Teljes név: Fútbol Club Barcelona
Alapítási év: 1899
Klubszínek: gránátvörös-kék
Stadion (befogadóképesség): Camp Nou (98 000 fő)
Cím: Avda. Arístides Maillol, s/n 08028 Barcelona
Telefon, fax: +34/93/496-3600, +34/93/411-2219
Honlap: www.fcbarcelona.com

SIKEREI:

Nemzetközi kupaindulás: 44
Spanyol bajnoki címek: 16 (1929, 1945, 1948, 1949, 1952, 1953, 1959, 1960, 1974, 1985, 1991, 1992, 1993, 1994, 1998, 1999)
Spanyol (Király-) Kupa-győzelmek: 24 ((1910, 1912, 1913, 1920, 1922, 1925, 1926, 1928, 1942, 1951, 1952, 1953, 1957, 1959, 1963, 1968, 1971, 1978, 1981, 1983, 1988, 1990, 1997, 1998)
Spanyol Szuperkupa-győzelmek: 5 (1983, 1991, 1992, 1994, 1996)
BEK (BL)-győzelmek: 1 (1992)
BEK-döntős: 3 (1961, 1986, 1994)
KEK-győzelmek: 4 (1979, 1982, 1989, 1997)
KEK-döntős: 2 (1969, 1991)
UEFA (VVK)-győzelmek: 3 (1959, 1960, 1966)
Európai Szuperkupa-győzelmek: 2 (1992, 1997)

A Katalán ördögök : A futballvilág legpatinásabb, legsikeresebb csapatáról lesz most szó. A vörös-kék mesterek több mint 100 éve uralják a foci világát, sikereinek aktív részesei, legendák megteremtői. Számtalan győzelmet tudhatnak maguk mögött a Barca játékosai, habár mindig ott áll mögöttük - s néha előttük - állandó kísértetük, a Real Madrid, mely csapat érdemei nem különben figyelemre méltóak. A Barcelona mégis impozánsabb helyen található mind a rajongók, mind a hivatalos, hozzáértő szakértőket szemében. Nehéz lenne felsorolni minden egyes játékost, aki a Barca történelmében maradandó nyomot hagyott - a lista túlontúl hosszú lenne. Ha azonban azokra gondolunk, akik nem csak adtak, hanem teremtettek is valamit a csapat számára, akkor a sort Hans Gamperrel illik kezdeni. Hatalmas befolyása nem csak mint a Barcelona elnöke és irányítója érvényesült, játékosként is jelentős érdemei voltak. Az első negyed-évszázad maradandó nevei közé tartozik még Paulino Alcantara kapus, a legendás Josep Samitier, a rákember és Ricardo Zamora. Két nagy sportember elhagyta azonban a csapatot az 1940-es évek elején. Cesar Rodriguez egy kiváló center, aki a Barca csúcstartójává vált pályafutásának nyolc éve alatt, és Maria Gonzalvo, a valaha vörös-kék mezt viselő középhátvédek talán legjobbika. Cselei évtizedekkel később is példaként álltak az ifjoncok előtt. Ladislao Kubala, azaz a magyar Kubala László 1950-ben csatlakozott a klubhoz, érkezésével pedig ismét egy meglehetősen illusztris időszak következett a Barca történetében. A magyar sztár vezette támadásokkal a Barcelona mindent megnyert az 1951/52-es szezon ideje alatt. Ennek az időszaknak köszönhetően maradt fönt a Barcelona úgy a köztudatban, mint az ötszörös kupagyőztes csapat. E méltó szavak olyan játékosok verejtékét dicsérik, mint Basora, Velasco, a Gonzalvo fivérek, Ramallets, Cesar, Moreno és Manchon. Az évtized második fele is büszkélkedhet nagy nevekkel: Biosca, Segarra, Eulogio Martinez, Evaristo és Suarez. Az 1960-as években lefelé ívelt a Barca csillaga, egy-két remek játékos kiöregedett, és "nyugdíjazni" kellett őket. Közéjük tartozott a fent említettek közül Kubala, Ramallets, Segarra, Evaristo és Martinez is. Luis Suarezt átcsábította az Inter Milan, ami ugyancsak komoly érvágás volt a klubnak. (Ezen évek alatt élte a nagy rivális Real Madrid legendás éveit Puskással, Di Stefánoval, Riával és Kopával.) Az új generáció bevezetése