Arthur: (Arthur az immár megszokott fáradtsággal érkezik haza. Még éppen csak vége volt a manók esküvőjének, mikor Minerva McGalagony magához hívta őt, és a Minisztériumba küldte - természetesen a Rend szolgálatában. Most, hajnali fél hatkor az Odú elé hoppanál, és amilyen halkan csak tud, belép a konyhába.)

Fred & George: (De a Weasley ikrek nem hagyják szó nélkül apjuk "késői látogatását, és megijesztve Arthurt előlépnek a lépfordulóból.) Mi tartott ilyen sokáig apa?(kérdezi két ásítás között Fred)

Arthur: Fiúk... Azt hittem otthon vagytok, az Abszol úton... Nehéz dolgom volt a Minisztériumban... Fáradt vagyok, és már a kávé sem segít sokat (ismeri be Arthur fiainak jelenlegi legnagyobb problémáját.) És ti? Hogyhogy itt?

Fred & George: Hát...nem akarunk a boltba maradni mert a szomszéd boltban is megöltek valakit, szóval az Abszol út nem biztonságos többé (mondja George és leheveredik az egyik konyhai székbe)

Arthur: Igen... kezdem úgy érezni, hogy az egyetlen biztonságos hely immár a muglik közt keresendő (mondja Arthur  haragosan sóhajtva. Egy pillanatra felvillan a szeme az örömteli gondolatra - muglik közt élni -, de aztán újra felsóhajt.) Vagy talán még ott sem. Elvégre Tudjátokki a muglikkal is végezni akar...

Fred & George: hát ...mostanság nem könnyű az élet(mondja szomorkásan Fred és apja elé tesz egy gőzölgő teát)

Arthur: Pozitívan kell felfognunk (feleli Arthur bizakodóan, és nagyot kortyol a teából. Felszisszen, ahogy a meleg ital végigfolyik a torkán) Sh...

Fred & George: Hát ilyen időkben nem könnyű mindenhez pozitívan hozzáállni főleg ha nem tudod hogy ki tudodki bérgyilkosa vagy csatlósa (jelenti ki diplomatikusan George)

Arthur: Egyszer már túléltük ezt az egészet, sikerülnie kell megint... Főképp, hogy most már itt van nekünk Harry is…

Fred & George: Meg hát...izé...hipererősek vagyunk vagy mi a fene...(mondja zavartan Fred)

Arthur: Hipererősek... Igen, egészen szép szó arra, ami velünk történik. Lassan kezdem uralni ezt a képességet... öhm... uralás alatt azt értem, hogy egyre ritkábban robbantok és -török szét dolgokat....

Fred & George: Hát láttad én is milyen ügyesen bántam azzal a picuri teáscsészével. (csap rá az asztalra Fred, ami rögtön összeroppan, és Arthur teája a földre borul) Na ez leszámítva...(jegyzi meg mosolyogva Fred)

Arthur: Egészen jól ment (jegyzi meg Arthur nehézkesen elfojtva vigyorát.) Velem is ilyesmik történnek... Perkins, az egyik munkatársam már rengetegszer haza akart küldeni emiatt... hogy pihenjem ki magam....

Fred & George: Hát nekünk se könnyű... a fele árunkat oda vágjuk...

Arthur: Talán mindenkinek célszerűbb lenne pihenni kicsit... És jó volna tudni, hogy mi az oka egyáltalán. Ti sem tudtok semmit? (Arthur a lehető leggyengédebben előhúzza a pálcáát, és helyrerakja a törött csészét és asztalt.) Általában tudjátok, hogy hol mi történik.... (Ahogy teszi el a pálcáját, lángra lobbantja a talárját. Halkan szitkozódni kezd, és eloltja a ruhadarabot.)

Fred & George: Nem, de nem rég Hermio....(kezdi el bevallani sejtését Fred, de George sípcsonton rúgja, és George fejezi be a mondatot) Nem tudunk semmit!

Arthur: Fiúk! Mit tett Hermione?

Fred & George: Semmit. Ugye Fred?(kérdezi nyomatékosan George)Nem nem, semmit nem tett csak azt akartam mondani hogy Hermione felrobbantotta a szekrényét...(füllenti ügyetlenül Fred)

Arthur: Értem... (feleli Arthur korántsem meggyőzötten. Elvégre csak ő az ikrek apja, és nehezen csőbehúzhatóvá vált a hosszú évek alatt.) Egyébként, ha már Hermionéról van szó... ő is tudhat valamit. Nem véletlenül évfolyamelső a Roxfortban. Ha van időtök, megkereshetitek őt...

Fred & George: Hol meglátogathatjuk, ugye George koma?(löki meg tesóját mert George időközben elbambult)

Arthur: Remek! Nos, fiúk, én ledőlök egy kicsit. Az elmúlt napok tanulsága alapján még van úgy másfél órám aludni a következő riasztásig...

Fred & George: Jó éjt apus(mondja viccelődve Fred)

Arthur: Fred! (Arthur a fiára kacsint, majd búcsút intve a szobájába vonul.)

Fred & George: (Az ikrek egy darabig álldogálnak)

 (Aztán Fred töri meg a csendet) Ne menjünk inkább mégis vissza a boltba?

 (George rátekint és megrántja a vállát) Miért ne? (A Weasley ikrek dehopponálnak)