


Hat�sa az izmokra �s �z�letekre

Intenz�v testmozg�s ut�n az anyagcsere sor�n termel�d� tejsav lerak�dik az izomsz�vetekben, ami izoml�zat, izomg�rcs�ket eredm�nyezhet.
A massz�zs el�seg�ti a tejsav eloszl�s�t �s ki�r�l�s�t a f�radt izomzatb�l, ez�ltal enyh�ti a f�jdalom �s f�radts�g�rzetet. A sportol�k verseny el�tti felk�sz�t�se sor�n alkalmazott massz�zs seg�t a f�radts�g cs�kkent�s�ben, jav�tja az izomt�nust, fokozza az izom rugalmass�g�t �s az �sszeh�z�d�s erej�t n�velve, er�s�ti az izmokat. Az izomsorvad�s �s gyermekb�nul�s ut�ni maradv�nybetegs�gek kezel�s�ben is hasznos, mivel laz�tja, �s egyben fokozza az izmok �s inak rugalmass�g�t, fellaz�tja az �sszen�v�seket.

Csont vagy iz�leti s�r�l�sek ut�n, mivel az izmok �s �z�letek mozdulatlans�gra k�nyszer�lnek, lelassul a helyi v�rkering�s, nyirokpang�s k�vetkezik be, ez pedig duzzanathoz, izomletapad�sokhoz vezet. Megfelel� massz�zs alkalmaz�s�val felgyors�thatjuk a v�r- �s nyirokkering�st, eloszlik a duzzanat, fellazul az �sszetapad�s, �s az �z�let visszanyeri eg�szs�ges aktivit�s�t.

Hat�sa a kering�si rendszerre

A kering�si rendszerre is pozit�v hat�st gyakorol. Gyakorlati tapasztalatok mutatj�k, hogy a massz�zs n�veli a hajsz�lerek mennyis�g�t, t�g�tja az ereket, ez�ltal fokoz�dik a v�rkering�s. A beteg ter�leteken seg�ti az �rh�l�zat �jra�p�l�s�t, vissza�ll�tja az �rfalak rugalmass�g�t, az erek �tj�rhat�s�g�t.
Fenti hat�sai miatt bizonyos technik�kat el�szeretettel alkalmaznak magas v�rnyom�s, koszor��r-betegs�gek, agyi v�rell�t�si el�gtelens�g kezel�s�re.

 

A Sv�d massz�zs megjelen�se

A 19. Sz�zad elej�n Henrik Ling v�v�mester ( 1776- 1839) Stockholmaban a massz�zst egy tornarendszerbe �p�tette be, �s ezzel megvetette az alapj�t az �n. sv�d-torn�nak �s massz�zsnak. Rendszerbe szedte az addigi kusza, k�sza �s sz�tsz�rt ismereteket a massz�zsr�l, �s megadta mai form�j�t. . M�dszere ismert lett, Amerik�ban is �tvett�k N�metorsz�gban ezt Hoffa fejlesztette tov�bb, iz�leti mobiliz�ci�val kombin�lva. � �rta le el�sz�r a massz�zs helyi �s t�volhat�sait. �jabb technik�kat gy�jt �ssze, �s le�rja az 5 alapfog�st, amelyet ma is tan�tanak; sim�t�s, gy�r�s, d�rzs�l�s, �t�get�s, rezegtet�s.

Az els� term�szettudom�nyos �s orvosi szempontb�l sz�mba vehet� �r�sos �sszefoglal�s 1867-b�l a holland Metzgert�l sz�rmazik, aki a sz�zad elej�n Sv�dorsz�gban m�k�d� P.H. Ling v�v�mester kezdem�nyez�seit tette mag��v�. A n�met egyetemeken megtartott el�ad�sai komoly hat�st gyakoroltak h�res n�met vezet� orvosokra, akik a massz�zst fokozatosan haszn�lt�k fel a gy�gy�t�sban. Ezek ut�n m�r komolyan megindult a massz�zs elm�leti kutat�sa is Tan�tv�nyai tov�bb m�velt�k tanait. Mosengeil az 1875.- �vi seb�szkongresszuson besz�mol a massz�zzsal el�rt eredm�nyeir�l, �s a hat�sok elm�leti magyar�zat�t adja. Itt vet�dik fel el�sz�r a k�rd�s, amelyik csak sokkal k�s�bb v�lt tiszt�zott�; a mechanikus hat�sokon k�v�l besz�lhet�nk –e ideghat�sokr�l is?
Egyre t�bb neves orvos �s tud�s vezeti be int�zet�be a massz�zst is.
1890-ben William Murell londoni klinikus vezette be el�sz�r a massz�zsk�pz�st az orvosk�pz�s r�szek�nt.

Kirchberg 1926-ban megjelent k�nyv�ben �sszegezte a massz�zzsal el�rt tudom�nyos �s gyakorlati eredm�nyeket. Az ezut�n k�vetkez� id�szak kutat�sai m�r az �jabb, speci�lis massz�zs fajt�k kifejleszt�s�hez vezettek.
A massz�zs elm�let�t �s gyakorlat�t jelent�sen befoly�solta Headnek �s ut�na m�soknak az a felismer�se, hogy az emberi test szegment�lt (szelv�nyezett) a gerincvel�ben. A gerincvel�b�l kiindul� ideggy�k�k �ltal ell�tott b�r, izom, csont, zsiger ter�leteken olyan �rtelemben �rv�nyes�l, hogy a szelv�ny egy-egy elem�ben be�ll� v�ltoz�s (inger�let) a szelv�nyhez tartoz� egy�b r�szeken is v�ltoz�sokat hoz l�tre. A korszer� massz�zs a b�r egyes ter�letein alkalmazott mechanikai ingerl�ssel a szegment�lisan hozz� tartoz� szervekre, �letfunkci�kra is hat�ssal van.

A massz�zs m�dszertana rohamosan fejl�d�tt. Mind t�bb hat�st �s alkalmaz�si ter�letet t�rtak fel. M�r nem csak a gy�r�s fogalm�t �lelte fel, hanem a klasszikus massz�zs mellett egy�b massz�zsfajt�k is kialakulta