Méztermelők találkozója

2004. január 19.

Havi 100 ezer forintos plussz jövedelmet is termelhet a méhészkedés. Pedig a piac még növelhető. Megfelelő marketinggel akár a duplájára is lehetne növelni a hazai mézfogyasztást, s így el lehetne érni, hogy a termelők az itthon termett mézet teljes egészében el is tudják adni a belföldi piacokon - legalábbis így véli Baldavári László, aki értékesítési kérdésekről tartott előadást a Nagykanizsa környéki méztermelők szakmai találkozóján.

Egy átlagos magyar évente mindössze 50-60 dekagram mézet fogyaszt, egy német másfél-két kilót. Baldavári László szerint azonban már ez is jó eredmény, s a helyes marketinget dicséri: 10 éves ugyanis még ennek is csak a fele, 20-30 dekagram volt a hazai átlag-mézfogyasztás. A nagyon szűk piac miatt a termelők már ma is jórészt külföldre viszik a hazai mézet, s nyugaton jó híre is van a magyar termékeknek. Igaz, ezt a jó hírt néhány éven át a sokkal tőkeerősebb kínaiak használták ki, s dömpingáron értékesítették saját terméküket, melybe ízfokozóként magyar akácmézet kevertek. Ekkoriban a magyar termelők 260-270 forint körül tudták eladni terméküket, mára ez az ár visszakúszott 800 forint közelébe, mire azonban a nyugati boltokba kerül a magyar akácméz, addigra legalább 7,5 eurót, azaz körülbelül kétezer forintot kérnek érte. S mivel az EU tagországai jelenleg saját mézfogyasztásuknak mindössze a felét termelik meg, ez jó piac lenne a magyar termelőknek, csak megfelelő marketing kellene az értékesítési csatornák megtalálásához - jelentette ki előadásában Baldavári László. Nagykanizsa környékén egyébként nagyjából 240 család foglalkozik méztermeléssel, többségük számára a méhészet csak kiegészítő tevékenység, mely havonta nagyjából 100 ezer forintos pluszjövedelmet jelent.

forrás: Kossuth rádió (2004. január 19.)