Oldtimerek : Packard 120B LeBaron Convertible Victoria |
Packard 120B LeBaron Convertible Victoria
2006.04.22. 11:19
1936 Packard 120B LeBaron Convertible Victoria
Vannak olyan típusok az autózás történetében, amelyek meghatározóan befolyásolták a technika fejlődését, és az emberek akár évtizedek múltán is emlékeznek rájuk. A Packard 120-as sorozatát többnyire nem sorolják ezek közé. Azonban olykor nem szükséges, hogy egy egész modellcsalád beírja magát az automobilizmus történetébe, sokszor elég, ha csak egy-egy különleges verzió, ritka kivitel szerez magának hírnevet. Az elkövetkezendőkben egy ilyen autót szeretnék bemutatni.
A harmincas évek elején, a nagy gazdasági világválság időszakában a Packard Motor Corporation szénája sem állt túl jól. Az addig kizárólag luxusautókat gyártó cég termelése az 1929-es 55 000 darabról 1933-ra elenyésző 4800 példányra zuhant. A tendenciát az időközben megjelenő új modellek, a Twin Six és a Light Eight sem tudták megállítani. A cég kasszái lassan kiürültek, és mivel – ellentétben a Cadillac-kel és a Lincolnnal – a vállalat mögött nem állt egy tőkeerős mammutcég, az 1899 óta létező gyár története során először csőd közeli helyzetbe került.
A vezetőség előtt két lehetőség állt: vagy bíznak a csodában, és a gyár csendes agóniával kimúlik (ahogy tette azt a Marmon, a Hupmobile és a Pierce-Arrow is), vagy pedig egy utolsó, mindent eldöntő lépésre szánják el magukat.
Ha eddig nagy, gyors és fényűző, de drága autókat gyártottunk, akkor ezek után miért ne gyárthatnák kicsi, gyors és fényűző, de olcsó kocsikat? – tették föl a kérdést. A válasz pedig az 1935. január 5-én megjelenő 120-as modell volt. Ellentétben a Skoda hasonló nevű típusával, itt a jelzés nem a hengerűrtartalomra, hanem a tengelytávra utal, ami jelen esetben 120 hüvelyk, vagyis átszámítva „mindössze” 3048 mm, ami azonban Packard-mércével mérve igencsak rövidnek számított. A meghajtásról egy 282 köbhüvelykes (4622 cm3), 110 lóerős, soros nyolchengeres motor gondoskodott. Az autó saját kategóriájában ugyan nem számított olcsónak, azonban nagy teljesítménye és kitűnő kidolgozása miatt azonnal sikeres lett, már az első fél évben több, mint 25 000 példányt adtak el belőle. Ezzel a Packard megmenekült a válságtól; bevált a koncepció, miszerint készítenek egy autót azoknak, akik mindig is szerettek volna egy Packardot, csak eddig nem engedhették meg maguknak.
1936-ban a karosszéria több módosításon esett át, ezek közül a legfontosabb, hogy az addig hátrafelé nyíló első ajtók ekkortól kezdve előre nyíltak. Jelentősebb ennél a motor izmosodása, amely ezek után 120 lóerőt teljesített, ezáltal lehetővé vált a 85 mérföldes óránkénti sebesség (136 km/h) elérése is, ami nem egy nagyobb kocsinak is becsületére vált volna. Többek között ezért is választottak egy 120B Convertible Coupét az az évi Indy 500 futam felvezetőautójává. Mint az akkoriban szokás volt, az alap Convertible-öknek csak 2 fedett ülések volt, a másik két utas a csomagtartóból kihajtható, igen kényelmetlen pótüléseken utazhatott. Azonban a tehetősebb vásárlók körében igény mutatkozott fedett, négy-ötüléses kabriók iránt is, amelyek általában a Victoria nevet kapták. A 120-asból azonban egészen 1938-ig nem készült ilyen verzió, amikor is minden ülés fedetté vált az alap kabriókivitelben is. Kivéve ezt az egyet.
