Bevezetés és magyarázkodás
A sindarin nyelvet - mint oly sok másikat - J. R. R. Tolkien professzor találta ki, és a Középföldén élő tündék nyelvévé tette. A sindarin eredetileg szürketündék nyelve, de a másodkorra az összes Középföldén élő sinda és elda származású tünde ezt használta (az erdei tündék nyelvére itt nem térek ki), a quenyát csak ünnepélyes alkalmakkor, és művészeti, illetve tudományos célokra használták, egyfajta "tünde-latin" lett belőle. A sindarin igen hasonló a quenyához, mivel azonos eredetűek, de feltűnő különbségek vannak köztük. Egyik legfontosabb eltérés a nyelv hangzása. A sindarinban sokkal több zöngés hang fordul elő (elég ha a lágyulásra gondolunk), míg a quenya dallamossága főleg a sok magánhangzóból adódik. Szintén különbség, hogy a sindarin szavak általában mássalhangzóra végződnek, a quenya szavak pedig magánhangzóra (ennek a tengwar-írásban van fontos szerepe), valamint a sindarin szavak általában maximum három szótagosak, a quenyában igen hosszú szavak is előfordulnak. Ezen kívül a sindarin fonológiája némiképp bonyolultabb a quenyáénál (itt elsősorban a magán- és mássalhangzó mutációkra gondolok), de ez ne riasszon el senkit ennek a gyönyörű nyelvnek a tanulásától. Sajnos azonban a nyelvtani szabályok és szavak köre csak arra a viszonylag kevés forrásra támaszkodhat, ami Tolkien professzor műveiben (és levelezésében) előfordult. Külön nyelvtani összefoglalót (jelenlegi tudásunk alapján) nem készített, ezért a nyelvtani szabályok egy része logikai alapon továbbvitt formákon alapul, mivel van rá példa, hogy egy igealak csak egyetlen általunk ismert szóban fordul elő. Előfordul (bár ezeknek az eseteknek a számát a nyelvészek igyekeznek minimálisra csökkenten), hogy egy-egy szóalakra, vagy igeidőre csak találgatások vannak. A sindarin nyelv kutatása - az egyéb tünde-nyelvekkel való hasonlatossága miatt - sokban támaszkodik az összehasonlító nyelvtanra is (itt elsősorban David Salot kell megemlíteni, aki a tünde-nyelvek összehasonlító nyelvtanával foglalkozik, "mellesleg" ő írta a Gyűrűk Ura filmek tünde nyelvű szövegbetéteit és dalszövegeit). Az információs társadalom elterjedésével (és a Gyűrűk Ura népszerűbbé válásával) egyre több "renegát" szótár és nyelvtani összefoglaló jelenik meg az interneten, ezek tartalma leginkább szerepjátékokra kialakított "ál-tünde" nyelv, ezért óva intenék mindenkit az ilyen szerzemények komolyabb célú felhasználásától. Szerencsére (hála Christopher Tolkiennak) a tolkieni életmű egyre bővül, és ezzel együtt a sindarin nyelvről alkotott képünk szinte folyamatosan alakul, bár gyökeres változás feltehetően már nem várható.
A sindarin nyelv
1 A szó
Minden nyelv legkisebb, önálló értelemmel bíró egysége a szó.
1.1 Nem
A nem az a nyelvtani elem, amely hagyományos alapon besorolja a szavakat hím- vagy nőnembe. Jelenlegi tudásunk alapján mondhatjuk, a sindarinban nincs ilyenfajta megkülönböztetés, ahogyan a magyarban sincs, de a tulajdonneveknél megtalálható a hím- (-[i]on) és a nőnem (-eth) végződése.
1.2 Szám
A szám azt jelzi, hogy valaki egy személyről/állatról/tárgyról (egyes szám), vagy több mint egy személyről/állatról/tárgyról (többes szám) beszél. Az archaikus sindarin (AS) három számot ismert: az egyest, a többest és a duálist. A GyH idejére azonban a duális számot már nem használták, csak régi nevekben (Orgaladhad "A két fa napja") és olyan szavakban fordult elő amely páros dolgokat jelölt (lhaw "fülek").
