Yu Yu Hakusho

• Anya neeeeeeeee! – üvöltötte Sósk@ álmában miközben anyát elhurcolja valami gonosz lény és utána a szeme előtt megöli őt.
• Hé, keljél már fől, te! – üvöltött rá Yusuke társára aki fel is ébredt rá miközben csúrgott róla a víz. Sósk@ egy nagy cellában találta magát ahol az egyik falon lógott Yusukéval szemben miközben a keze fel volt kötve egy lánccal.
• Hol vagyunk? – kérdezte megszeppenve Sósk@
• Fogalmam sincs de már nagyon idegesít hogy senki nem figyel fel a kiabálásomra!
• Mé nem téped le a láncokat, ahogy látom ez könnyen leszakítható! – mondta Sósk@
• Gondoltam megvárlak vele! MI történt veled? Szanaszéljen üvöltöztél hogy “anya ne” meg ilyenek.
• Fogalmam sincs! Azt álmodtam hogy valami hatalmas szőrös lény felmarcangolja anyámat.
• Hát az nem jó! De most próbáljunk meg kiszabadulni! – mondta Yusuke és kezeit előre feszítette és könnyedén letépte karjáról a láncot.
• Látom nem volt nehéz!- mondta Sósk@ és ő is ugyanazt csinálta mint Yusuke és nagy erőlködések híján sikerült neki is leszakítania a láncot.
• Na és most hogy tovább? – tette fel a kérdést Yusuke
• Jöjjön mondjuk egy Rei GUn! – mondta Sósk@
• Az nem jó!
• Miért? Azzal lazán áttörheted a rácsot!
• Túl egyszerű lenne!
• Kit érdekel! Csináld! – mondta Sósk@
• Csináld te!
• Kössz! A láncokat alig bírtam leszakítani!
• Oké! – mondta Yusuke és egy hatalmas Rei Gun-al átszakított a rácsokat.
• EZ szép volt! NA ugye hogy nem volt nehéz? – kérdezte Sósk@
• Nem! Na gyerünk akkor menjünk valamerre! – mondta Yusuke és így is tettek volna hogyha Sósk@ nem pattant volna vissza egy energia pajzsról.
• Auuuuuuuuuu! Ez fájdalmas volt! – mondta Sósk@
• Na látod! Ezt mondtam neked, túl egyszerű lett volna! – mondta Yusuke
• Jó! De akkor mit csináljunk? – kérdezte Sósk@
• Fogalmam sincs! Esetleg megpróbálhatnánk mi is energiává válni! – mondta Yusuke.
• MIVAN? – kérdezte már egyre kikészűltebben Sósk@
• Ahogy láttad a REi Gun-om az simán áthaladt az energia pajzson! Így hát ha egyikünk áthaladna valahogy a pajzson akkor az megkereshetné az energia forrást és azt megszüntethetné!
• Ezzel most azt akarod mondani hogy engem egy Rei Gunnal átlősz ezen a pajzson? – kérdezte Sósk@ most már az idegösszeomlás szélén.
• Igen!
• És ha mondjuk nem jönne össze és szétrombannák a pajzs miatt? – kérdezte Sósk@
• Akkor szívás van! Az olyan lenne mintha ahozz a falhoz hozzávágnálak egy Rei Gunnal! De nincs más választásunk! – mondta Yusuke.
• Meg az anyád! Majd én átcsaplak téged egy Rei Gunnal!
• Hadjadd már magad! Még azt a harmatgyenge láncot se bírtad letépni magadról! Ezek után még egy Rei Gunt se tudnál kilőni!
• Ez igaz! – mondta szomorúan Sósk@
• Legyen adjál nekem! – mondta Sósk@ és odaállt a pajzs elé. Yusuke el is végezte a támadást és a terv sikerült. Sósk@ kint volt a cellából.
• Jól van! És akkor most mi legyen? – kérdezte Sósk@
• Próbálj meg keresni egy kapcsolót vagy mi! – mondta Yusuke.
• Oké! – mondta Sósk@ és elkezdett keresni a teremben egy kapcsoló félét, de nem talált.
• Nem találok sehol! – mondta Sósk@
• Akkor keress még!
• De mondom hogy nincs sehol!
• Akkor nemtom! Várj! – mondta Yusuke és azt vette észre hogy már jó messzire eltudott menni a rácsoktól.
