Az elveszett sziget

Inuyasha és barátai néhány napja már a hegyekben vannak és Inuyasha napról napra, ugyanazt álmodja

Inuyasha felült és sóhajtott egyet

-Inuyasha! Már megint ugyanazt álmodtad?- Érdeklődik Kagome

-Igen, de nem értem miért álmodom mindig ugyanazt- Inuyasha

-Lehet, hogy valamit közölni akarnak veled.- Miroku

-Mit is álmodsz pontosan?- Kagome

-Egy hang a fejemben… olyan a hang mintha apám szólna hozzám, az mondja… vagyis mint ha figyelmeztetni akarna valamire- Inuyasha

-És mit mond még a hang, vagy mit látsz ilyenkor?- Érdeklődik Miyoga

-Anyámat látom amint fog a kezében még csecsemőként, és apám után kiabál… ez olyan…- Inuyasha elhallgatott

-Inuyasha ez olyan borzasztó- Kagome aggódóan fordul fellé

-Anyám azt hajtogatja álmomban, hogy ne menjek tovább, hogy forduljak vissza… ezt nem értem!- Inuyasha

-Inuyasha az lenne a legjobb, ha visszafordulnánk már úgy sem érzem az ékkőt!- Kagome 

-Lehet, hogy Kougát éreztem, hiszen ő is errefelé él a falkájával.- Kagome

-Az könnyen meglehet- Sango

-De ha érezted őt, akkor talán ő is érezte a te szagodat!- Miroku

-Lement a nap aludjunk- Szolalt meg Inuyasha 

Kagome elővette a hálózsákokat, amit otthonról hozott és oda adta a többieknek

Reggel…

Inuyasha fel ült és csak nézett maga elé

-Inuyasha? Jól vagy?- Kagome

-Igen persze.- Inuyasha

-Ma is ugyan az?- Miroku

-Nem ma valami más- Inuyasha

-Most arra figyelmeztetett, hogy ne…- Inuyasha abbahagyta, mert megjelent Sesshomaru

-Inuyasha most megöllek!- Sesshomaru

-Óh igen, azt lesheted- Hősködött Inuyasha

-Inuyasha csillapodj!- Kiáltott Kagome

-Kagome!!!- Inuyasha Kagome felé fordul és rákiált

-Üh ühm!- Morog Sesshomaru

-Mi a bajod?- Inuyasha

-Tudod mit Inuyasha most békén, hagylak, de még visszajövök- Hőbörgött Sesshomaru

-Na végre hogy elment!- Sippo kifújta magát

-Héh hova lett Miyoga?- Miroku

-Ez nem igaz, ha veszélyt érez, akkor mindig eltűnik.- Sippo sóhajtott egyet

-Nézzétek, ott jön valami- Inuyasha

-Az egy hatalmas százlábú asszony!

-Egyszer már túl jártál az eszemet, de most! Pusztúlj szörny- Kagome a szent nyíllal szétlőtte a fejét, amiből kirepült az ékkő

-Kirara kapd el az ékkő szilánkot!- Intette Sango

-Sesshomaru nagyúr! Sesshomaru nagyúr!- Kiabált Rin

-Mondd!- Sesshomaru

-Ah és Un valamiért olyan furcsán, viselkedik-, magyarázta Rin

-Miért mi bajuk van?- Sesshomaru

-Nem tudom- Rin nyavalygott

-Inuyasha ezt nézd ez az ékkőszilánk, mintha nagyobb lenne a többitől-, Mutatta Sango

-Igen tényleg- Inuyasha helyeselt

-Nézzétek, mintha az Sesshomaru szolgálya, Ah és Un, lenne!- Kagome

-Igen! De nem látom Sesshomarut!- Sango

-Ott jön!- Kiáltotta Miroku

-Inuyasha mondtam, hogy visszajövök!- Sesshomaru

-Ne ott van Kagura is!- Kagome

-Az ékkőért jöttem, amit az előbb szépen kiszedtetek a százlábúból- Kagura

-Na persze, majd pont neked adom oda!- Kagome

Sesshomaru Inuyashával harcol közben Kagome és Kagura sértegetik egymást Miroku és Sango csak, nézik, hogy Kagome mindjárt megölik egymást a