a legendás Helenio Herrera érkezésével kezdődött, az ő közreműködésével szerezte meg a csapat a következő két ligabeli győzelmét, egy Spanyol Kupát - mindezt alig kétévnyi időszak alatt. E glóriás időszak csapatában játszott még Charly Rexach, Fuste, Eladio és Sadurni, valamint a két magyar, Kocsis és Czibor. Teljesítményükkel és kitartásukkal minden idők egyik leggyönyörűbb Barca-korszakának oszlopos tagjai voltak ők. Az 1970-es évek alatt Johan Cruyff neve eggyé vált a Barcelonáéval. A vörös-kék mezt olyan tehetségek is viselték az évtized alatt, mint Rife, Asensi, Marcial, Rexach, Neeskens, Sotil és Krankl. E nagyformátumú csapat számtalan emlékezetes mutatvánnyal kápráztatta el a focivilágot, mint például az 5-0-s győzelem a Real otthonában, a Barnabeu-ban, Liga-győzelem, ráadásul megszerezték első európai szintű bajnoki címüket is 1979-ben Baselben. 1980-ban kerültek a Barcához az addigi legnagyobb nevek, közülük a legismertebb Diego Armando Maradona volt. Az argentin szupersztár 1982-ben szerződött a csapathoz. Megvásárlása hatalmas kiadást jelentett a csapatnak, közel 1,2 billió pesetát adtak a labdazsonglőrért. Habár a világ legnagyobb játékosaként tartották számon, ő maga sosem érezte magát jól Barcelonában, ami gyakran az egész csapat szereplésére is rányomta bélyegét. Alig két szezont töltött a Barcánál, amikor átszerződött a Napolihoz. A Barcelona névsora ezek után sem szenvedett hiányt igazán nagy nevekben. A következő időszak álomcsapatába beletartozott a német Bernd Schuster irányító, aki nagy szolgálatot tett a csapatnak játékával nyolc szezonon keresztül; Enrique Castro 'Quini' halálos rúgásaival a Barca-támadásokban nélkülözhetetlenné vált; Miguel Bernardo Bianchetti 'Migueli' a kiváló középhátvéd, aki több alkalommal védte a térfelet, mint bárki más a Barcelona történelmében (656-szor). És persze nem hagyhatjuk ki a karizmatikus baszk kapust, Francisco Javier Urruticoecheat sem, aki a büntető gyilkosává vált az 1984/85-ös szezonbeli Liga győzelem során. 1988-ban a Barcelona radikális változásokon ment keresztül, kis híján az egész csapat megváltozott. Johan Cruyff átvette a Barca-sisakot, olyan játékosokkal egyetemben, mint Zubizarreta, Eusebio, Begiristain, Julio Salinas, Bakero, Koeman, Laudrup, Stoichkov, Goikoetxea, Guardiola, Ferrer, Amor, Sergi, Nadal és Romario. A csapat olyan magas számban aratott győzelmeket ezzel a felállítással az elkövetkezendő négy év alatt, mint még soha: négy bajnoki cím, egy Európa Kupa győzelem és számtalan kisebb, de fontos siker. Cruyff távozása után ismét egy új időszak következett a csapat életében, de cseppet sem jelentéktelenebb, mint az előző. Ronaldo, Rivaldo, Figo, Luis Enrique és Kluivert - ők csak egy-kettő az akkori nagy nevek közül. Robson és Van Gaal irányítása alatt a Barcelona újabb győzelmi rekordot ért el, két Spanyol Kupa győzelmet szerzett, mindezt alig három év alatt. Az FC Barcelona csapata 2000-2001-ben számtalan új arccal bővült. Llorenc Serra Ferrer edző a támadások egy újfajta stratégiáját fejlesztette ki olyan tehetségek alkalmazásával, mint Gerard, Overmars, Petit, Alfonso, De la Pena és Dutruel. A 23 fős csapat ismét nekivág a Bajnokok Ligájának, a Spanyol Kupának és a többi rangos versenynek. Bár többen nem csatlakoztak a Ferrer-féle támadás-elmélethez, mégis a legszomorúbb veszteség e téren Luis Figo, aki az ősellenfél Real Madridhoz igazolt át. A többiek, akik nem támogatták Ferrer tervét: Ronald de Boer, Frederic Dehu, Ruud Hesp, Winston Bogarde és Jari Litmanen. 