CICINHO REALISTA

Tudja, hogy Cafu Brazíliában egy egész intézmény, és hogy az, amit Cafu személye képvisel, jóval túlmutat a futball keretein, de nem adja fel az elhatározását: „ Tudom, hogy nem egyszerű kivenni őt a kezdőből, de én nap mint nap azzal a gondolattal dolgozom, hogy ez a nap el fog jönni. És jól csinálom, hogy amikor majd Parreira mellettem dönt, megfelelő formában legyek. „ Olyasvalakivel küzdeni, aki két Világbajnoki serleget emelt már a magasba, még nehezebb, amint azt az érintett is elismeri : „ Az emberek , és mindenekelőtt a válogatott nagyon tiszteli őt. Elég megnézni mindazt, amit idáig elért, hogy rájöjj, kiről is beszélsz”. A jelenlegi előkészületi időszakban Cicinho két barátságos mérkőzésen kapott játéklehetőséget, és mindkettőn figyelemreméltó teljesítmény nyújtott.

Csapattársak – hanem riválisok – lévén, minden edzésen találkoznak, és maga Cicinho igyekszik ellesni azokat a fogásokat, amelyek Cafut a történelem egyik legjobb szélsőjévé tették . „ Valószínűleg lehetetlen elérni azokat a számokat és címeket, amelyeket ő elért, de akkor is megtisztelő számomra, ha hozzá hasonlítanak, vagy azt mondják, hogy emlékeztet a játékomban valami az övére. Ha ezt hallom, még jobban törekszem arra, hogy közelebb kerüljek ahhoz, amit ő elért, habár mindannyian tudjuk, hogy ez nehéz. „ Csakúgy, mint a többi olyan játékos, akinek várnia kell a játéklehetőségre a mérkőzéseken, Cícero Joao de Cézare is nyugodt, mert tudja, hogy Parreira bizalmat szavazott neki : „ Beszéltem az edzővel és azt mondta, legyek nyugodt, de álljak készen akkorra, amikor majd szüksége lesz rám. Mint a többi játékos, aki nincs benne a kezdő tizenegyben. „ Ezzel a pozitív hozzáállással várja, hogy részt vegyen élete első Világbajnokságán.

CAFU NEM LAZÍT

Olyan ember nyugalmával, akinek már semmit sem kell bizonyítania senkinek, Cafú nagy reményekkel várja élete negyedik Világbajnokságát. Mindig nagy nyomás nehezedett rá, és szinte mindig sikeresen került ki az ilyen helyzetekből. Ő volt az, aki magasba emelte a trófeát Yokohamában, és ő viseli a kapitányi karszalagot. Ez persze olyan körülmény, ami különös súlyt biztosít neki az ötszörös világbajnok brazil válogatottban. „ Egész életemben elfogadtam ezt a küzdelmet, azzal a tudattal, hogy nagyon nehéz folyamatosan kezdőnek lenni egy olyan válogatottban, mint a brazil. Ugyanolyan lelkes vagyok, mint az első napon, és most igyekszem tovább segíteni a csapatomat abban, hogy ismét bajnok legyen.” Elfogadta a Realmadrid.com felkérését, hogy válaszoljon egy pár kérdésre a Cicinhoval folytatott párharcáról, habár nevetve hozzátette : „ Maguk tönkre akarnak engem tenni. „

Egy nappal 36. születésnapja előtt ( Sao Paulo, 1970. 06. 07. ) Cafu igenis elismeri, hogy méltó utódja van Cicinho személyében : „ Nagyszerű játékossal van dolgunk. Ha nem  így lenne, nem játszana egy olyan klubban, mint a Real Madrid. Nagyon lelkes, fiatal, és remek képességei vannak ahhoz, hogy jól csinálja a dolgokat. „ Ellenfele tíz évvel fiatalabb nála, de tudja, hogy még sok idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy brilliáns karriert fusson be : „ Láttam remek meccseit Spanyolországban, bebizonyította magasszintű játéktudását. Így kell tovább folytatnia, hogy elérje a maga elé tűzött célokat. Brazíliának szerencséje van”.

Kétségtelen, hogy ennek az egészséges rivalizálásnak az egyetlen haszonélvezője a brazil válogatott, akinek ezzel a két volt paulista játékossal nyert ügye van a jobbszélen. 

www.realmadrid.com