Mint oly sok akkori autó, ez a kocsi is speciális megrendelésre készült, ami azt jelentette, hogy a gyárban csupán a járóképes alvázat készítették el, amelyet azután egy független karosszériacéghez szállítottak, jelen esetben a LeBaronhoz, ahol a vevő kívánságai alapján alkották meg a kasztnit. A LeBaron egyike volt az USA leghíresebb tervezőirodáinak, a Packarddal pedig már hosszú évek óta tartottak fenn gyümölcsöző kapcsolatot.
Mivel egyedi darab, a kocsi sok olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyeket az alapmodelleknél nem találni meg. Ilyen például a részben alumíniumból készült kocsiszekrény, miáltal az autó tömege mindössze kb. 3500 font (1575 kg). Csak összehasonlításképpen: a kevésbé kényelmes alap Convertible tömege 3625 font volt. A tetőszerkezet angol mintára úgynevezett hárompozíciós kivitelben készült: csak a vezető mögötti tetőrészt kell lehajtani, a vezető feletti tetőrész egyben leszerelhető. Ez a megoldás főleg tavasszal ideális, amikor az utasok már szeretnék élvezni a friss levegőt, de a hideg huzattól szeretnék megkímélni magukat.
A belső tér is igényesebb kivitelű, a kétszínű bőrkárpitozás például egyáltalán nem volt megszokott ebben a kategóriában, és a műszerfal festése is egyértelművé teszi, hogy nem hétköznapi kocsival van dolgunk. Furcsa módon azonban az autót nem szerelték fel az első sárvédőkbe süllyesztett pótkerekekkel, ami viszont igen népszerű kiegészítő volt a harmincas években. Ehelyett az autó a csomagtérben elhelyezett szimpla pótkereket kapott. Erre azért is volt lehetőség, mert a rakteret szokatlanul nagyra szabták, amivel két legyet ütöttek egy csapásra: egyrészt javítottak a kasztni esztétikumán, másrészt elhagyhatták az akkoriban megszokott, a farrészről lehajtható, kofferek rögzítésére szolgáló csomaghidat. A külső fényezés már nem ilyen különleges, a Premet Tan névvel illetett szín szerepelt a Packard gyári katalógusában is.
Az autót eredetileg az American Tobacco elnökének rendelésére gyártották. Története azóta is pontosan dokumentált: néhány évvel ezelőtt a kanadai RM restaurátorműhelynél teljes felújításon esett át, és a nagyközönség a Pebble Beach és Amelia Island autós szépségversenyeken is megcsodálhatta a kocsit. Emellett pedig a History Channel egy órás Custom Bodied Cars című műsorában is szerepelt az autó.
Mindezek tudatában érthető, hogy ez az ritka madár különleges értéket képvisel, mind átvitt, mint anyagi értelemben. A kocsi nemrég eladó sorba került, ára pedig nem alacsony: 165 000 dollár. Első hallásra elképesztően magas összeg, főképp, hogy ennyiért akár már egy V12-es Packardot vagy egy V16-os Cadillac-et is kaphat az ember, ha szerencséje van. Azonban ne felejtsük el, hogy ez a kocsi tökéletesen eredeti állapotában pompázik, úgy, ahogyan 1936-ban kigördült az utcára, emellett pedig biztosak lehetünk benne, hogy az egész világon egyes-egyedül nekünk van ilyen autónk. Ez az érzés pedig sokaknak megér ennyi pénzt, sőt, akár még sokkal többet is.
Műszaki adatok
Típus: |
1936 Packard 120B |
Motor: |
Soros, nyolchengeres, karburátorral |
Motorszám: |
X27,501 – X82,637 |
Vezérlés: |
Oldalszelepelt (SV) |
Lökettérfogat: |
4622 cm3 (282 cui) |
Furat x löket: |
82,6 x 108 mm (3,25 x 4,25 in) |
Teljesítmény: |
120 LE (88,3 kW) 3800 ford./min |
Váltó: |
Háromfokozatú manuális, szinkronizált |
Végsebesség: |
136 km/h (85 mph) |
Tengelytáv: |
3048 mm (120 in) |
Példányszám: |
55 136 db |
Fotók az Autós Képeknél!
By Jerome
Forrás:
www.significantcars.com
www.conceptcarz.com
www.packardclub.org
|