Headbanger véleménye...
Elég pozitívan kezdődött az ismerkedésem ezzel az együttessel. Éppen azon gondolkodtam, hogyha az új Linkin Park albumon nem lenne szar a reppelés, és Chester vernyákolása jobb lenne, talán még tetszene is a lemez. Ekkor isteni szikraként kezdődött a Bring Me to Life című szám klippje, előadó: Evanescence. A Linkin Parkos, szerintem zseniálisan kitalált lájtos, popos, steril soundra egy nagyon jó nő hangja érkezik. Felvidultam, orvul meg is szereztem a lemezt amint tudtam, és nem csalódtam: olyan mintha Tori Amos Benningtonékkal szerepelne.
Azért van valami Lacuna Coil-os felhang is a lemezen, de szerintem Amy Lee énekesnőnek klasszisokkal jobb a hangja mint Scabbia-nak. Az első szám rögtön a kedvencem is, most lett klipje, amit még sehol nem láttam a csapat honlapján kívül, Going Under címmel. Attól függetlenül hogy a refrénjében található riff kifejezetten emlékeztet egy mélyrehangolt, lelassított Smells Like Teen Spirit-re, a szám egy csoda lett, szerintem tuti sláger lesz.A második a már említett Bring Me To Life, ahol egy Paul McCoy nevű énekes vendégszerepel. Az Everybody's Fool megint egy erős darab lett, de hiányzik belőle valami leírhatatlan plusz érzés, így inkább olyan időhúzóként tekintek rá. A következő My Immortal egy istenség. Lehet hogy nyálas, nagyon szerelmes hangulatú, de ilyen szép lírát kevesen tudnak írni, nagyon kevesen. Ezután következik a Haunted, amit én viszont egy az egyben lehagynék a lemezről, valahogy erőltetettnek tűnik. Viszont a Torniquet egy telitalálat, ahogy az Imaginary is, mondjuk a két szám így egymás után meglehetősen hasonlónak tűnik, mégis nagyon karakteresek. A 8. sorszámú Taking Over Me nem gyenge, de egy kifejezetten középszerű darab, talán az a baj vele hogy elmarad a refrénben a várt kirobbanó dallam. Hello az ezutáni szám, egy végig zongorára épülő sötétebb tónusú dal, jól beleillik az albumba, talán enélkül unalmas is lenne kicsit. Utolsó előttinek jön a My Last Breath, itt végre rájöttem hogy így a vége felére eső számoktól miért nem tudtam seggreesni: a gitártémák nagyon egykaptafára mennek, itt viszont végre sikerült egy kicsit több lendületet vinni ebbe a részbe.
A lemezt záró Whisper pedig arra is rásegít hogy jó szájízzel hagyjam abba a lemez hallgatását, mert itt végre megint egy maximálisan jó számról van szó! Végszóra végülis egy nagyon jó lemez, az első olyan csapat akik most nagyon futnak (legalábbis a rádiókban, tévékben gyakran nyomják őket), és még jók is! Remélem a következő lemez azért már egy igazi kerek 10-es lesz nálam, most inkább a 8-9 között vacillálok, de mivel a lelkesedésem elmúlt talán a lemez iránt, így:8/10
Tarja Turunen (Nightwish):
L: "Szóval, õszintén, mi a véleményed az Evanescence-rõl?"
T: "Nos... hmm... végeredményben pozitív eredménynek tekintem az egész jelenséget, annak ellenére, hogy hozzá kell tennem, zeneileg semmi közös nincs a Nightwish és köztük. Teljesen más fajta zenét játszanak, ráadásul õk inkább egyfajta terméket képviselnek a szó valódi értelmében. Mikor elérkezett az idõ a hasonló bandák megjelenésére, a média felépítette õket, és ekkora hatalmas kampánnyal a hátuk mögött egyszerûen nem lehettek sikertelenek. Tökéletes volt az idõzítés - mára pedig már világszerte óriási névvé váltak. De ez jó dolog, mert azt jelenti, hogy a zeneipar irányítói már nem gondolkodnak olyan konzervatív módon. Remélhetõleg ez a nyitott gondolkodásmód a jövõben is jellemzõ lesz rájuk, s más hasonló zenekarok elõtt is kitárul az ajtó... Azt hiszem, a zeneiparban mindig létezik néhány bezárt ajtó, amit meg kell nyitni a feltörekvõ zenekaroknak, hogy valami újat, eredetit hozhassanak. Például a finn zenekarok is efféle úttörõ szerepet töltöttek be. Csak gondoljunk arra a sok finn metál bandára, akik valami teljesen egyedit teremtettek zenei szempontból jóval a Nightwish megjelenése elõtt - õk is sikeressé váltak anélkül, hogy bárkit is másoltak volna. Azt hiszem, igazából ezért válhatott Finnország a metál egyik „hazájává”. Az emberek folyton megkérdik tõlem, mi a csuda lehet a finn ivóvízben, hogy itt ennyi tehetséges és sikeres metál zenekar születik már évek óta."
Jonathan Davis (Korn):
"Igen, sokat játszottunk ugyanazokon a fesztiválokon az Evanescence-szel Európában,és ezt a számot játszották."-nyilatkozta JD a The Blitz 99.7 FM-nek."Ez hatalmas, nagy dolog, amikor egy elõadó arra gondol, hogy feldolgozza egy dalunkat.....és Amy Lee ezt nagyon szépen megcsinálta. Sokszor mondta nekem, hogy õ egy hatalmas Korn-rajongó.....Szerintem õ egy nagyszerû lány és nagyon szeretem azt a feldolgozást - nagyon szépen jött ki."
"Elõször ez nagyon hízelgõ", mondja Davis "az elsõ ilyen amire emlékszem, a Sepultura Roots címû albuma volt, amit Ross Robinson csinált. Azt hittem, viccelnek. Aztán felnéztem a Sepulturára, és így már hízelgõ volt. Aztán mások is elkezdtek minket koppintani. Keressétek meg a saját stílusotokat! Mi találtunk egyet, a Linkin Park talált egyet. És Chester, ha a helyedben lennék, fenékbe billenteném Evanescence-t. " |
AJÁNLOM AZ OLDALT
