Fővárosa: London
Népesség: 47,6 millió
Terület:130.439 km²
Fizetőeszköz: angol font
Nyelv: angol
Munkavállalás
Május 1-je után a brit hatóságok nem korlátozzák a magyar állampolgárok munkavállalási jogát. Állampolgárainknak jogukban áll munkakeresés céljából is az Egyesült Királyságban tartózkodni. Magyar állampolgárok nem csak magánvállalatoknál, hanem az állami szektorban is elhelyezkedhetnek. Vannak olyan állások, amelyek brit állampolgársághoz kötöttek (főként az államapparátusban, a fegyveres erőknél, stb.), de ezt az állás meghirdetésekor szerepeltetik a követelmények között.
A munkavállaló közvetlenül (a sajtóban, az interneten, stb.), vagy a munka és nyugdíjügyi minisztérium felügyelete alatt működő valamelyik állami munkaközvetítő és foglalkoztatási tanácsadó irodában - Jobcentre -, vagy a megannyi állásközvetítő magáncégen keresztül juthat állásajánlatokhoz. Jobcentre-ből csak London területén 103 üzemel. Az országos hálózatról további információ a www.jobcentreplus.gov.uk honlapon található.
Az Európai Unió átfogó állásbörzéje, az EURES (European Employment Services) az EU-tagállamok foglalkoztatási hálózatainak, munkaügyi szervezeteinek hálózata. Az EURES átfogó összeurópai állás-adatbázist kezel. Minden országban megtalálható, e célra kiképzett ún. eurotanácsadóitól nemcsak személyre szabott állásajánlatokról, hanem munkaerő-piaci tendenciákról is értesülhetünk. Jelenleg Európa-szerte 500 ilyen eurotanácsadó működik.
Az Egyesült Királyságban tanuló magyar állampolgárok, akik eddig heti 20 órát dolgozhattak, május elsejétől korlátlan óraszámban dolgozhatnak, de 20 óra feletti munkaviszony esetén munkavállalóként regisztráltatniuk kell magukat.
Egészségügyi ellátás
Ha átmenetileg turistaként tartózkodunk valamely EU-tagállamban, az orvosilag szükséges ellátásokban részesülhetünk, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott ország állampolgárai. Itthoni egészségbiztosításunk alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mindazokat az ellátásokat kifizeti, amelyeket az EU-tagállam állampolgárainak is a biztosítójuk fizet; ezeket tehát külföldön térítésmentesen kapjuk. Azon ellátásokért viszont, amelyekért az EU-tagállam állampolgárai is maguk fizetnek, a magyar állampolgároknak is fizetni kell. A kiutazás előtt mindössze az európai egészségügyi kártyát kell kiváltani a lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál.
A fenti elveknek megfelelően az EU szociális biztonsági rendszerét a 1408/71. EGK rendelet és ennek végrehajtásáról szóló 574/72. EGK rendelet (e két jogszabály együttesen a továbbiakban: a Rendelet) határozza meg. A két rendelet meghozatala óta eltelt idő alatt számos alkalommal módosításra került sor, így ma az Európai Közösség egyik legbonyolultabb szabályozását képezik.
Az EU egy másik tagállamában dolgozók és családtagjaik a főszabály szerint - a biztosításuk szerinti országban, annak szabályai szerint vehetik igénybe az egészségügyi ellátásokat. (Pl. egy Németországban dolgozó belga állampolgár Németországban a német szabályok szerint veheti igénybe az ellátásokat.)
A Rendelet azonban nemcsak azokra a dolgozókra terjed ki, akik egy másik tagállamban munkát vállalnak, hanem minden olyan turistára is, aki az EU állampolgáraként, valamelyik tagállamban biztosítottnak minősül.
Az ellátásokat az illetékes teherviselő döntően a saját országában nyújtja. A szociális biztonsági ellátások kedvezményezett után való küldésére ("exportjára") csak meghatározott esetekben kerül sor. Az egészségügyi ellátás tekintetében - az ellátások exportja (nem együtt élő, eltartott családtagok; nyugdíjasok; munkahelyi balesetet szenvedettek; ideiglenes tartózkodás alatt sürgős orvosi beavatkozást igénylők, stb. esetében) azt jelenti, hogy az illetékes teherviselő nevében a tartózkodás (lakóhely) szerinti teherviselő nyújtja az ellátást, az illetékes teherviselő terhére. Ezen esetekben tehát - igen bonyolult - elszámolási rendszerek működnek a teherviselők között.
Megjegyzés: A rendelet számos problémát nem képes megoldani, tekintettel korlátaira, mivel csupánán összehangolni igyekszik a nemzeti társadalombiztosítási rendszereket, érintetlenül hagyva a tagállamoknak azt a jogát, hogy maguk állapítsák meg saját rendszereiket. A rendelet több ponton módosításra szorul, melynek az szab gátat, hogy ehhez a tagállamok egyhangú beleegyezése szükséges. De még így is, a rendeletlet fennállásának 28 éve alatt közel 30 módosítást fogadtak el. A módosításoknak, kapcsolódó határozatoknak és a Bíróság esetjogának köszönhetően mára a rendelet rendkívül bonyolulttá vált
Vissza a főoldalra
|