Yu Yu Hakusho

szerző: Szputnyik

Sósk@ éppen a Yu Yu Hakusho nevű anime portálját fejlesztgette és bővítette mindenféle jóval. Éppen a Szputnyik-tól beérkezett Fanfic-eket rakosgatta az oldalra. Ezután gondolt egyet és elkezdte megtervezni az oldalának egy új design-ét. Este negyed háromig csinálta mire kész lett vele és szépen hátradőlt székén és csodálta a remekművét. Sósk@ már éppen készülődött lefeküdni mire a szobájában lévő cuccok sorba-sorba tűntek el. Először a szeretett csúcsszámítógépe, aztán a playboy-ból kivágott pucér nénik a falról is, és aztán minden míg egy nagy feketeségben nem találta magát.

• Hol vagyok? – kérdezte Sósk@ hangosan Mígnem elkezdett zuhanni és elkezdett üvöltözni mígnem földet ért.
• Hö, hol vagyok?- kérdezte magától Sosk@.
• Egyáltalán miért nem fájt a landolás? – mondta Sósk@ és elkezdett körül nézni mire észrevette hogy körülötte minden megvan rajzolva, mint egy animében.

Sósk@ felállt és elindult egy ház felé hogy lásson is valami embert, és hogy megkérdezze tőle hogy mégis hol van. El is indult az előtte lévő házhoz és egy fára felmászva benézett az ablakon.