Szavaikkal

-Akkor azt nagyon meg fogod bánni te kis fruska!- Kagura

-Mi hogy én fruska!?- Kagome és Kagura szemközt állnak és sértegetik egymást

-Te boszorkány azt is megbánod, hogy megszülettél!- Kagome

-Igen!?- Kagura 

Kagura felugrott a levegőbe és elkiáltotta magát

-Pengetánc!- Kagura

Kagome megfogta az íját és maga elé tartva védőpajzsot vont maga köré

-Micsoda?- Kagura

-Ez lehetetlen!- Kagura

-Ezt csak Kikyou volt képes megcsinálni!- Kagura

-Csak elfelejtesz valamit! Mégpedig azt hogy én bennem született újjá Kikyou!- Kagome hencegett

-Átkozott kis…-Kagura

-Ki ne mond még egyszer, azt hogy fruska, mert megöllek!- Kagome

-Ha annyira kell az ékkő Narakunak akkor miért nem ő jött érte?- Kagome

-Vagy fél hogy legyőzzük?- Kagome

-Másodszor mondom, hogy add ide azt a fránya ékkőszilánkot!- Kagura dühbe gurult

-Miért adnám oda mikor ez valójában az én tulajdonom!- Kagome     

-Nem nem a tiéd!- Kagura

-Sesshomaru!- Inuyasha

-Tessaiga!- Inuyasha lecsapott rá

-Hé hölgyeim.- Miroku próbálta lecsillapítani Kagomét és Kagurát 

-Mi van?- Kagome és Kagura lángoló szemekkel néztek rá

-Ebből elég! Eleget ostoroztuk egymást, kezdődjön a harc!- Nevetett Kagura

-Kagura most meghalsz!- Kagome kilőtte a nyilát és az eltalálta Kagurát

-Ah ez eltalált, de most Pengetánc!- Kagura

-Kagome vigyázz!- Sango

-Védőpajzs!- Kagome az íját maga elé tartotta

-Ez nem igaz!- Kagura

Kagura kihúzott egy tollat a hajából és elrepült

-Inuyasha most megyek, de hagyok itt egy kis ajándékot!– Sesshomaru

Inuyasháék Sesshomaru egyik gonosz csapdájába kerültek. A csapda egy másik dimenzióban volt, ahonnan egyikőjük fegyvere sem juttatta ki őket  

-Sesshomaru légy átkozott! Csak jussak ki innen és…- ordibált Inuyasha

-Próbáljuk áttörni magunkat a fegyvereink segítségével- Javasolta Miroku

-jó elsőnek én! Csonttörő!- Sango elhajította a bumerángot, de semmi haszna, mert az egyszerűen lepattant a másik dimenzió faláról

-Most én! Tessaiga!- Inuyasha még csak meg sem tudta karcolni a dimenzió felületét, mert egy pajzs védte, mint Midoriko barlangját

-Nézzétek, ott van egy ajtó!- Mutatott az ellenkező irányba Sippo

-Hátha be tudom az ajtót szippantani, és hátha kijutunk a mi dimenziónkba- Miroku

Miroku tartotta a kezét, hogy majd beszippantja az ajtót, de hírtelen abban a dimenzióban lilásvörösre változott az ég és megjelent hatalmas térdig érő fű.

-Ne Miroku hagyd abba!- Kagome

-Mi van, ha az ajtót beszippantod, és mégsem jutunk, innen ki akkor elszáll az egyetlen esélyünk- Kagome kétségbe esetten, magyaráz

-Igen igaza lehet Kagomének- Sango

-Inuyasha megpróbálhatnád áttörni az ajtót!- Miroku

Inuyashának nem változik át a kardja a pajzs miatt.