• Simán átjutottál a pajzson ! – mondta Sósk@ és már majdnem tényleg idegösszeomlást kapott.
• Hehe, ez vicces! – mondta Yusuke.
• Ezzel most azt akarod mondani hogy én nekem hihetetlen nagy fájdalmak közt tudtam csak átjutni a pajzson te meg csak úgy átsétáltál rajta? – kérdezte Sósk@ és hihetetlen düh-vel elindult Yusuke felé de ő egy nagy pofonnal leállította.
• Na így most már legalább lenyugodsz! – mondta Yusuke és Sósk@ pár perc múlva felkelt a földről.
• Na jobban vagy már? – kérdezte Yusuke.
• Aha! De akkor most hogy tovább?
• Ott van egy ajtó! Szerintem azon át kéne menni!
• Aha! - mondta Sósk@ és átlépték az ajtót ami egy hatalmas csarnokba vezetett ami nagyon hasonlított egy gladiátor-i küzdőtérre.
• Apa neeeeeeeee! – mondta Keitram álmában miközben egy ugyanolyan hatalmas szőrös fekete szörny szanszéjjel tépte apját.
• Héé, Keitram! Keljél már fel! – mondta Suzaku a fiúnak aki fel is kellt
• Mi történt? – kérdezte Suzaku
• Azt hiszem rosszat álmodtam! – mondta a fiú és nyelt egy nagyot.
• Az nem jó! Na gyere menjünk innen! – mondta Suzaku és felsegítette a fiút. A két fiú most egy nagy helységben voltak ahol mg volt egy ajtó.
• Hol vagyunk? – kérdezte Keitram
• Nem tudom ,de ha átmegyünk azon az ajtón akkor esetleg többet is megtudhatunk!
• Jó ötlet! – mondta Keitram és benytottak az ajtón ami ugyanoda vezette őket mint Yusukéékat.
• Hát azok meg ki? – kérdezte Yusuke mikor meglátta a két ujjonan jött jövevényt.
• Fogalmam sincs! – mondta Sósk@, de egyből leesett az álla amikor meglátta hogy az egyikük Suzaku.
• Én mindjárt elpusztulok! – mondta Sósk@ ,de aztán ő is jobban szemügyre vette a jövevényeket és majdnem neki is leesett az álla miközben Sósk@-nak már a földről kellett kapkodnia az állt. Ugyanezt tette Keitram is mikor meglátta Yusukét.

• Miért kapkodod úgy az állad? – kérdezte Suzaku a fiútól.
• Ott van az a harcos akiről meséltem neked! Ő volt az aki megölte azt akiből klónoztak. – mondta Keitram miután sikerült felszednie az állát a földről és elindultak Yusukéék felé.
• Hogy lehetséges ez? Te már megölted Suzakut nem? – kérdezte Sósk@ már mehint az idegösszeomlás szélén.
• Igen! Ezt én se értem! – mondta Yusuke miközben már elég közel kerültek egymáshoz a két páros, és ekkor nagy hallgatásba kezdtek
• Te Yusuke Urameshi vagy? – kérdezte Keitram megtörve a nagy csendet.
• Ahaaaaa! – válaszolt Yusuke még mindig megdöbbenve.
• Te pedig Suzaku? – tette fel a kérdést Sósk@
• Aha! – mondta Suzaku sokkal nyugodtabban mivel ő nem ismerte Yusukét.
• ÉS te ki vagy? – kérdezte vissza Suzaku
• Sósk@!
• MICSODA? Te tényleg Sósk@ vagy? – kérdezte Keitram.
• Aha! De! Negűhogy azt merd mondani hogy te az egyik fórumozó vagy!
• Pedig az vagyok! Pontosabban Keitram! – mondta Keitram és mind a ketten néztek mint a bögöly.
• Ő is az egyik haverod? – kérdezte Yusuke Sósk@-tól
• Aha! Héé! Mit keres veled Suzaku? Esetleg a rossz odalra áltál? – kérdezte Sósk@
• Nem! Dehogy is! Ő nem az a Suzaku akit Yusuke legyőzött! – mondta Keitram
• Akkor meg ki ő ha nem Suzaku?