• Olyan ismerős nekem ez a hely! Mint ha már láttam volna valahol.
• Áááááááá! – jött Sósk@ fölött egy hang mire a webszerksztő felnézett és egy hatalmas fekete lyuk volt felette amiből egy emberke toppant ki. Sósk@ oda rohant az újonnan érkezőhöz.
• Hol vagyok? – kérdezte az idegen Sósk@-tól.
• Fogalmam sincs! Én is most jöttem egy 5 perce! Egyébként meg Sósk@ vagyok!
• Én meg Szputnyik!
• Sósk@?!
• Szputnyik?!
• TE a yyh.atw.hu szerkesztője vagy? – kérdezte Szputnyik
• Igen, és te pedig az egyik aktív fórumozó?
• Aha! Hú de tök jó hogy találkozunk! De mondd csak hol a csudában vagyunk? – kérdezte Szputnyik
• Fogalmam sincs, de nekem az a ház olyan ismerős, neked nem? – kérdezte Sósk@
• Aha, igen! Mintha már láttam volna egy animében!
• Igen nekem is ez ugrott be, de gyere nézzük meg!
• Jó! – mondta Szputnyik és elindultak az ismerős ház felé.
• Egyébként te mit csinál-tál mielőtt ide csöppentél? – kérdezte Sósk@
• Éppen néztem aYu Yu Hakushot!
• Hm! Az jó
• És te?
• Éppen az új design-et fejeztem be!
• Igen? És milyen lett?
• Szerintem jó! – mondta Sósk@ és elkezdtek fára mászni.
• Na mit látsz? – kérdezte Sósk@ Szputnyiktól.
• Hát, látok egy tv-t amivel szemben van egy kanapé és rajta ül egy vörös hajú csávó aki már készül elaludni.
• Aha, na akkor szerintem csöngessünk be és kérdezzük meg hogy hol is vagyunk!
• Szerinted nem lenne illetlenség éjjeli háromkor becsöngetni egy emberkéhez? – kérdezte Szputnyik
• Kit érdekel! Most nem az lenne a célunk hogy haza jussunk? –kérdezte Sósk@
• De, igazad van!
• Áááááááááá! – jött a srácok fölött egy hang és a lyukból egy újabb emberke zuhant.
• Gyere, gyorsan nézzük meg ki az! – mondta a parancsot Sósk@
• Áúú, hol vagyok? – kérdezte a fűben fetrengő gyönyörű lány.
• Szia mi sem tudjuk hogy hol vagyunk mivel mi is csak most jöttünk! Én Sósk@ vagyok! – nyújtotta kezét a lánynak a fiú hogy felsegítse.
• Szevasz, én meg Szputnyik vagyok, de várj! Kitalálom……. Te Gréty vagy! – tippelt a fiú.
• Honnan tudtad? – kérdezte a rémült lány.
• Nem volt nehéz! Eddig mindannyian akik ebből a bazi nagy fekete lyukból csöppentek ide, azok mind a yyh.atw.hu-s oldalon lévő fórumozók jöttek.
• Aha értem! De akkor most az összes fórumozó ide fog tévedni? – kérdezte Gréty.
• Nem hinném, eddig csak az aktív fórumozók jöttek ide úgyhogy szerintem még csak Kiswarga van hátra! – mondta Szputnyik.
• Lehet, de miért van itt minden megrajzolva? – kérdezte Gréty
• Nem tudjuk, de nekem lenne egy tippem! – mondta Szputnyik.
• És mégis mi az? – kérdezte Sósk@
• Mondd csak Gréty, ismerős neked az a ház? – kérdezte Szputnyik és rámutatott arra a házra ami a fiúknak is ismerős volt az a ház.
• Igen! Mintha már láttam volna az egyik animében!
• Mi nekünk is ez volt! Aztán én és Sósk@ benéztünk az ablakon és egy rövid, vörös hajú srácot láttunk aki éppen a tv előtt ült és majdnem elaludt.
• Igen és, térjél már a lényegre!? – mondta már idegesen Sósk@
• Szerintem mi belecsöppentünk egy animébe és szerintem már tudom is hogy melyikbe! – mondta Szputnyik.
• És mégis melyik az? – kérdezte már Gréty is idegesen.
• A Yu Yu Hakusho-ba!
• Mi?! És te ezt ennyi dologból meg tudnád tippelni? Te bolond vagy! – mondta Sósk@
• Nem biztos! Mondd csak Gréty, mit csináltál mielőtt ide pottyantál? – kérdezte Szputnyik.
• Éppen a weboldalamat csináltam! – mondta Gréty.
• NA látjátok eddig mind a hárman a Yu Yu hakusho- val foglalkoztunk mielőtt ide csöppentünk volna! – mondta nagy büszkén Szputnyik.
• Igen, de erről csak úgy tudnánk meggyőződni hogyha becsöngetünk azon az ajtón és megnézzük hogy tényleg van-e ott egy yu yu-s szereplő? – mondta Gréty.
• Akkor menjünk és nézzük meg! – mondta Sósk@ és elindult a ház felé.
• Áááááááá! – jött a kis csapat fölött a hang.
• Na mit mondtam hogy még jön valaki! – mondta Szputnyik és elindultak az újonnan jött jövevényhez.
• Szia Kiswarga! – köszönt Szputnyik úgy hogy még nem is tudta biztosan a nevét a srácnak.
• Hon..Honnan tudod a nevem? – kérdezte Kiswarga, és Szputnyik elkezdte mondani azt amit az előbb a többieknek.
• Aha értem! – mondta Kiswarga a beszámoló után.
• És mondd csak Kiswarga! Te mit csináltál mielőtt ide pottyantál volna? – kérdezte Sósk@
• Éppen aludtam és a Yu Yu hakusho-ról álmodtam!
• Akkor igazad volt Szputnyik! De most már nézzük meg azt a házat! – Ajánlotta Sósk@
• Nem kéne még megvárni a többi fórumozót? – kérdezte Gréty.
• Már teljesen felesleges nézz csak fől! – mondta Szputnyik és mindenki felnézett mire a fekete lyuk eltűnt.
• Mondtam nektek hogy csak az aktív fórumozók jöttek át! Na de most már induljunk mert egyre jobban izgat ez a dolog! – mondta Szputnyik és elindult a ház felé és a többiek pedig követték őt.
• NA ki fog csöngetni? – kérdezte Sósk@
• Nem tök mindegy? – kérdezte Kiswarga és megnyomta a csengőt. Vártak vagy egy percet de senki nem jött ki úgyhogy megnyomták még egyszer.
• KI AZ????? – jött a lakásból egy mérges ismerős hang.
• Mi az mit akarnak!? –nyitotta ki az ajtót egy talpig kék iskolai egyenruhában lévő rövid piros hajú srác.
• ÚRISTEN, EZ KUWABARA! – üvöltötte Gréty és elájult a döbbenettől.

( Folytatása következik)