-Várjatok majd én!- Kagome elővette a nyilát célzott és egy rést ütött az ajtón

-Ez szép volt Kagome- Dicsérte Inuyasha

-Most te jössz Inuyasha- Kagome

Inuyasha áthasította az ajtót 

-Menjünk be- Inuyasha

-Jó- Mindenki

Átmentek az ajtón és

-Mi ez a hely? Ezt nem értem- Sippo

-Inuyasha te tudod, hogy hol vagyunk?- Kagome

-Igen ez az elveszett sziget- Inuyasha

-Te már jártál itt?- Sango

-Igen.- Inuyasha

-Miyoga? Szóval itt vagy?- Miroku

Kagome leterített egy pokrócot, amit otthonról hozott leültek és Miyoga mesélni, kezd

-Régen ez a sziget is Japánhoz tartozott de egy háború során egy másik dimenzióba, vagyis ebbe került, ahol megállt az idő- Miyoga

-Még a háború kitörése előtt született meg Inuyasha- Miyoga

-Inuyasha itt született?- Kagome

-Igen itt született de nem sokkal a születése után Izayoi Inuyasha édesanyja pár évvel később meghalt.- Miyoga

Inuyasha nem nagyon szólalt meg és elvonult a többiektől

-Inuyasha nagyon levertnek tűnik- Kagome aggódóan, néz Inuyasha felé 

-Megnézem mi a baja te, addig meséld csak tovább- Kagome

Kagome elindult Inuyashához aki egy ősöreg óriási fánál üldögélt    

-Inuyasha, leülhetek ide?- Kagome

-Persze- Inuyasha

 És leült mellé fejét a vállára hajtva és a kezét átkarolva kérdezi:

-Figyelj Inuyasha én, sajnálom a mamádat- Kagome

-Én nem ismertem a szüleimet!- Inuyasha

-ezt hogy érted?- Kagome

-Tudod Kagome az apám miután a sziget átkerült egy másik dimenzióba, ő csak Sesshomarut vitte el engem és anyámat itt hagyott azután pár évvel később, eljöttek értem, de anyám már akkor haldoklott.- Inuyasha néz ki a semmibe és mesél

-És itt hagyták?- Kagome

-Igen.- Inuyasha

-én sajnálom- Kagome

-Én már találkoztam az édesanyáddal mikor Sesshomaru rávette, hogy áruld el, hogy hol van apád sírja!- Kagome

-Igen.- Inuyasha

-Inuyasha?- Kagome

Inuyasha Kagomére nézett csillogó szemekkel és megszólal

-Kagome,

Közben Miroku a fától kicsit messzebb de nézi Inuyasáékat

-Inuyasha én csak azt szeretném mondani, hogy rám mindig számíthatsz, és hogy mindig melletted leszek- Kagome

- A fenébe alig hallok valamit!- Piszmog Miroku,

Kicsit közelebb ment hogy többet lásson és halljon (közben este lett)

Inuyasha hosszan Kagome szemébe néz és átöleli

-Inu-yasha- Kagome

Aztán Kagome a kezével átöleli ránéz és megcsókolja

-Miroku majd ki esnek a szemeid, mit bámulsz annyira?- Sango

-Pszt!- Miroku halkan rá szol megfogja a kezét és odarántja magához

-Szerzetes mit csinálsz?- Sango

-Nézd- Mutatott a fa felé Miroku

Sango leguggolt Miroku mellé és nézi, ahogy Kagome megcsókolja Inuyashát

-Oh nézd Miroku Inuyasha átváltozik emberré pont mikor Kagome megcsókolta-, Suttog Sango

-Hé ti ott mit leselkedtek- Hirtelen ott terem Sippo is

-Pszt!- Sango és Miroku szinte egyszerre rászóltak Sippora       

Miroku befogta Sippo szemét és nézték tovább (már vagy 2 perce csókolóztak)  