2002 ismét a nagy változások éve volt. Rivaldo távozása majd Van Gaal bukása után sikerült a Manchester és a Real orra elöl elhoppolni a PSG világbajnok zsenijét, Ronaldinho-t, a kispadra pedig megszerezni a Rijkaard Henk ten Kate kettöst és bár 2003/04-es idény nem indult tól jól, a csapat végül is belelendült és a Barcelona ismét régi fényében csillog! Az átlagéletkor 25 év, ami némileg alacsonyabb, mint a tavalyi szezoné.  Mindent egybevetve a csapat valóban tehetséges játékosok igen szerencsés elegye. Mert nemcsak a tehetség számít, hanem képesség az összjátékra, s ez a Barca-játékosoknál feltétel nélkül megvan. Nem véletlen tehát, hogy az FC Barcelona a legjobb csapatok közé tartozik, és ebben az elit társasában is kiemelkedő hely illeti meg. HAJRÁ BARCA!!         Ronaldinho: Otthon érzem magam Barcelonában    Ronaldinho, a Barca extraklasszisa - aki máris a klub 111545. bérletese lett - az eddig eltelt hónapok tapasztalatairól, gyerekkori emlékeiről, a Barcelonáról, a városról és hobbijairól is beszél - többek közt - a katalánok honlapjának adott interjújában.  Beszéljünk először egy kicsit a csapat jelenlegi helyzetéről... ... sok nagyszerű játékosunk van, akiknek a játékából talán csak a kiegyensúlyozottság hiányzik ahhoz, hogy jöjjenek az eredmények. Úgy gondolom természetes, hogy időre van szükségünk ahhoz, hogy hozzászokjunk egymáshoz és a játékrendszerhez, de biztos vagyok benne, hogy az eredmények hamarosan javulni fognak. - Tehát biztos abban, hogy az idény második felében jobban szerepel majd a csapat? - Biztos vagyok benne, hogy a szezon végén jó eredményeink lesznek. Segíteni szeretnék a csapatnak, ezért olyan keményen edzek, ahogy csak tudok. Remélem, a sérülések elkerülnek ebben az évben, és minden meccsen a maximumot tudom majd nyújtani. - Milyen a viszonya Frank Rijkaarddal? - Nagyon jó kapcsolatban vagyunk. Boldog vagyok, hogy vele dolgozhatok, minden nap beszélünk egymással és elegendő szabadságot ad nekem a pályán. - Mi a véleménye a klub stratégiájáról? - Biztos vagyok benne, hogy Joan Laporta, Sandro Rosell és az új vezetőség érkezése biztosítja, hogy a dolgok jóra forduljanak. Azért jöttem ide, hogy a projektük része lehessek és tudom, hogy hamarosan mindannyian meglátjuk a munka eredményét a pályán és azon kívül egyaránt. - Sok pletyka kering arról a sajtóban, hogy a Barca nyáron egy újabb világsztárt igazol. Kinek az érkezésének örülne? - Rengeteg kiváló játékos van, a vezetők azon dolgoznak, hogy megtalálják azt a valakit, aki a legtöbbet tudna segíteni a klubnak, így akárki érkezik, én örülni fogok neki. - Még mindig nem tudott pályára lépni a Real Madrid ellen... - Nem, és nagyon nehéz volt kihagyni a derbit, mert ez egy klasszikus, ami az összes többi meccstől különbözik. De a bajnokságban még hátra van a visszavágó, reménykedjünk, hogy arról nem fogok hiányozni. - Az őszi izomsérülése hátráltatta a játékban, mióta visszatért? - A karácsony előtti mérkőzéseken óvatosabb voltam, mint általában, de azóta mindent beleadok és már nem is gondolok a sérülésemre. - Néhány hónapja már itt van, mi a véleménye a spanyol