Vigyázat! Mérgezõ!

Leander

Alapjában véve minden növény mérgezô – kérdés, hogy kinek mennyire! Elsôsorban bizonyos madarak és rovarok még az ember számára halálos mérgekkel szemben is immunisak. Kutyáinkról ugyanez nem mondható el, így rájuk nekünk, embereknek kell vigyázni. Kimondottan olyan kutatásokat, hogy bizonyos növényi hatóanyagoknak pontosan milyen hatása van a kutyákra, még nem végeztek, így alapvetôen abból kell kiindulnunk, hogy az emberre veszélyes növények a kutyák számára is mérgezôek. Ezenkívül konkrét állatorvosi esetek segíthetnek a tájékozódásban. Nagyon sok kerti és szobanövény tartalmaz mérgezô anyagokat, de bizonyos fák sem veszélytelenek.

Nyilván minden gazda tapasztalta már, hogy kutyája csak egy bizonyos típusú füvet eszik meg, azonban véletlenül más növényt is bekaphat, fôleg, ha tapasztalatlan kölyökrôl van szó. Fiatal kutyák ráadásul szobanövényeket is megrághatnak, puszta unalomból. Vegyünk sorra konkrétan néhány veszélyes növényt!

Csucsor

Sok lakást díszíti a trópusi kutyatejfélékhez tartozó kroton vagy csodacserje, melynek fehéres tejnedve mérgezô. Külsôleg irritálja a bôrt, elfogyasztása erôs hányást, hasmenést, vesebántalmakat okozhat. Olykor tudatzavarhoz is vezethet, néha a mérgezés halálos kimenetelû. A mintegy 600 fajt magában foglaló kankalinnemzetség egyetlen tagjának, a szobai kankalinnak (Primula obconica) levélszôrei erôs bôrirritációt képesek elôidézni, hólyagképzôdéssel, viszketéssel kísérve. A csucsorfélék talán legismertebb hazai képviselôje, a korallbokor ember számára csupán enyhén veszélyes. Gyakran a szép, piros bogyókat próbálják megkóstolni a gyerekek, de csak nagyon nagy mennyiség bekebelezése okoz rosszullétet, hányást, hasi fájdalmakat.

Kroton

Állatoknál azonban többször diagnosztizáltak súlyos bélgörcsöket, keringési zavarokat, sôt halálos kimenetelû mérgezést is. Heves tüneteket okozhatnak a különbözô Diffenbachia-fajok is. E dísznövények levele és szára sérülés esetén olyan anyagot választ ki, mely erôsen irritálja a száj nyálkahártyáját, duzzadást, viszketést, sôt légzési zavarokat is okozva, ha a kutya lenyeli ezt az anyagot. Mivel a diffenbachia igen heves reakciókat vált ki, ritkán kerül sor nagyobb mennyiség elfogyasztására, mely már károsítaná a gyomrot és a beleket is. A szembe kerülve viszont komoly kötôhártya-gyulladást okoz. Kedvelt szobanövény a leander is, mely alkaloidákat és glikozidokat tartalmaz. Ezek az anyagok rosszullétet, heves hányást, hasmenést okozhatnak. Embereknél gyakori a fejfájás, elôfordulhatnak keringési zavarok is.

Diffenbachia

Melyik kutya ne szeretne botokat, ágakat rágcsálni? Nem mindegy azonban, melyik fa vagy bokor ágáról van szó! Bûnügyi regényekbôl is ismerôs lehet a tiszafa, mely korábban kedvelt eszköze volt gyilkosoknak és öngyilkosoknak egyaránt. A piros bogyó húsának kivételével a növény minden része igen mérgezô! Hasonlóan veszélyes az aranyesô, melynek fôleg a magjai ártalmasak, de ágainak rágcsálása is mérgezési tüneteket okozhat. Szerencsére a tujákat legtöbbször csak megjelölni szokták kutyáink (a tulajdonos legnagyobb bosszúságára), a levelek ugyanis gyulladást okozó hatóanyagot tartalmaznak, súlyos esetben visszafordíthatatlan folyamatot indítanak el a májban és a vesében. Az örökzöld puszpáng vagy buxus levele, sôt kérge is mérgezô: hatóanyaga hányást, hasmenést, bélgörcsöket okoz, sôt a központi idegrendszer bénulását is elôidézheti. Karácsonykor a csillagszóró és a lametta mellett maga a karácsonyfa illetve a fagyöngy lehet veszélyes kutyánkra nézve.

Tiszafa

A fagyöngy termésének, leveleinek vagy ágainak elfogyasztása apátiát és mozgászavarokat okoz. Kezelés hiányában a testhômérséklet csökken, a keringés összeomlik. A fenyôfa esetében a tûlevelek aromatikus olajtartalma irritálja a száj és a torok nyálkahártyáját illetve a gyomrot és a beleket. Heves reakciók nem lépnek fel, de elôfordul, hogy a kutyának sokáig nincs étvágya. Érdekes, hogy már az ágakkal kapcsolatba került víz – pl. esôvíz, víz a vázában – is kiválthatja a fent említett tüneteket.

Ha kutyánkat mérgezô növény elfogyasztásán kapjuk rajta, az állatorvos által beadott hánytató általában megakadályozza a káros következményeket. Hatékony lehet a gyomormosás vagy valamilyen, a mérget megkötô anyag beadása. Fontos a gyors beavatkozás, ne halogassuk az állatorvos kihívását!

Kép és szöveg: Eifert Anna
A képek elkészítéséhez köszönet
a Mester Virág Szalonnak
és a Pápai Virág Szalonnak