-Inuyasha? Tényleg te vagy az?- Izayoi

Inuyasha elengedi Kagomét

-Anya?- Inuyasha

Kagome csak ül a fa tövében és kicsit kipirult

Előjön Sango és ránéz Kagomére aztán, leguggol

-Kagome, Kagome?- Sango

Kagome nem szólal, csak nézi Inuyashát

-Miroku gyere csak!- Sango

Miroku és Sango is Kagome előtt guggol és tanakodnak

-Kagome hallasz engem?- Miroku

Kagome elájult Izayoi odament és köszönt Miyogának

-Inuyasha Kagome elájult- Sango

Inuyasha felkapja Kagomét és oda, viszi a plédre, amit még Kagome terített le  

-Kagome ébredj fel- Inuyasha néz rá aggódóan

-Inuyasha- Kagome felül a pléden és néz Inuyashára

-Hála az égnek hogy jól vagy- Inuyasha mondta aztán gyengéden átölelte

-Szia Kagome- Izayoi

-Jó estét- Kagome

-Anya nem tudnál nekünk estére szállást adni?- Inuyasha

-De gyertek el hozzám- Izayoi

-Induljunk- Izayoi

-Gyere, kelj fel Kagome- Inuyasha

-Jó- Kagome

-Messze laksz?- Inuyasha

-Izayoi, Inuyasha mesélte hogy te már meghaltál, akkor hogy lehetsz itt?- Kagome és Izayol előre mentek

-Szerintem azt is mondta, hogy Inutaisho megállította az időt mikor haldokoltam és megmentett- Izayoi

-Ki az az Inutaisho?- Kagome

-Az apám- Hirtelen ott termett Inuyasha.

Izayoi és a többiek már odaértek de Inuyasha és Kagome pár méterrel a ház előtt megálltak

-Inuyasha, sajnálom, ha megbántottalak valamivel- Kagome

-Ezt meg miért mondod?- Inuyasha

Közben…

Miroku már megint túl kíváncsi volt és nem tudta megállni, hogy ne leskelődjön az ablakból

-Miroku, ugye így hívnak?- Izayoi

-Ennyire kíváncsi vagy a fiamra és Kagomére?- Izayoi

-Ő mindig mindenre kíváncsi- Sippo

-Ha kíváncsi vagy miért nem kérdezed, meg hogy mi van közöttük?- Sango   

-Hát..őm…,- Miroku

A házikó előtt

-Csak, mert egész úton nem szóltál hozzám- Kagome

Inuyasha átölelte Kagomét és halkan a fülébe súgta:

-nem bántottál meg, szeretlek Kagome

-Én is téged Inuyasha- Kagome

Pár perccel később elindultak kézen fogva a kunyhó felé, amikor hírtelen nagy szél kerekedett

-Gyertek gyorsan be a kunyhóba!- Kiáltott Izayoi

-Jól van- Kagome

-Megyünk-, Ahogy kimondta felkapta Kagomét és beugrott vele a kunyhóba

Miroku az ajtóra varázsmatricát rakott hogy megvédje őket, amikor Inuyasha csak egyszerű halandó

-És hol fogunk aludni- Rátapintott Kagome a lényegre

-Mivel csak 3 ágy van és az egyik az enyém így csak 2 szabad maradt- Izayoi

-Várjatok nálam, még van két hálózsák- Kagome

-Én Sangoval alszom az egyik szobában Miroku és Inuyasha a másikban- Kagome

-És mi?- Kérdezi Sippo

-Te természetesen Inuyasháékkal alszol- Kagome

-Jó- Sippo

-Akkor aludjunk- Kagome

-Sango ma te alszol az ágyon vagy én?- Kagome

-Ma én holnap te- Sango bement és lefeküdt az ágyra

-Tessék Inuyasha itt az egyik hálózsák- Kagome oda adta és bement az ő szobájukba

-Menjünk Miroku- Inuyasha