Hódít az ökológiai termesztés A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején még csak beszéltünk a biogazdálkodásról, sokan nem hittek benne, sőt a kukacos almára hivatkozva ki is gúnyolták híveit. Akkor bizonyára kevesen gondolták, hogy az ökológiai gazdálkodás szép lassan, de utat tör, elfogadtatja magát, majd rohamosan fejlődni kezd. A lendületet az állami támogatások adták meg, majd a tavaly elindított Nemzeti Argár-környezetvédelmi Program újabb lökést adott a területi növekedésnek. Amíg 1996-ban még csupán tizenegyezer hektáron folyt ellenőrzött biotermesztés, mára a mezőgazdaságilag művelt terület majdnem két százalékát, pontosan 103 ezer hektárt érint a vegyszermentes gazdálkodás. Azok, akik vállalták az ilyenfajta gazdálkodást, vonzó volt számukra a biotermékek biztos piaca, a hagyományos élelmiszernl magasabb ár. Tudták, hogy a szigorú szakmai előírásokat be kell tartaniuk, és hogy az FVM által elismert ellenőrző szervezet, a Biokontroll Hungária Kht. az egész termékpályát ellenőrzi. Az elmúlt évben két és fél milliárd forintos kerettel indult az agár-környezetvédelmi program, és mintegy 2600 gazdálkodó részesült a támogatásokból. A keret az idén négy és fél milliárd forintra nőtt, és a pályázók hektáronként 10-50 ezer forintos támogatásban részesülhettek. Ahhoz, hogy a terület ökológiai élelmiszert adjon, fokozatosan át kell állni biotermesztésre. Átállási az a terület, amelyet már vegyszermentesen művelnek, de az előző évekből maradt szermaradványok miatt a termést nem szabad bio minőségűként forgalmazni. Az időtartam általában két-három év. Tavaly az ellenőrzött területnek majdnem a fele volt átállási, ami azt jelenti, hogy nagyon sok volt az új belépő. A magyar biogazdák átlagosan száz hektáron gazdálkodnak, vannak köztük kiskerttulajdonosok és több ezer hektáros termelők. Ma még kevesen foglalkoznak ökológiai állattartással, ez csak a hazai állatállomány 0,2 százalékát érinti. Látványosan fejlődik viszont az ökológiai méhészet: ma már több, mint tizenötezer méhcsalád termel biomézet. A magyar biotermékek bő kilencven százaléka az Európai Unió országaiban és Svájcban talál vevőre, dupla áron, mint a hagyományos élelmiszerek. Mivel a biotermesztés jogszabályai igazodnak az uniós előírásokhoz, a csatlakozás után nem érik váratlan meglepetések a hazai termelőket. A normatív támogatások is nőni fognak, várható összegük a készülő nemzeti vidékfejlesztési terv szerint 25-150 ezer forint lesz évente és hektáronként. Nagy valószínűséggel a biotermesztést, a gyepre alapozott állattartást, a tájgazdálkodást, az integrált növénytermesztést támogatják majd a legnagyobb mértékben az unióban. Ott most is 450-900 euró támogatást adnak évente hektáronként, ami mintegy 105-210 ezer forintnak felel meg. Az Európai Unió saját támogatási rendjén belül nemzeti forrásainkat 80-85 százalékban lenne hajlandó kiegészíteni, ha agrár-környezetvédelmi célokra használjuk fel őket. Az unió agrárreformja olyan mezőgazdasági termelést tart követendőnek, amely úgy állít elő értékes, egészséges élelmiszert, hogy közben megőrzi a vidéki tájat, a környezetet, az élővilágot, és új munkahelyekkel erősíti a falvakat. forrás:Szabad Föld