20. k. ho.  j e g y z e t e k

  1. Az egri 20. könnyű hadosztály parancsnokságáról van szó, amely Masztjugyinóban rendezte be a törzsszállását. Az egri seregtest parancsnoka ez idő tájt Vasváry Frigyes /1895 -1979/ vezérőrnagy volt.

  2. A losonci 23. gyalogezred-parancsnokság.

  3. Heszlényi József /1890-1945/ altábornagy. 1942. november 15-től 1943. júniusáig volt a pécsi IV. hadtest parancsnoka. E hadtest alárendeltségébe tartozott 1942. december 24-től újólag a 20. könnyű hadosztály. Ezt követően a szombathelyi III. hadtest kötelékébe került, amellyel részt vett az 1943. január 16. és 28. közötti védelmi harcokban és a veszteségteljes visszavonulásban.4. A magyar arcvonal mögötti helységekben több helyütt folyt 1943. január elején ún. páncélromboló tanfolyam német kiképző tisztek vezetésével. A tanfolyamon a szovjet harckocsiknak német tapadó /mágneses/ robbanó gránáttal való megsemmisítésére próbálták kiképezni a legénységet.

  5. Míg minden egyes könnyű hadosztálynak volt egy lovasszázada, a gyalogezredeknél ezredközvetlen lovasszakaszok szerveződtek.

  6. "Vonat" alatt a korabeli katonai terminológiában a személy (csapat vagy sebesültek) és anyag/lőszer, élelmiszer, műszaki, egészségügyi anyag, irodák, málhák/szállításra oszlopokba foglalt fogatolt szállítóeszközöket vagy gépjárműveket értettek, a hozzátartozó személyzettel együtt.

  7. Minden gyalogezrednek volt egy ezredközvetlen kerékpáros szakasza.

  8. Po-2 szovjet gyakorló repülőgép. (Polikarpov-2. A magyar bakanyelvjárásban "Marcsa". Szerk.) Éjjeli zavaró bombázásokra használták.

  9. A Sztorozsevojétól közvetlenül DNY-ra lévő magaslatot nevezték a harcjelentések ben Vakbélhátnak.

  10. A szovjet Voronyezsi Front támadását a 8,45-kor kezdődő, s mintegy háromnegyedórás tüzérségi előkészítést követően egy heves harcfelderítés vezette. be az urivi hídfőből. Az első rohamok a soproni 7. könnyű hadosztály 4. magyar és 429. német gyalogezredének sávhatárát érték. A késő délelőtti órákban - 10-11 óra között - a 20. könnyű hadosztály arcvonala ellen is támadtak már a szovjet csapatok.

  11. A IV. hadtest vezérkari főnöke 1943. január 12-én 12,20-i jelentésében a következőképpen számol be a magyar arcvonal első áttöréséről: Az ellenség Galdajevka és Uriv között, a 4/II. és a 35/II. zászlóaljak arcvonalán kb. 2 km szélességben áttört. Ugyancsak betörés történt északabbra, a 429. /német/ gyalogezred és a 20. könnyű hadosztály sávhatárán, de itt a 23. gyalogezred kemény ellenlökéssel a lángszórókkal is megerősített ellenséget visszavetette.

  12. A 429. német gyalogezred

  13. A 23/II. zászlóalj 11 szovjet tömegtámadást vert vissza 1943. 1. 12. és 13. folyamán. Az ellenség 12. támadásánál, amely 13-án délben már hátulról érte, végleg megsemmisülni látszott. Parancsnokának, Hárs László századosnak vezetésével azonban véres közelharcban kivágta magát a bekerítésből, hogy újabb védővonalat foglaljon el a nyílt, behavazott terepen.

  14. Reteszállás: egy olyan előre kiépített járok, támpont/, vagy kijelölt védőállás, ahol a védő az arcvonalat áttört ellenség támadását igyekszik elhárítani/elreteszelni.

  15. A szovjet harckocsi alakulatok miután 1943. január 13-án délben a 23/II. zászlóaljat kivették állásából, az urivi völgyön át északi irányban előrenyomulva elérték a 20/3. és 20/7. ütegek tüzelőállasait. A 3. ütegnek, még sikerült 3 db 10,5 cm-es lövegét hátsóbb állásaiba vontatni, a 7-nek azonban ez már nem adatott meg. Az üteg legénysége az első tiszt vezetésével a lövegeket csákánnyal szétrombolta, s közelharcban - súlyos veszteségeket szenvedve - kitört nyugati irányba.

  16. A Vakbélhát egyik megfigyelésre alkalmas pontját nevezték el a jelentésekben az 53/III. zászlóalj parancsnokáról "Várnagyhelynek".

  17. A 37 M. 10,5 cm-es közepes tarackokat hívták Gőring tarackoknak.

  18. A Sztálin út a magyar arcvonal mögött vezető, a Donnal párhuzamos, községeket nem érintő katonai közlekedésre használt út volt. Ez a kemény döngölt földút Voronyezs városát kötötte össze az urivi Don-kanyar mögötti térséggel.

  19. Martsa Sándor /1893-1969/ ezredesnek, a Nagykanizsai 47. /iker/ gyalogezred 1942. szeptember 10-től kinevezett parancsnokának hadtesttartalék, ún. megerősítő csoportjáról van szó, amely az 1943. januári szovjet áttörés által nem érintett 9. és 6. könnyű hadosztálybeli alakulatokból (2 gyalogzászlóalj, 2 tüzér üteg, ezredközvetlen aknavetős és páncéltörő ágyús századok) szerveződött. A csoport részt vett a IV. hadtest 1943. január 13-i urivi ellentámadásában. A későbbiek folyamán több kisebb-nagyobb 20., 9. és 6. könnyű hadosztálybeli alakulat töredékekkel bővült, s január 16. és 27. között Kocstovka védelmét látta el. Az. innen történő ÉNY-i irányú visszavonulás során Martsa ezredes parancsnoksága alatt mindig szerveződött egy-egy nagyobb harccsoport.

  20. Deseő László /1893 -1946/ vezérőrnagy. 1942. december 5-től a III. hadtest műszaki parancsnoka volt. 1943. február 3-án a hadtest-parancsnokság szűkebb törzsével lvanovka környékén szovjet fogságba esett. A krasznogorszki hadifogolytáborban halt meg 1946-ban.

  21. Roll-bahn: a németek által viszonylagosan kiépített katonai út, melyet főleg a saját tehergépkocsijaik használhattak.

  22. A 2. magyar hadsereg-parancsnokság nem számolt azzal, hogy a szombathelyi III. hadtestből bármilyen csapatrész is hátrajuthat. Meg volt győződve arról, hogy nemcsak a hadtest-parancsnokság (Stomm Marcel /1890-1968) altábornagy, hadtestparancsnok és szűkebb törzse, hanem maga az egész hadtest is fogságba esett, illetve megsemmisült.

  23. A 2. magyar hadsereg töredékeinek első gyülekezési körzete Noszovka környékén volt, Kijevtől 200 km-re keletre. A Szilágyi-csoport töredéke természetesen a 20. könnyű hadosztály parancsnokságánál jelentkezett 1943. február 22-én. (9. 71-77. old. kivonatosan) 

Vissza az első részhez                      Vissza  a második részhez