Méhekkel a taposóaknák ellen?

A háborúk során elaknásított területek ma is évente többezer áldozatot szednek. Kutatók most azzal kísérleteznek, hogyan használhatnák fel a méhek és egyéb rovarok éles szaglását a gyilkos taposóaknák kiszimatolására. A méhek szaglószervei például annyira kifinomultak, hogy nem csupán érzékelni képesek az aknákból elpárolgó illékony vegyi anyagokat, hanem meg is különböztetik őket, és az illatanyagok nyomait magukkal viszik a kaptárba. Jerry J. Bromenshenk, a Montanai Egyetem kutatója szerint „csupán” azt kellene megoldani, hogyan tudjuk meg mi a méhektől ezt a hasznos információt.
A Bromenshenk vezette kutatócsoportnak érzékeny szenzorokat helyezve méhkaptárakba azt már sikerült kimutatnia, hozott-e magával ilyen illatanyagot valamelyik méh. A következő lépés az lenne, hogy kiderítsék, melyik területről származik a vegyszer. Bromenshenk és munkatársai parányi antennákat szereltek a méhekre, amelyekkel a kaptár 300 méteres körzetében tudják követni a mozgásukat. Ezek egyelőre kényelmetlenül nagyok, és nem elég érzékenyek, de már dolgoznak a nagyobb hatótávolságú, és a méhek mozgását kevésbé akadályozó rádiófrekvenciás csipen.
Eközben megpróbálják arra idomítani a méheket, hogy keressék ezeket a vegyi anyagokat. Bromenshenk szerint ez a munka meglepően jól halad: a keresett illatot „beszállító” méheket cukros vízzel jutalmazzák. Becslése szerint hamarosan eljuthatnak odáig, hogy egy kaptárnyi méhvel 2 négyzetkilométernyi területen néhány méteres pontossággal behatárolják a taposóaknák elhelyezkedését.
Az elhagyott csataterek után maradt aknamezők ma a világ számos országában életveszéllyel fenyegetik a polgári lakosságot. Boszniában például több mint 2 millió taposóaknát kell felkutatni és megsemmisíteni. Kambodzsában minden kétszázharminchatodik lakos veszti életét vagy sérül meg taposóaknától. Világszerte több tucat országban, évente több ezer ember válik az aknák áldozatává. A jelenleg használatos fémdetektoros aknamentesítés nagyon hosszadalmas, mivel a szétszóródott repeszdarabok számtalan téves jelzést adnak, és minden ilyen jel ellenőrzése 10 perces késedelmet okoz. Ezt küszöbölhetné ki az aknákból elpárolgó vegyi anyagok „kiszimatolása” – amire egyébként nemcsak méhekkel, hanem csótányokkal és darazsakkal is folynak biztató kísérletek.

(ABC News)