|
A húsvét csillagászati érdekességéről
A húsvét, a kereszténység egyik szent ünnepe, úgynevezett "mozgó ünnep". Miért van az, hogy a húsvét minden évben más és más időpontra esik? Azért mozog a húsvét ünnepének időpontja, mert húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap... A tavaszi napéjegyenlőség jelenleg március 21-én következik be, ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását.
A manapság általunk is használt Gergely-naptár számos (itt most nem részletezett egyéb) hibája között mellesleg éppen ez a "mozgóünnep" mivolta is ott található... A március 21-ei napéjegyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra, amikor éppen holdtölte van. Ilyen évben a húsvét március 22-re esik, tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét... (A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap pedig április 25-e lehet. 2000-ben éppen a legtávolabbi időpont közelében lesz, vagyis április 23-án.) A közeljövőben a szélsőértékhez legközelebb pedig 2008. március 23-án lesz a húsvét vasárnapja. (Érdekességként nézzük az elkövetkező pár évben a Húsvétvasárnapok időpontját: 2001. április 15., 2002. március 31., 2003. április 20., 2004. április 11., 2005. március 27.)
Mint tudjuk Jézus Krisztus halála a zsidó húsvét előestjére esett. Máté evangéliumában (27. 45-46) ezt olvashatjuk: "Hat órától kezdve pedig sötét lőn az egész földön, kilenc óráig. Kilenc óra körül pedig nagy fennszóval kiáltja Jézus (...) Én Istenem! Miért hagytál el engemet?" Az idézett rész azt sugallhatja, hogy Jézus felkiáltásakor, illetve halálakor talán napfogyatkozás lehetett, hisz az sötétségbe burkolja a környéket... Csakhogy a zsidó húsvétot a holdhónap közepén, tehát holdtölte idején tartották! Köztudomású viszont, hogy teleholdkor kizárólag holdfogyatkozás következhet be és nem napfogyatkozás! Minden bizonnyal egy nem túl korábban lezajlott napfogyatkozás emléke keveredett össze az evangélium szerzőjének emlékezetében, ami megelőzte Jézus Krisztus keresztre feszítésének tényleges időpontját. A csillagászati kronológia titkait kutatva (sok más szakterület által valószínűsíthető adattal összevetve az időpontot) úgy gondoljuk, hogy Jézus halálának valószínűsíthető időpontja - a mai időszámításunkat és a Gergely-naptárat használva -, talán 30. április 7-én lehetett...
Szoboszlai Endre
A húsvét története.
|
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik. |
Csörög a szarka,
Billeg a farka.
Azt hallottam a városban:
A tojás is tarka.
Befestették tarkára,
Egy kisfiú számára.
Adjátok a kezembe,
Hadd tegyem a zsebembe!
***
Szabad-e bejönni
Ebbe a kis házba?
Hol lelem, merre van
A háznak virága?
Meglocsolom egy-kettőre
Hadd viruljon esztendőre!
***
Tapsifüles nyuszikának
Nagyon sok a dolga,
Piros tojást, hímes tojást
Szerteszéjjel hordja.
Hordjad kis nyuszikám,
Kéket is tarkát is,
Locsolásért kosaramba
Belefér még száz is!
***
Ajtó mögött állok,
Piros tojást várok.
Ha nem adnak párjával,
Elszököm a lányával!
***
Közeleg a húsvét, nyuszi koma jár.
Szép hímes tojással tele a kosár.
Ott a nyúl a fűben, ha bírom el is érem.
Közeleg a húsvét, a nyuszi koma jár.
***
Itt a húsvét eljött végre
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájuk.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz
Már holnap.
Ne fuss el hát szép virágom,
Locsolásért csók jár, három!
***
Rózsafának tövéből rózsavizet hoztam,
Az lesz ma a legszebb kislány, akit meglocsoltam..
Drága kislány, gyöngyvirágom, ma van húsvét napja,
Meglocsollak, mosolyogjál, mint egy piros rózsa.
***
Én kis kertészlegény vagyok,
Virágokat locsolgatok.
A minap, hogy erre jártam,
Egy szép rózsafát találtam.
Ki akart száradni,
Meg szabad-e locsolni?
Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi
Ó, tavasszal újult ékes liliomok,
Öntözésre méltó gyönyörű virágok!
Már eljött az idő, hogy megújuljatok,
A Szentlélek Isten szálljon tireátok.
No, ti cimboráim, csuporra, vederre,
Adjuk meg a lánynak a tisztet reggelre!
Hanem egy szót szólok ezen szép leánynak,
Adjon egy pár hímest,
Szívemből kívánom, kegyelem magának
Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok.
Úgy locsolom a lányokat,
Mint kertész a virágokat.
***
Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással!
***
Zöld erdőben jártam,
Két őzikét láttam.
Az egyik kacsintott,
Ide a forintot!
***
Én még kicsi vagyok,
Verset nem tudok.
Majd jönnek a nagyok,
Mondanak azok.
***
Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom!
***
Húsvét másodnapján régi szokás szerint
Fogadják szívesen az öntözőlegényt.
Én a legénységhez igen kicsi vagyok,
De öntözőlegénynek mégis csak felcsapok.
Minden esztendőben ilyenkor itt vagyok
Ha a locsolásért piros tojást kapok.
Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet!
***
Ebben a ház udvarában szép kis bimbó nő.