• Ő a klónja! Fogalma sincs arról ami az igazi Suzakuval történt! Sőt még téged se ismer Yusuke! – mondta Keitram
• EZ érdekes! – mondta Yusuke miközben két alak jelent meg a fejük fölött. Pontosabban Okami és Kuwabara.
• Látom mostmár jól össze ismerkedtettek! – üdvözölte őket Okami.
• Te átkozott! Gyere le! Úgy elgyepállak ahogy csak kell! – mondta Yusuke Kuwabarának, de ő csak állt ott mereven nézve valamit Okami mellett.
• Most hogy már Keitram elmondott nektek mindent Suzaku klónjáról hagy mutassam meg nektek Toguro klónját is! – mondta Okami és hirtelen ő is Okami mellett termett ugyanúgy mereven nézve valammit mint Kuwabara.
• Ezek a klónok jóval felülmúlják igazi énjüket ahogy ez tisztán látszódik Kuwabarán is, ugye Yusuke!
• Aha értem! Akkor azért tudott minket ilyen könnyedén elintézni! Mert egyébként az igazi Kuwabara nem lenne erre képes! – mondta Yusuke.
• Látom rájöttél a lényegre! De sajnos egy kicsúszott a kezeim közül! Az pedig te vagy Suzaku! Ugyanis a klónozásod alatt valamit nagyon elronttottam mivel az emberek utáni szeretedet eléggé megnöveltem ,de mindegy! Most meg öllek és aztán csinálok egy másikat! – mondta Okami.
• Gondolom a klón gyártást nem fogod abbahagyni! – kérdezte Yusuke.
• Eltaláltad! Eszméletlen nagy klón gyártásba fogok kezdeni, és nem csak ebből a háromból! Hanem még jó pár volt ellenfeleitekből! Például hamarosan eltudok készíteni egy Yomi klónt is! – mondta Okami és mindenki elkezdett nézni mint a bögöly!
• Az annyát! Ha ezt megcsinálja semmi esélyünk nem lesz ellene! Már magát ezt a faszot nem bírjuk elintézni! Mit ne mondjak jó nagy kaksiban vagyunk! – mondta Yusuke Sósk@ legnagyobb keseredésére ugyanis ő már majd hogynem összesett a sok meglepődéstől.
• Úgy ahogy mondo Urameshi! Úgyhogy semmi esélyetek nem lesz ellenünk!
• És ha majd ezt az egészet az Alvilág urai megelégelik? Úgy kinyírnak benneteket ahogy kell! – mondta Keitram.
• Egy nagy francokat! Megcsinálom belőlük is a klónokat és egy legyőzhetetlen hadsereget fogok fabrikálni! Most peig! Eljátszadozok veletek egy kcsikét! – mondta széles mosolyra húzva a szályát Okami.
• Most jó nagy szarban vagyunk srácok! Mit csináljunk? – kérdezte odasúgva a többieknek Sósk@
• Várjuk meg míg mit akar velünk csinálni! – mondta Suzaku és mindenki figyeltt.
• Két feladat lesz a számotokra amit ketten-ketten kell elvégezni! Ezek a párosok Yuske, - Suzaku, és Sósk@ - Keitram lesz!
• Az annyát! De én még harcolni sem tudok! – kezdett kétségbe esni Keitram.
• Nyugi majd megoldjuk! – mondta Sósk@ megnyugtatva Keitram-ot.
• Először is a gyengébb páros fog kezdeni! A ti feladatotok ennek a szörnynek a legyőzése lesz! – mondta Okami és a hatalmas kapuból kijőve az a szörny jött ki amelyik mind a két fiú álmában volt. A Szörnynek hatalmas körmei voltak amikkel simán széttudott volna vágni egy óriás kenyeret. Fekete szöre volt. A szörny nagyon hasonlított egy Yeti-re.
• Húú, öcsém! Mióta nem vágtad már le ennek a szörnynek a körmét Okami? – kérdezte Yusuke hogy feloltsa a feszültésget a barátai közt.
• Hehe, nagyon vicces! Hogy izgalmasabb legyen a harc, és hogy ne halljatok meg olyan gyorsan! Kaptok egy kis segítséget! – mondta Okami és egy újcsettintésre a fiúkat körbevonó falon egy rakás fegyver volt kirakva amit kedvükre használhattak a harcra a fiúk.
