Fűszeres: Szegfűszeg! Gyömbér! Zöldséges: A spárga! Gyümölcsárus: A bodza! Virágos: Friss holland nárcisz, szép rózsák! Gyümölcsárus: Friss gyümölcs! Virágos: Színes szegfűt! Zöldséges: A céklát! Fűszeres: Jó csípős! Gyümölcsárus: A dinnyét! Fűszeres: Ungarisch! Zöldséges: A répát! Fűszeres: Paprikát! Virágos: Á, Mozart kisasszony! Nannerl: Adj Isten! Zöldséges: Hogy van ma? Nannerl: Jól! Fűszeres: Szép jó reggelt! Gyümölcsárus: Mit adhatnék? Zöldséges: El voltunk hűlve, hogy hallottuk, öccsét a herceg elküldte! Virágos: Szörnyű hír ez! Nannerl: Éppen, hogy fordítva: ő ment el önként, mert Salzburg már túl szűk volt neki rég! Fűszeres: Hát úton van tényleg? Zöldséges: Azt kívánom, kapjon meg újból egy jó állást! Nannerl: Kap majd ő! Bárhol jártunk mi még: Párizs, Brüsszel, Róma, Bonn – jó nagy tömeg gyűlt körénk; látni vágyták őt nagyon! Boldog volt az indulás, tudtuk, jő az új siker! Mennybe mentünk, mindahányszor állva tapsoltak, szép siker volt! Én, mint egy hercegnő, s mint álomherceg, ő! Fűszeres: Fűszerbors, tárkony! Zöldséges: A krumpli! Gyümölcsárus: A citrom! Virágos: Egy csokrocska! Fűszeres: Spanyol paprika! Gyümölcsárus: Friss gyümölcs! Virágos: Elment az apjuk is tán? Nannerl: Nem, nem, itthon van. A herceg őt el nem engedné. Fűszeres: Hát egymaga indult? Nannerl: A mamánkat vitte. Zöldséges: És, mikor kap már egy jó kis állást? Nannerl: Sajnos, hogy Münchenben minden hely foglalt volt, átment hát Mannheimbe, ott népszerűbb. Arco szolgája: Utat a gróf úrnak, hajts főt és köszöntsd az érsek kancellárját! Nannerl: Jó reggel, gróf úr! Arco: Á, csak nem annak az elbocsátott komponistának, annak a Wolfgang Mozartnak a nővére? A maga testvére egy semmirekellő! Nannerl: Engedelmével, gróf úr: a testvérem egy zseni. Arco: Éhen fog veszni! Nannerl: Nem, nem! Most a mannheimi udvarban van! Ott a herceg vár rá, és királyi lesz a bér! Senki másnak nem adná, tudja ő, hogy mennyit ér! Megyek én is nemsoká, nem is érhet itt a tél! Együtt élünk nagy vidáman álmunk földjén egy szebb világban, én, mint egy hercegnő, s mint álomherceg, ő! Arco: Meglátjuk úgy lesz-e! Azt mondom, nem kaphat állást az öccse most senkinél! Nannerl: Honnan tudja ezt Ön? Arco: Az mindegy, lényeg, hogy megbánja százszor, hogy mért nem maradt! Nannerl: Tudják, hogy mit ér! Arco: De nem megy túl sokra, ha mindenki látja, hogy a hercegérsek úr gátat tesz elé! Árusok: A kis zseni… Mozart! … most hontalan. Mozart! Nannerl: Lesz két font krumpli, egy jó fél font répa, Fűszeres: Citromfű! Ánizs! egy zeller, két hagyma, és még egy zöldhagyma. Virágos: Szép szegfűt! Gyümölcsös: Édes szőlő! Nannerl: Hogy adja? Fűszeres: Káposztát! Gyümölcsös: Két krajcár. Fehéret? Virágos: Rózsacsokrot! Nannerl: Pirosat. Fűszeres: Jó csípős! Ungarisch! Gyümölcsös: Mit kér még? Nannerl: Ez minden. Zöldséges: A krumpli! Fűszeres: Paprika! Gyümölcsös: Köszöntem, kisasszony! Nannerl: Minden jót! Zöldséges: Minden jót! Fűszeres: Üdvözlöm a jó papát! Virágos: És hogy van ő? Nannerl: Búsong és aggódik, szörnyen fáj a szíve Wolfgangért. Minden nap több oldalt elküld néki ő.