1.2.1 Az egyes szám képzése
Az egyes szám a szó ragozatlan (szótári) alakjának felel meg. Pl.: galadh "(egy) fa"
1.2.2 A többes szám képzése
A többes számot a legtöbb esetben úgy képezték, hogy megváltoztatták a szavak magánhangzóit, ahelyett, hogy bármilyen végződést kaptak volna a szavak. Pl.: tâl "láb", tail "lábak"; adan "ember", edain "emberek"; orodben "hegylakó" eredbin "hegylakók" (régen: örödbin). A magánhangzóknak ezt a változását sindarinul prestannethnek (am.: "változás") nevezték. A korai elda (CE 'common eldarin') nyelvben a többesszámra az '-í' végződést használták, ami még mindig fennmaradt a quenya '-i' -ben (mint: Quendi, Atani, Teleri). Ezek a végződések a sindarinban nem maradtak fenn, de korábbi jelenlétüknek kivehető nyomai vannak, és ezek a nyomok váltak a többesszám jelévé a szürketünde-nyelvben. Az egyes magánhangzók máshogy változnak attól függően, hogy a szóvégi szótagban van-e, vagy sem.
|
|
nem szóvégi szótag |
példa |
szóvégi szótag |
példa |
|
a |
a -> e |
aran -> erain |
a -> ai |
tâl -> tail |
|
|
|
|
arn -> ern |
narn -> nern |
|
|
|
|
ang -> eng |
fang -> feng |
|
|
|
|
alph -> eilph |
alph -> eilph |
|
e |
e -> e |
edhel -> edhil |
e -> i |
edhel -> edhil |
|
|
|
|
ę -> î |
Tęw -> tîw |
|
|
|
|
[ie -> i] |
Miniel -> Mínil |
|
i |
i -> i |
ethron -> ithryn |
e -> i |
sigil -> sigil |
|
o |
o -> e |
onod -> enyd |
o -> y |
orch -> yrch |
|
|
|
|
ó -> ý |
bór -> býr |
|
|
|
|
[io -> y] |
thalion -> thelyn |
|
u |
u -> y |
tulus -> tylys |
u -> y |
tulus -> tylys |
|
|
|
|
ú -> ui |
dúr -> duir |
|
y |
y -> y |
ylfdan -> ylfdain |
y -> y |
ylf -> ylf |
|
|
|
|
ý -> ý |
mýl -> mýl |
|
au |
au -> oe |
|
au -> oe |
naug -> noeg |
|
ae |
ae -> ae |
|
ae -> ae |
aew -> aew |
|
ai |
ai -> ai |
|
ai -> ai |
|
|
ei |
ei -> ei |
|
ei -> ei |
|
|
ui |
ui -> ui |
|
ui -> ui |
luin -> luin |
Rendhagyó többesszám ('-in')
Tekintettel az olyan szavakra mint: conin "hercegek" (ESZ: caun?), elin "csillagok" (ESZ: ęl), nem tudjuk, hogy van-e egy másik többesszám jelzési metódus, vagy az '-in' valójában nem is többesszámú végződés, és ezek a szavak jelenlegi alakjukat a nyelv fejlődésével nyerték el. (Pl.: 'elin' szabályos többesszáma az AS 'elen' szavának, amiből a klasszikus sindarinban (CS) 'ęl' lett). Tehát feltehetően a nyelv fejlődése közben az egyes számú alak megváltozott, a többes számú megmaradt a réginek. Másrészről viszont ismert, hogy az '-in' a régebbi sindarin dialektusokban (Északi és Doriathi sindarin) előfordult a többesszám jeleként.
1.2.3 A csoportos többesszám képzése
A csoportos többesszámot akkor használjuk, ha valamilyen nagyobb egység teljes egészére gondolunk (pl. az összes tündére, az összes csillagra, stb.).
A sindarin csoportos többesszámot két csoportba lehet osztani (Didier Willis szerint):
Kollektív többes
Az AS-ban az '-ath' végződés szolgált a kollektív többes jelzésére, ezt akkor használták, ha az adott dolgok teljes egészéről beszéltek. Tehát az 'elenath' jelentése: "a csillagok serege" (am.: az összes (az égen látható) csillag); 'ennorath' = Középfölde (am.: a középső földek összessége)
Általános többes
Az általános többest a '-rim' (nép) és '-hoth' (csapat, banda, horda [ált. pejoratív]) végződéssel képezzük. Így: 'Nogothrim' = törpök és 'Dornhoth' (am.: "Nyakas népség")
Speciális egyesszám
A sindarin egy külön végződést használ arra az esetre, ha egy két dologból álló egység egyik tagjára hivatkozik. Ez az '-ig'. Gwanunig 'két iker közül az egyik'
2 Ragozás
A sindarinban (csakúgy mint a magyarban) különböző ragok segítségével rengeteg új szót tudunk előállítani. Az olyan szószerkezetek mint 'nagy folyó' (am: sirion), 'kis virág' (lotheg) úgy adódnak, hogy az eredeti szóhoz (sîr, loth) a megfelelő ragot (-ion, -eg) illesztjük. Az elő- és utóragok használatának igen nagy szerepe van a sindarinban. A leggyakoribbak a "nagyobbító", kicsinyítő, pejoratív és negatív képzők.
