XIII
Buddha 2004.08.03. 02:06
1. E szavak után a tiszteletreméltó Szubhúti így szólt a Buddhához:
Ó, Buddha, mi legyen a neve, a Tan e magyarázatának, s hogyan jegyezzem meg? 2. Ezután a Buddha így beszélt a tiszteletreméltó Szubhútihoz:
A Tannak ezt a magyarázatát, ó, Szubhúti, Túlvivő Bölcsességnek hívják, és e néven jegyezd meg. S mondd csak, mit gondolsz, ó, Szubhúti, volt-e bármi, amit a Tathágata hirdetett? 3. Szubhúti így felelt: Bizony nem hirdetett semmit a Tathágata. 4. A Buddha szólt: Mit gondolsz, ó, Szubhúti, a földek pora, amit e milliószor millió világot tartalmazó mindenség tartalmaz, vajon sok-e?
5. Szubhúti felelte: Igen, ó, Buddha, igen, a föld pora bizony rengeteg. Hogy miért? Mert, ó, Buddha, amit a Tathágata a föld pora ként tanított, azt nem-porként tanította. Ezért nevezzük a föld porának. S amit a Tathágata mindenségként hirdetett, azt nem-mindenségként hirdette. Ezért nevezzük mindenségnek. 5. A Buddha szólt:
Mit gondolsz, ó, Szubhúti egy tökéletesen és teljesen megvilágosodott Tathágata látható-e harminckét jegyébő1?
6. Szubhúti felelte: Bizony nem, ó, Buddha, egy tökéletesen és teljesen megvilágosodott Tathágata, nem látható harminckét jegyéből. Hogy miért?
7. Mert amit a Tathágata harminckét jegyeként hirdetett, azt a Tathágata nem-jegyként hirdette. Ezért nevezzük a harminckét jegyének. 8. A Buddha szólt: Ha, ó, Szubhúti, egy nő vagy egy férfi naponta annyiszor föláldozná az életét, ahány homokszem van a Gangesz folyóban, és így tenne annyi világkorszakon keresztül, ahány homokszem van a Gangeszben,
9. s ha egy másik ember a Tannak e magyarázatából kiválasztana csak egyetlen négysoros versszakot, és azt tökéletesen megtanítaná és elmagyarázná másoknak, ez utóbbi, tette révén mérhetetlenül nagyobb és megszámlálhatatlanul több érdemet halmozna fel.
Vissza
|