[24-5] [4-1]
| Üdvözlet mindenkinek! Olvasgattam az itt található hozzászólásokat a galamb nemének meghatározásáról, és mintha azt láttam volna, hogy valaki rézdrótból készült ingát tart a galamb fölé, hogy azzal kimutassa a galamb nem nemétől függő (!!!?) mágneses terét? Vagyis a dolog elmélete szerint a galamb görül lévő mágneses térerősség vektor iránya függ a galamb nemétől. Jól értem?
Én 3. éves fizika-biológia szakos hallgató vagyok, és az igaz, hogy az állatok élettanával még nem foglalkoztam részletesen, de a mágneses mezőkről tudok egy kicsit. Ezt a dolgot viszont nem értem!
Eleve nem tudom elképzelni, hogy (ha egyáltalán van ilyen) a galmb mágneses tere összemérhető lenne a Föld mágneses terével.
Az valóban igaz, hogy a réz az ezüst után a legjobb vezető anyag, de szerintem áramhoz valami zárt hurok kéne, és ugye az áram vált ki mágneses mezőt. Egészen pontosan változó áram. ez tovább nehezíti a dolgot.
Én nem állítom, hogy ez lehetetlen, csak nem tudom, hogy hogyan lehetséges!
Milán |
| 4-5 év óta rendszeresen ingázom. Posta és keringőgalambnál 95%-ban bejött .Borsi |
| Te Borsi , próbáltad már ? Müködik ? |
| Hát. Ki hogy csinálja. Én maradok a régi technikánál |
A galamb nemének ingával történő megállapítási módszere a holland postagalamb tenyésztőktől importálódott, úgy 5-8 évvel korábban. Az ismerőseim is kételkednek a hitelességében. Nálam kb. 95%-ban bejött az amit az inga mutatott. Szerintem a működése ember és galamb /test/ mágneses erővonalainak metszése, egymásra hatása folytán következik be. Azért kell réz huzal, mert a CU-nak /az AG-én kívül/ közel a leg jobb a vezetőképessége. Lehet a réz keresztmetszete 1,5 vagy 2mm is, de ebben az esetben a galamb hátához közelebb eső vége későbbi időpontban leng ki vagy ír le köröket. A huzal végére 1-2 mm-es szemet vagyis karikát kell hajlítani és oda fűzni a cérnát, hogy az központosan, függőlegesen lógjon, és a vége /5-10mm/ ne érjen a galamb hátához. A huzal vége 10-20 mp elteltével kezdi el a mozgását. A cérna végét a tenyésztőnek vagyis embernek kell fognia. Ha a cérnát bármilyen tárgyra kötjük és így lógatjuk le, tehát alátartjuk a galambot, nem működik az inga. Sikeres munkálkodást. Borsi |
| Természetesen nem csak az Egri Kék keringőről beszélünk , de mivel ez az oldal ilyen érdekeltségű emberekkel van tele nagy a valószínűsége hogy gyakorta emlegetjük ezt a fajtát!!!!
Tubik |
| Ma megint ingáztam volna, de nem lengett ki , hanem felállt. Lehet hogy én voltam kanos? |
| Gyerekek nem az egri kék ivarmeghatározása volt a kérdés!!!!! fabrique |
Természetesen az ivari meghatározáshoz hozzátartozik a tesméret, illetve az egyéb fenotipusos dolgok is/nyak , fej , arányosság , ....stb./
Tubik |
| Vótam a vasbotba vettem derótot mer tennap mind oda lett. Ellóbáltam az összeset. |
|
Az Egri Kék Keringőnél azt hiszem a gyakorlott tenyésztőnek elég egyszerű a dolga. Ugyanis a szín illetve a szinárnyalatok majdhogynem teljes mértékben kötödnek a nemekhez. Ennél a fajtánál már fiatal /frisstollas/ fiókánál is lehet tudni milyen nemű lesz a galamb. A himek mindig világos un. acélkékek a tojók viszont jóval sötétebbek, rozsdásabbak, füstösebbek.
Én azt gondolom hogy ebben a hozzászólásban van az igazság persze a nagyság is sokat elárul hogy HÍM vagy TOJÓ lessz e a galamb.
Adipotyi |
|
ez jo !!
de most nem ez a téma figyeltek?? |
| Megvizsgálod? Ahogy most érzem magam két vödörrel is tudnék produkálni. |
| Ha nálad így döglenek a fiókák akkor a galambok egézségi állapotán javíts. Ha a fiókák döglenek akkor valamely betegség állhat a háttérben. Küldj be székletmintát. fabrique |
| Ezt már próbáltam én is , de az erősseb fiókákat mindig levágtam a satnya meg ugy is megdöglik. |
| Az ivar meghatározása a legtöbb esetben már fészekben is sikeres lehet. Általánosságban elmondható hogy a legtöbb esetben az erősebb fejletteb fióka a hím. Persz ez nem minden esetben igaz, mert megfigyeltem már, hogy egy párnak amelyik csak tojó fiai vannak és itt is előfordult hogy az egyik erősebb de ez persze ritkaság számba megy. Amikor már választás után vannak a fiatal hímek ugyan még nem turbékolnak de gyakrabban verekszenek, agresszívabbak begyüket fújják. Ez a fiatal tojókál nem vagy csak nagyon ritkán figyelhető meg. Ahogy idősödnek a galambok testalkata is változik. A tojók testalkata arányaiban is finomabb mint a hímeké. A hímek robosztusabb izmoltabb alkattal agresszív viselkedéssel és a jellegzetes turbékolás valamint az ülőn való forgással könnyűszerrel elkülöníthetők a tojóktól. Persze mindkét nemnél előfordul hogy egyik másik vadabb vagy szelídebb/visszahúzódóbb/ vagy pl hím ami tojósan néz ki és tojó ami hímnek. Ilyenkor ha figyeljük a viselkedésüket előbb utóbb kiderül meik nemhez is tartozik a galamb. Mind hímekről mind tojókról látni már a fejükön is hogy ki hova tartozik. Hímek durvább fejjel szoktak lenni ha szemből nézzük őket a hímek feje morcosabb mogorvább képet mutat ellentétben a tojók finom kis fejével szemben. Azt javaslom hogy töltsön több időt a galambok közt és mindezekre idővel maga is rá fog jönni. A galambok megtanítkák magának hogy ki kicsoda. Az ingához csak annyit fűznék hogy én meg eljárok előtte 2 indián táncot majd telefonálok egy mexikói sámánnak hogy biztos legyek benne hogy a kezemben lévő galamb tojó-e vagy hím :)
fabrique
|
| Megdrotoztam kettő galambomat de nekem megdöglött vazze. |
[24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