"Nagyobbító"
'-on' sirion 'nagy folyó'
Kicsinyítő (kb mint -ka, -ke)
'-eg' lotheg 'virágocska, kis virág'
Pejoratív
'ú-' úmarth 'balsors'
Negatív
pen- penadar (apátlan) (általában akkor, ha az alanynak nincs valamije)
al- alfírin (halhatatlan) (általában akkor, ha az alany mentes valamitől)
3 Mássalhangzó-mutációk
A sindarin nyelv egyik (ha nem leglényegesebb) eleme a hangok megváltozása bizonyos környezetben. A magánhangzók változására a többesszám képzésénél láthattunk példát. Különbség annyi, hogy ott egy mechnikus szabályszerűség működik, a mássalhangzó-mutációknál egy másik hat a változó hangra, és a mutációt kiváltó hang határozza meg a mutáció típusát. Kétségtelen, hogy ez egy igen bonyolult szabályrendszer, (kevésbé lelkes tanulóknak általában itt fogy el a cérna) de akit igazán érdekel, az később megérti, hogy ez adja a sindarin nyelv "sava-borsát". Általánosságban elmondható, hogy a mutációk célja, hogy a nyelv "folyékony" legyen, hogy kiküszöbölje az "egymáshoz nem illő" hangok torlódását. Természetesen ez csak mássalhangzókra vonatkozik, magánhangzók semmliyen ilyen jellegű változást nem szenvednek!
Nekünk, magyaroknak, egy kicsivel könyebb dolgunk van, mert (ha tudattalanul is) nyelvünk is használ bizonyos sindarinban is használatos mutációkat. Így például a 'színpad' szót mindenki 'szímpad'-nak ejti (kiejtés helye szerinti részleges hasonulás), hasonlóan a sindarinhoz, ahol az 'np' hangzócsoport nem fordulhat elő, ha mégis így történne, 'mp'-vé mutál. Ennyi bevezetés után lássuk a sindarinban előforduló mutációkat! A mutációknak meghonosodott magyar neve még nincs, ezért (a javasolt magyar elnevezés mellett) mindig feltüntetem az eredeti angol nevet.
3.1 Lágyulás (Soft mutation/Lenition)
A leggyakrabban előforduló sindarin mutáció, az előforduló mutációk körülbelül 80%-a (!) lágyulás. Mint fentebb említettem, a célja, hogy kiküszöbölje az esetlegesen keletkező, durvának ható hangzócsoportokat, illetve csoportosulásokat.
Mikor?
- Az egyes számú névelő ('i') után (mellon (barát) => i vellon (a barát))
- A következő prepozíciók után: adel (mögött), ab (után), am (fölött), ath(ra)- (keresztül, át), be (szerint), dad (le), di (alatt), go-/gwa- (-val,-vel), na (-nak,-nek), nu/no (alatt), tri (át), ú- (negatív prepozíció, lásd ott!)
- a jelző közvetlenül a jelzett mögött áll (roch glan (fehér ló) => roch 'lan* )
- Egyéb szóösszetételekben (pl ha egy főnév egy ige jelzője, vagy határozója, a főnév lágyul: Aníra i aran... suilannad mhellyn (=vellyn) în (a király üdvözölni akarja barátait))
- Szóösszetételekben a második tag mindig lágyul (Gil-Calad (csillagfény) => Gil-Galad)
* Mint látható, a 'g' mutálódása során eltűnik. (Egészen pontosan egy gyenge 'gw'-vé válik, és a sindarin fejlődése során ez a hang eltűnt.) Ezzel együtt az "eltűnt hangot" egy aposztroffal szokás jelölni a latin betűs átírásban.
|
„A Halál csak egy másik ösvény, melyre mind rálépünk. Amikor a világ szürke esőfüggönye felgördül és minden ezüstös tükörré válik, akkor meglátod. Fehér partokat, azon túl... egy távoli országot, mely zöld és napsütötte. .”
(Gandalf) |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
