Gabca, mert aki ismeri így hívja a Dunaferr 186 cm magas balátlövőjét, 1979. szeptember 15-én született Mohácson. A kézilabdával is itt ismerkedett meg 10 éves korában, de ekkor még sok más sportág mellett (röplabda, kosárlabda, atlétika) űzte Oszlár Ferenc kezei alatt NB/II-es szinten. Mohácsról a gimnázium második osztályában Pécsre igazolt, ahol a pécsi serdülő csapat mellett kettős játékengedéllyel még a mohácsi együttesben is játszott. Egy serdülő torna alkalmával pedig a Győri ETO is felfigyelt rá, és bár nagyon szeretett korábbi csapataiban játszani, útját Róth Kálmán megkeresésére Győr felé vette. Innentől már minden erejével a kézilabdára koncentrált. Bár fiatal volt még, mikor a Rába-parti együtteshez került, szülei maximálisan mellette álltak, és hagyták, hogy lányuk maga döntsön jövőjéről. Gabca hamar hozzászokott az önálló élethez, ehhez persze a Győrben kialakult közösség is nagyban hozzájárult. Ő pedig élt az élet adta lehetőséggel és fél évvel érkezése után az ifi mellett már a felnőtt edzéseket is látogatta és szépen lassan az együttes alapembere lett. A felnőttben eleinte csak néhány támadásnyi lehetőséget kapott, később viszont már mind támadásban, mind védekezésben csapata erőssége lett. Állítása szerint nehéz volt feldolgozni, hogy szinte már elkönyvelten ezüst lányok voltak, hiszen sem itthon, sem nemzetközi szinten nem tudtak a csúcsra érni, pedig egy sportoló mindig azért dolgozik, hogy győzzön, de nekik akkor minden erőfeszítés ellenére sem sikerült. Jól érezte magát Győrben, 2003-ban mégis elhatározta, hogy váltani fog, méghozzá Magyarország kézilabda-történetének egyik legsikeresebb klubjához, a Dunaferrhez igazolt. Dunaújváros méreteinél fogva sem olyan nyüzsgő, mint Győr, de az emberek kézilabda iránti szeretetét Gabca is kiemeli. Mindenhol megismerik őt és csapattársait és nem telik el nap, hogy ne hallana pár kedves szót az emberektől. Persze a legfontosabb, hogy a sok második hely után ,végre aranyérem került a nyakába, mind a bajnokságban, mind a Magyar Kupában (2x magyar bajnok ,és MK győztes a piros-fehér együttessel). A legutóbbi szezon sajnos nem úgy alakult, ahogy azt várni lehetett, hiszen Kulcsár Anita tragédiája és a sorozatos sérülések igencsak visszavetették a csapatot, de a lányok hihetetlen összetartásról tettek tanúbizonyságot és minden ellenére végig nyitott volt a bajnokság és a Magyar Kupa sorsa is! A 2005-2006-os szezonban pedig egy jelentősen kicserélődött újvárosi csapat vágott neki a küzdelmeknek, ahol a mindig mosolygós 13-as közreműködésével nem lehet más a cél, mint a bajnoki cím visszahódítása.

Folyt.köv.