A méhészet sikerágazat lehetett volna... A tőkekoncentrációban, a technológia-váltásban és a biotermékekben van a megoldás kulcsa. - Ezelőtt 5 évvel úgy fogalmaztam, hogy az méhészet az unióban sikerágazat lesz. Most azt mondom: lehetett volna, ha minden lépést megtettünk volna. Még most sincs miért siránkoznunk, de kemény munka vár ránk a következő egy évben. - Így fogalmazta meg véleményét a magyar méhészet és méztermelés helyzetéről Wladimír János a DE ATC Állattenyésztési és Takarmányozási Tanszékének docense, aki úgy véli, ha időben lezajlott volna a tőkekoncentráció, korábban megvalósulhatott volna a technológia-váltás, akkor most versenyképesebbek lennénk az unió piacán. – Aggodalomra így sincs okunk, hiszen a tagországok az uniós szükségletnek csupán 50 százalékát tudják megtermelni, a másik 50 százalékot pedig importból pótolják. Hazánk méztermelés szempontjából jó pozícióban van – tette hozzá a szakember. Az országban összesen mintegy 16 ezer 500 méhész, csaknem 900 ezer méhcsaláddal állít elő évente átlagosan 14 ezer tonna mézet. A megtermelt mennyiség 80-90 százaléka az unióban talált biztos piacra. Különlegessége miatt a honi akác- és virágméz védettséget élvez majd az unióban a kínai és argentin konkurencia termékeivel szemben. Nem vették kevesebben A méz kiskeresekedelmi árának növekedése ellenére nem fogyott kevesebb az ősi ízesítőszerből, mint az elmúlt években. Az idén a virágméz kilóját 800, míg az akácméz kilóját 1100 forintotért kínáljuk – tudtuk meg Gál Sándornétól, aki férjével együtt, családi vállalkozásban több mint 100 méhcsaládot gondoz. A jó hozam érdekében „vándorló” életmódot folytatnak, mennek repcére, akácra, napraforgóra. Évente átlagosan 45-50 mázsa mézet termelnek, amelynek java részét kiskereskedelmi forgalomban értékesítik. A munka közben készülnek az uniós csatlakozásra is. Legutóbb a XV. Országos Méhészeti Napokon ismerhették meg a méztermeléssel kapcsolatos legújabb és legfontosabb információkat. A közeljövőben tervezik egy mézkiszerelő üzem építését is. A megyében mintegy 800 méhész, hozzávetőlegesen 30 ezer méhcsaláddal dolgozik, közülük 100-150-re tehető azok száma, akik vállalkozó termelőként működnek, illetve jövedelmüket egészítik ki a méztermeléssel. Wladimír János elmondta, hogy a méhészet kétszeresen is ki van téve az időjárás viszontagságainak, hiszen az időjárás sújthatja a méheket, valamint a „méhlegelőket” is. A szakember úgy látja, az elmúlt három évben nem zártak túl jó évet a méhészek, az idén jobbra számítanak. A piac hektikussága miatt azonban a méhészek jövedelme kiszámíthatatlan. – A méhészkedés nem csupán a méztermelésből áll. Az ágazat gazdaságossá tételének alapfeltétele, hogy adottságait maximálisan kihasználjuk. Például a virágpornak fel sem térképezett piaca van, a propoliszból pedig megbecsülhetetlen mennyiséget lehet értékesíteni, és akkor még nem beszéltünk a méhviaszról és a méhpempőről – mondta Wladimír János. A szakember az ágazat helyzetének javításásra fontosnak tartaná a méhészeti szövetkezetek létrehozását, illetve állami segítséggel mézkiszerelő üzemek megvalósítását. Új irány a bioméhészeti termékek előállítása, amelynek már most bizonságosabb a piaca. Kalmár Erika