Egy új barát

Megint reggel van.És megint egy unalmas nap a sulimban.Persze majdnem elaludtam,de mivel Hiroki megijedt az ébresztőórámtól,akkorát kiabált,hogy sztem még a 3.szomszéd is meghallotta.

-Örök hálám Hiroki.Neked köszönhetem,hogy nem kések el.-mondtam eléggé letörten a védőmnek.

-Máskoris.-válaszolt vissza füligérő mosollyal.

Gyorsan összeszedtem a holmim és rohantam a buszra.Most levágtam az utat a szeméttelepn keresztül,hogy nehogy megint találkozzak Rió-val.10 perc alatt odaértem a megállóhoz és akkor észrevettem Yoh-t és a suli kétlábonjáró lexikonját Mortimert.De nem csak őket,ott volt velük egy szellem is.Lassan közelítettem,de a szellem észrevette Hirokit és szólt Yoh-nak.Yoh rámnézett és megpillantotta Hirokit majd elkezdett integetni.Csináltam egy erőltetett mosolyt és odamentem.

-Szia!Te is sámán vagy?!-mosolygott rám Yoh

-Helósztok!Igen,és látom te is!-mosolyogtam vissza

-Ti ismeritek egymást?-kérdezte Morty

-Hát futólag.Yoh tegnap megvédett Rió-tól.

-Áhh !Nem volt az lyan nagy ügy-vörösödött fülig a híres megmentőm.Mikor hátranéztem láttam,hogy Yoh védőszelleme és Hiroki egész jól elvoltak.

-Ő Amidamaru.És a…?

-Jah!Hiroki-válaszoltam Yoh-nak.

Lassan ideért a busz.Yoh leültetett melléjük,hogy  jobban megismerjenek.Majd elég hosszan elbeszélgettünk:

-Szóval..Honnan jöttél?-Kérdezte Yoh

-New York ,Amerika.

-Te amcsi vagy?Nem mondod?észre sem vettem…És nem is Látszik rajtad…

-Köszi,igazság szerint én csak félig vagyok Amerikai,ha értedmire gondolok

-Persze..persze..-mosolygott

Az egésznapomat Yoh-val töltöttem.Suliban és még utána is.Kimentünk a rétre,elvittem egy könyvtárba ,persze elég furán jött ki mivel kiderült,hogy Yoh nem szokott könyvtárba járni és nem is szeret.Morty nem tartott velünk és ezt sajnáltam is mivel megkedveltem a kissrácot.Szerencsémre nem kellett egyedül hazamennem,mert Yoh pont egy utcával lakott csak arrébb.Aranyosan elköszöntünk egymástól és mindenki hazament.

Amint beértem,levettem a cipőmet és akkor…

-Hol a fenébe császkált Miss Johns??!!Mégis mit képzelsz magadról??nem vagy még olyan idős ,hogy este 9-ig kinn császkálj a sötétbe!!-és íme az anyai szigor.

-Nem voltam egyedül !

-Hanem?

-Egy barátommal voltam.Yoh-val.

-Yoh??

-Igen az új barátom.

-Mi??nah tessék !!Mégcsak 13 éves vagy és már a pasikon jár az eszed?

-Anyu!!Nem!!Csak egy haver!

-Igen !Még…de ha túl sokat lesztek együtt akkor már nem lesz a haverod..szép lassan összemelegedtek és aztán kész a botrány…

-Jajj anya..túlreagálod a dolgokat…nem járok vele..és nem is szeretnék..

-Ezért a húzásodért büntetést fogsz kapni.

-Mivan??

-Mi az hogy mivan kisasszony?!!Mostantól nem mehetsz sehova!Keményen tanulsz és edzesz ha méltó akarsz lenni a sámán király mellett.

-Hogy mi??...okééé…nekem ez túl sok..várj ne szólj semmit..nem vagyok rá kíváncsi azthiszem…

„Mégis ezt ő hogy gondolja???”-Jó északát majd holnap beszélünk ha még beszélünk-„Sámán királyt választani??nekem??nah azt már nem!!Itt az egyetlen Sámán király csak is én lehetek!Egyedül!nem mással!

-Yura!Valami baj van?-kérdezte aggódva Hiroki.

-Hogy baj??Wáhh…Mégis csak úgy mésig mit képzelnek ezek magukról??Majd én döntök a sorsom felöl nem kell segítség!

-Jólvan!Aludj ..nyugodj le majd holnap higadt fejjel beszélhetsz a szüleiddel.

-Az tuti!-mondtam mérgesen-Akkor álmodj szépeket.

-Yura!Akkor Yoh most a barátod?mármint a haverod?

-Igen én azthiszem..Végre van egy igaz barátom..velem sose barátkozott senki csak azért mert túlságosan is inteligens voltam és hát az ilyeneket nem nagyon kedvelik,de végre van egy igazi barátom.

-Demajd vele is kell harcolnod .igaz?

-Sajnos!-mondtam ,majd lassan elaludtam.