bajnokságról? - Folyamatosan meglep, milyen magas színvonalú játék folyik itt. Minden csapatnak van legalább néhány válogatott klasszisa, és tényleg minden gárda nagyon erős. - Úgy tűnik több gólt szerez itt, mint a PSG-ben. Minek tulajdonítja ezt? - Nagyon jól érzem magam itt, és több lehetőséget kapok, hogy szabadon mozogjak a pályán. - Mit kívánna magának és a csapatnak 2004-re? - Először is azt, hogy kvalifikáljuk magunkat a következő évi Bajnokok Ligájára. Nagyon szeretnék a Barcával szerepelni a sorozatban. - Úgy tűnik, nagyon jól elhelyezkedett a városban és a csapatban is. Volt valaki a játékosok közül, aki segített ebben? - A szintén brazil Thiago Motta nagy segítség volt, amikor először megérkeztem, fordított nekem és megmutatta a várost. Most, hogy már a keret többi tagját is ismerem, nyugodtan kijelenthetem, hogy mindannyian igazán segítőkészek. Ez az egész kicsit más, mint amilyennek elképzeltem már az elejétől kezdve, mikor amajdnem 30 ezer szurkoló köszöntött engem a Nou Campban a bemutatásomkor. Azt kell mondanom, hogy igazán otthon érzem itt magam, olyan, mintha már évek óta itt lennék. - Mit gondol a városról? - Nagyon szeretem, olyan, mintha Brazíliában lennék, fantasztikus hely. - Hogyan kezdett futballozni? - Mindig is ezt a sportot élveztem a legjobban. Az édesapám és a bátyám is futballozott, így a sport mindig jelen volt a házunkban. Igazából mindig is arról álmodtam, hogy egyszer profi labdarúó leszek. - A labdarúgáson kivül mivel foglalkozik a szabadidejében? - A zenével. Mindenféle zenét szeretek, de különösen a szambát. Nem igazán érdekel, milyen zenét hallgatok, amíg annak van ritmusa. - Nyomon követi a klub valamelyik másik szakosztályának az eredményeit? - Igen, a kosárlabdázókét. Játszik a csapatban egy brazil is, Anderson Varejao, aki igazán jó barátom lett. - Tudna mondani nekünk valamit katalánul? - Adéu (viszlát), siusplau (kérem), una miqueta (egy kicsit) és a számokat 1-től 10-ig. - És legvégül: mi hiányzik önnek a legjobban Brazíliából? - A barátaim mindennél jobban hiányoznak. Gyerekkori emlékek: - Gyerekként kik voltak a példaképei? - Nagyon sokan voltak: Valdo, Rivaldo, Romário, majd tinédzserként Ronaldo. Habár mindenek előtt Roberto, a bátyjám. - Emlékszik még a hivatalos debütálására? - Persze, a Libertadores-kupában történt a Gremio csapatában. Milyen szép emlék! Adtam egy gólpasszt és megnyertük a meccset. Emlékszem, hogy Guillerme, aki jelenleg a Rayo Vallecano játékosa is játszott azon a meccsen. - És az első emlékei a Barcáról? - Már gyerekkoromban követni kezdtem az eredményeiket. Azt hiszem, elsősorban azért lettem a csapat szurkolója, mert minden brazil példaképem játszott itt. Rövid kérdések, gyors válaszok a kedvencekről: - Edző? - Frank Rijkaard. - Gól? - Amit a Sevilla ellen szereztem a Nou Campban. - Barát, a futball világán kivül? - Alex. - Erény? - Nem hinném, hogy van jó tulajdonságom. (nevet) - Hiányosság? - Sok van. - Mottó? - Győzni, mindig győzni. - Álom? - Trófeákat nyerni.                          - Város? - Barcelona. - Példakép?                                               - A bátyám. - Zenei stílus, együttes? - Mindent szeretek, aminek van ritmusa. - Énekes, dal? - Nagyon sok van. Minden nap hallgatok brazil zenét és most már spanyolt is, mert ez segít javítani a nyelvtudásomon.