Nevelje majd szépre, jóra a jó Teremtő!
Vizet hoztam a tövére, szálljon áldás a fejére,
Istentől azt kérem, piros tojás a bérem!
Szabad-e locsolni?
***
Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.
Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!
***
Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.
***
Ma van húsvét napja, második hajnala,
Melyben szokott járni az ifjak tábora.
Serkenj fel ágyadból, cifra nyoszolyádból
Add ki hímesedet arany kosaradból.
Add ki most szaporán, ne késsünk sokáig,
Hogy a mi seregünk mehessen tovább is.
Hogyha belőle bár kettőt-kettőt kapunk,
Finom rózsavízzel szépen meglocsolunk!
***
Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztől, majd meglátod, szép és ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?
***
E háznak kertjében van egy rózsatő
Azt gondozza, azt öntözi a Jó Teremtő
Vizet öntök a fejére
Szálljon áldás a kezére
Az Istentől kérem
Piros tojás a bérem
***
Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.
***
Üdvözlöm e szent ünnepet, a ház minden lakóit,
Kívánom, hogy töltsék vígan ennek minden óráit.
Vagyon itt egy szép virágszál, aki, tudom, öntözést vár,
Mert víz nélkül minden plánta, úgy gondolom, elszáradna!
De hogy ô soká viruljon, szép orcája is piruljon,
Megöntözöm piros vízzel, fogadja el jószívvel!
***
Hasad a szép hajnal, mutatja sugarát,
Szép szívvel és szájjal dicsérjük az Atyát.
Az Atyaistennek imádandó fiát,
Hogy el ne hagyta érni húsvét másodnapját.
Én is, íme, boldog örömet hirdetek,
Hogy feltámadt Krisztus, azon örvendjetek!
Feltámadt a Jézus, legyőzte a halált,
Ezáltal az élet diadalmat talált.
De hogy minek jöttem én, azt is megmondom:
Öntözködni jöttem, a szót nem cifrázom.
Engem öntözködő ápolónak hívnak,
Vizemből a lánykák friss életet szívnak.
Adja ki a lányát, kérem szeretettel,
Hadd öntsem meg a kezét rózsavizemmel.!
***
Kinyílott az aranyeső
Én voltam ma a legelső,
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel
Minden szőke, barna lány,
Mint a piros tulipán
Virulva-viruljon
Rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?
***
Rózsa, rózsa szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál.
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál.
***
Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam
Bárány húzta rengő kocsin mindjárt ide szálltam.
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!
Hímes tojások
Na, gyere csak, nézz ide! Van itt már egy szép tojás készen. De lássuk csak mit csinál nyuszi mama, hogy szinesek legyenek a tojások.
Van amikor először is megfőzi őket keményre, miközben megfőzi a szinezőlevet is, s azután hagyja mindakettőt kihűlni. Amikor meg akarja a tojásokat festeni, belerakja őket a szinezőbe és hagyja ott ázni 10-15 percig. Azután letörölgeti egy papirszalvetával. Néha még meg is "himezi" őket úgy, hogy mielőtt megfestené a tojásokat, előbb olvasztott viasszal mindenféle érdekes mintát rajzol rá, s miután befestette a tojásokat, a végén a szalvétával a viaszt is ledörzsöli.
Ha erősebb szineket akar, akkor beleteszi a tojásokkal együtt a fővővízbe a szinezőket is, 2 evőkanál ecetet is hozzádva 8 tojáshoz, és lassan főzi az egészet 20-30 percig. Amikor kész, langyos vízzel leöbliti és hagyja megszáradni.
De aztán lehet festés előtt ki is fujni a tojásokat úgy, hogy mindkét végén egy egy kis lyukat fúrunk bele, a tűvel be is nyúlhatunk és megkavarjuk a tojást egy kicsit. Akkor egy tányer fölött jó erősen belefujunk és a sárgája, fehérje szépen kicsorog a másik végén.
Szinezők:
Vörös
Egy literes lábost tömj meg vöröshagyma héjával, öntsd fel vízzel és főzd fél órától egy egész óráig, attól függően milyen erősre akarod a szint. Hagyd kihűlni, mielőtt leszűröd.
Aranysárga
Főzz 2 vagy 3 kavéskanál turmeriket néhány percig, majd hagyd kihűlni. Lereszelt répa nyersen kicsavart leve is jó erre.
Rózsaszin
Cékla fővőleve, de ha sietsz, üveges eltett cékla leve is jó. Sőt, az érett eper is jó, enyhén sárgás rózsaszinűvé festi a tojást.
Halvány lila Ibolyaszirmokat lehet forró vizzel leönteni és egy éjszakára állni hagyni. Egy kis citromlével hígitva levendulakéket kapunk.
Kek
Egy fél fej piroskáposztát lereszelünk, beáztatjuk fél liter vízbe és beleteszünk 2 evőkanál ecetet. Éjszakán át ázni hagyva, reggelre szép mélykék leve lesz.
Zöld
A fenti ibolyafestékbe beleszórunk 1/4 kávéskanál szódabikarbónát, vagy mixerben ledarálunk egy marék petrezselymet és felhígitjuk egy kis vízzel.
Bordó
Piros szőlőlében áztasd a tojást.
Okker
Sárga hagymahéjakat főzz egy kevés vízben egy óráig. Aztán hűtsd ki.
Barna
Áztasd a tojást egy csésze jó erős feketekávéban.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