• Na akkor kezdődjön! JA és még valami! Ha megpróbálnátok levenni a falról egy fegyvert akkor egy kis áramütést fogtok kapni a fejetskétekbe! – mondta Okami és ezzel eltűnt a másik két harcossal, Toguroval és Kuwabarával.
• Na akkor gyere csak te rohadék! Kapcs most egy kis köröm vágást! – mondta Sósk@, de jól megbánta mivel a szörny hatalmas körmeivel neki szaladt Sósk@nak és a fiú elkezdett menekülni, így egy kis kerketőzés vette kezdetét.
• Keitram! Fogjál meg egy fegyvert azt döfd át ennek az óriás körműnek a fejét! – adta az utasítást Sósk@ és a fiú talát is egy jó kis fegyvert ami tökre ugyanúgy nézett ki mint Cloud-é az FF7-ből.
• Küldetésem van a számodra Kuwabara! – mondta Okami az áll Kuwabarának egy tök másik helyen.
• Menj el Yusuke barátaihopz és öld meg Kuwabarát, de úgy hogy a többiek ne tudjnak róla! Ezután te vedd át Kuwabara helyét és viselkedj úgy mint az a tökelütött! Érted?
• Igen uram! – adta a választ az áll Kuwabara
• Rendben, ja és még valami! Meg ne őld őket csak majd ha minden információt megtudok róluk és akkor majd csinálok belőlük klónokat aztán meg majd kedvedre eljátszadozhatsz velük! – mondta Okami.
• Na mi lesz már Keitram, kezdek fáradni! – mondta Sósk@
• Bocsi, de félek az elektromosságtól%! – mondta Keitram és csak állt az előtt a hatlmas kard előtt.
• Akkor ha akarod helyet cserélhetünk!
• Kössz nem, inkább az áram! – mondta Keitram és bátorságot és erőt szedett össze és nagy kínok közt sikerült levennie a fegyvert, ami viszont olyan bazi nehéz volt hogy a fiú a földre esett és rá a kard is.
• Gyerünk kelj már fel!
• Nem tudok! Nehéz! – mondta Keitram
• Az istenit! – mondta Sósk@ és már hihetetlenűl elvolt fáradva és gyorsan levett egy dárdát a falról amit a szörny testébe döfött amitől a szörny meg is állt egy kis időre amit a fiú ki is használlt és segített bajtársán.
• Huh, kössz haver!
• Nincs mit! NA gyerünk fogj valami fegyvert, de ha lehet hosszút és nyírjuk ki ezt a dögöt! – mondta SÓsk@ és így is tett mind a kettő. Sósk@ egy hatalmas szamurály kardot, Keitram meg egy hatalmas ollót vett le.
• Azzal az ollóval mit akarsz csinálni?
• Levágom ennek a dögnek a körmét, és akkor már jobban hozzá tudunk férkőzni.! – mondta Keitram
• Okos! NA akkor csináld! – mondta Sósk@ és Keitram így is tett és nagy nehezen sikerült is levágni a körmét.
• Ezaz! És akkor mosat én jövök! – mondta Sósk@ és elindult a körmeivel foglalkozó szörnyhöz és a hatalmas szamurájkardot átszúrta a szörny fejét ezzel megölve a bestiát.
• Jeeeeeee! Királyok voltunk! – mondták a fiúk.
• Gratula! Ti már szabadok vagytok, de majd meglátjuk hogy a maradék kettő az lesz-e? – mondtta Okami
• Kérlek titeket menjetek le a küzdőtérről és a másik kettő jöjj9ö helyette! – mondta Okam és közben csettintett egyett az ujjával amitől a falon lógo fegyverek eltűntek.
• Akkor most lássuk az ellenfeleteket! – mondta Okami és újra széles mosolyra húzta a szályát és a kapu újra magnyílt. A kapuból először füst hjött ki ami ellepte az egész termet.
• MI a francért kell ez? – kérdezte Yusuke.
• Majd meglátod! Gyere elő! – mondta Okami és a füstből kijött egy hihetetlenűl ismerős emberke aki egy teljesen más animében szerepelt.
• Én mentem beszarok! – mondta Sósk@
• Mé ki ….. úristen de hiszen ez….
• SON GOKU! – mondták egyszerre a két fiú miközben Sósk@-t már tényleg elérte az idegösszeomlás és elájúlt.

( Folytatása következik)