Világóra

A cement.

A cement minősége az egyik legfontosabb meghatározója a cementkő szilárdságának. A cél az, hogy nagy szilárdságot érjünk el, úgy, hogy a kötés közbeni zsugorodás és a hőfejlődés ne legyen túl nagy (ugye most egy átlagos családiházról van szó). A hazai cementpiacon erre javasolt a CEM III jelű kohósalak cementek. Ez viszonylag lassan köt és jó végszilárdságot ad. Pl. CEM III-32,5, a szám a szilárdsági érték. A CEM I jelűek gyorsabban kötnek, a beton jobban repedezhet. Házi használatra a CEM II, CEM IV és CEM V jelűeket nem javaslom, ezeknél további szempontokat is kell nézni. Külön érdemes odafigyelni azokra a cementekre, amiket olcsóbban árulnak (általában nem hazaiak) és valahol a zsákon kisbetűvel rá van írva, hogy csak vakolásra, vagy vasbetonra nem alkalmas, jobb kerülni.

Keverési arányok, mérés.
Tapasztalat az, hogy a kőművesek általában a gyorsabb bedolgozhatóság miatt szeretik a beton túlvizezni. Ez talán a legrosszabb, amit lehet a betonnal tenni. A beton szilárdsága a víz-cement arány nagyságával fordított arányban van, tehát a betonkeverésnél arra kell törekedni, hogy lehetőleg a szükséges minimális vizet használjuk fel. A minimális víz határát a bedolgozhatóság határozza meg. Persze az sem elfogadható, mint azt szintén szokták tenni, hogy a sok vízhez sok cementet
tegyünk. Ez egy cementpépben úszó kavicshalmazt ad, ahol a cementpép minősége is gyengébb az elvárhatónál, nem beszélve arról, hogy feleslegesen sok cementet használnak így fel. A már emlitett 1 lapát cement, 3 lapát sóder módszer kb. kétszer több cementet használ a kelleténél, gyengébb minőséget produkálva. Ez a mai cementáraknál m3-ént 7-8000 Ft többletköltség feleslegesen.
A lapátos módszernek a másik baja, hogy a pontossága nagyon bizonytalan. (A keverési pontosság valószínüleg fordított
arányban van az eltelt munkaidővel, a helyszínen esetleg mérhető véralkoholszinttel, a a meterológiai viszonyokkal, az előző napi meccs gólárányával, stb, stb.)
A leírtak után "slendrián" gyakorlati tanácsok: Mindenki vegye a fáradságot és mérje ki az összetevőket. Ez egy 10 literes
vödör és egy házi mérleggel könnyen megoldható. Az a helyes, ha az alkotórészek arányát tömegarányokban mérjük. A vödörbe
jelöljük be az 1 literhez tartózó magasságot, aztán eddig töltsük fel cementtel és mérjük meg (a vödör tömegét vonjuk le).
Ez a mért érték lesz a keverési alap tömegegység. A továbbiakban a sóder és a víz mennyiségét a megadott keverési arány
szerint ehhez viszonyítva mérjük ki és a mennyiségeket jelöljük be a vödör oldalán. A vizet célszerű egy külön vödörben
mérni. Ennyi az egész, a továbbiakban a kimért arányok szerint kell a betonkeverőbe az anyagokat beönteni.
Tom a kérdést te aljzatbetonra tetted fel. Az alábbi keverési arányt javaslom kiindulásnak (ez kb. 300kg cementfelhasználást jelent a beton m3-re vetítve):
1 tömegrész cement (350-es)
6 tömegrész sóder
0,6 tömegrész víz
Ez egy közel képlékeny állapotot ad, ami a házi bedolgozáshoz jó. Mivel a sóder minősége pontosan nem tudható, nem tudni mennyi víz van benne, milyen a pontos szemszerkezet, ezért tanácsos az első mérés anyagaiból egy próbakeverést készíteni, ami a kötést is mutatni fogja.

Keverés.
A keveréskor először a sóderet és a cementet kell a gépbe adagolni és ezeket egyenletesre összekeverni. Ehhez kell kis adagokban keverni a vizet. A kimért víz kb. 1/5-ét a végén külön adjuk hozzá úgy egy perc keverés után, mer ha nedves volt a sóder ne kerüljön több víz a betonba. A víz mennyisége akkor már jó, ha a kívánt képlékeny konzisztencia előállt. Az anyagot egyenletesre kell keverni és ha lehet folyamatosan kell bedolgozni. A keverőt ne haggyuk magára hosszan, mert a túlkeverés miatt az alkotók szétosztályozódnak, romlik a szilárdság.
Bedolgozás.
A legfontosabb a tömörítés. A gépkölcsönzőknél van tűvibrátor, ennek használata alapvető (aljzatbetonoknál nem!). Ennél arra kell vigyázni, hogy agyon sem kell vibrálni a betont, a vibráláskor a beton szétterül, ha a terülés beáll nem kell tovább tömöríteni. Hiba az, ha addig van benn a tűfej, míg a víz megjelenik a beton tetején. (Levegőben ne járjon a gép, mert leéghet a fej)
Aljzatbetonoknál elvileg van lapvibrátor, de nehéz hozzájutni és van eset, mikor gondot okozhat. Ez esetben marad a kézi tömörítés elég jól megoldható a kanállal való csömöszöléssel és a deszka éllel való apró ütögetéssel.
A beton kiöntésekor ügyelni kell még arra, hogy ne ejtsük magasból, mert szétosztályozódik.
Utókezelés.
A betonnak a szilárdulás után (2-3 óra) folyamatosan szüksége van utókezelésre, nedvesentartásra. Ez szükséges a megfelelő
végszilárdsághoz és csökken a repedezési hajlam is, meg eleve nem szabad hagyni a betont "megégni", ez a teljes tönkremenetelhez vezethet. A locsolás permeterzve történjen és célszerű takarófóliát használni. Az utókezelés minimum 1 hét, de ha lehet minél tovább, akár egy hónapig.
Adalékszerek.
Az adalékszerekkel kapcsolatban eltérő vélemények vannak. Általában az a szabály, hogy adalékszert csak tervezett betonba, üzemi előállítással használjunk. Ennek az az oka, hogy ezeknél nagyon pontosan kell adagolni és ehhez a többi alkotónak is pontosan adagoltnak kell lenni. Ez házi körülmények között még a leírt módon sem lehetséges biztonsággal. De! Készbeton használatakor lehet kérni adalékkal kevert betont, ami adott esetben könnyebb bedolgozhatóságot, nagyobb ellenállóképességet
(pl. garázsnál fagy és sóállóságot) és nem utólsó sorban kevesebb cementfelhasználást jelent. Azért vetettem fel az adalékszerek kérdését, hogy ez által is bekerüljön a köztudatba, érdemes adalékszeres készbetonnal dolgozni, megbizhatóbb és nem drágább, mint a házilag kevert. Ehhez viszont a rendelés elött szükséges szaktanácsot kérni, hogy az adott feladatra pontosan mi a legmegfelelőbb.

A vezetősávok általában magából a betonból készülnek. Ez azt jelenti, hogy egy egy vékonyabb sávot kb 30-50 cm készítenek az anyagból, ezt pontosan beszintezik. Megjegyzem általában ezeknek a sávoknak a távolsága nagyobb szokott lenni egy méternél. Érdemes lenne elgondolgozni egy szélesebb lehúzóléc beszerzésén, de ha ekkora van ez is megteszi, csak munkában jelentősen több lesz.
Ez a módszer működik úsztatott és kötő aljzatnál is.