Interjú Ziyi Zhanggal
Dorka 2006.04.06. 19:33
Interjú az Egy gésa emlékiratai című film főhősnőjével
„Gésának lenni nem könnyű”
(Riport Ziyi Zhang-gal az Egy gésa emlékiratai című film főhősnőjével)
- Hogyan ért amikor megtudtad, hogy te kaptad meg a szerepet?
- Nagyon meglepődtem, hogy ebben a szinte végeláthatatlan folyamatban engem választottak, mert ugyanolyan rettenetes drillen mentem át, mint az összes színésznő.Az ember minden stációnál fellélegzik, aztán mindig jön egy újabb menet.Amikor már biztos voltam benne hogy enyém a szerep, még nagyobb lett a nyomás, mert bizonyítanom kellet.
- Jól mozogsz, a kamerarutinod kiváló, angolul is megtanultál, amennyire kellett.Akkor mi okoz gondot?
- Hogy úgy nézzek.Hússzor-harmincszor is felvettünk egy jelenetet, mert minden klappolt, csak az a bizonyos tekintet nem, amit Rob várt tőlem.Most nézz rám úgy!(nevet) .A gésa soha nem árulja el az igazi érzéseit, tehát én soha nem néztem úgy senkire, olyan „gésa-nézéssel”. De annyira begyakoroltam hogy muszály lesz kipróbálnom valakin az életben is…
- Hiába a gésa nem egy foglalkozás hanem életfilozófia.
- Összeolvastam róla amit csak lehetett, és két hónapon át intenzíven gyakoroltam.A meghajlást ,a mozgást , az ülést, azt hogy hogyan használjam kecsesebben a kezeimet.Mindazt amit egy igazi gésa 7 évig tanul.Meg persze a kimonót, amihez legalább két ember szükséges, mert egyedül képtelenség felvenni.Egyrészt a nagy súlya miatt, másrészt szabályosan kell hajtogatni, és tekerni.Legalább egy óra a le és felvétele.Gondoltad milyen tortúra volt amikor ki kellett mennem a mosdóba….Inkább nem ettem, és nem ittam!Illetve ….rengeteget sírtam. Nagyon sajnáltam Saruyit, egy pillanatra sem tudtam elszakadni a szereptől. Ez a lány nem akarja tudomásul venni a saját szomorúságát és magányosságát.
- Pedig a magányban nagyobb gyakorlatod van mint a táncban, mert bentlakásos iskolában nőttél fel.
- Tizenegy éves koromtól laktam a balettintézetben, és majd megszakadt a szívem az irigységtől, hogy az unokatestvérem mindennap hazamehet, otthon vacsorázhat, tanulhat a szüleivel, és együtt reggelizhet velük. Én meg ülök a menzán, a közös tusolóban mosom a kombinéimat, és este sírva bújok a paplan alá. De ma már örülök neki hogy így volt, mert sokkal önállóbb lettem. A film forgatása közben sokszor eszembe jutottak ezek a keserves évek.
- Ha a szüleid ennyire konzervatívak, nem biztos, hogy a legjobb pályát választottad.
- Most már büszkék rám. De őket is meglepte hogy színésznő lettem. Mert én.. eredetileg óvónő akartam lenni, annyira imádom a kicsiket! Ha leülök játszani velük, akkor mindenről elfeledkezem. Az, hogy színésznő legyek, eszembe sem jutott. Táncolni volt kedvem, ezért jelentkeztem a balettintézetbe .Igaz tudtam hogy nem megyek vele sokra. Amikor valaki azt tanácsolta hogy tanuljak színészetet, teljesen össze voltam zavarodva, és beleugrottam…de tulajdonképpen csak azért, mert lehetett bliccelni a suliban…És szerencsém volt.
- Gondolom, most már nem mész vissza óvónőnek. De színésznőként nehéz lesz családot alapítani.
- Nem lesz könnyű, bár szakmailag nincsenek illúzióim, mert ha valaki nem amerikai, Hollywood nem árasztja el ajánlatokkal. Legfeljebb epizódszerepeket kaphat. Elesett lányt, prostituáltat, áldozatot bármikor játszhatnék, ha akarnék.De nem panaszkodom mert egy korombeli férfi színész csupán csak pincér szerepet kap. Nekem van időm, kivárom. És közben mégjobban megtanulok angolul. Igenis válogatok.
- Kedvenc hobbidra, a karórákra még így is futja.
- Igen ez a gyengém. Van vagy száz karórám, de egyik se nőies. Az én kedvenc kövem a borostyán mint a legtöbb kínai lánynak. Amikor Japánban forgattunk, vettem magamnak pár érdekes ékszert.
- Érdekes hogy a gésák nem hordanak ékszert
- Viszont rengeteg virágot. A karjukon, a ruhájukon, a hajukban. Amúgy meg a kimonó az ékszerük. A kimonó sokat elárul a viselőjéről.
- 140 kimonót fogyasztottál el az Egy gésa emlékirataiban. Hányat tartottál meg közülük?
- Egyet sem vihettem haza! Bár igaz, hogy nem is kértem, mert tudom hogy nagyon drága. Mit gondolsz, most hogy lefutott a film szóljak?
|