Mérgező kutya- és macskaszőr-termékek

Az állatvédők évtizedek óta kampányolnak világszerte a kutya és macskabunda, illetve a társállatok szőréből, bőréből készült termékek betiltatásáért. Ennek ellenére még több országban léteznek olyan szőrmefarmok, ahol a kutyákat, macskákat tenyésztik, felnevelik majd lemészárolják, teszik pedig mindezt a legtöbbször borzalmas körülmények között, hatalmas kegyetlenséggel, az állatkínzás fogalmát messzemenőkig kimerítő módon.

A mérgező "alapanyag" Foto: HSUS / Karremann

A tudósok szerint azonban a társállatokból készült termékekkel nem csak a kegyetlenség a gond, hanem az, hogy ezek nem biztonságosak az ember számára. Szerintük a gyakorlati szempontok miatt előbb fogják majd beszüntetni az ilyen termékek gyártását, mint a törvényi szigorítások miatt, melyeknek sok országban még nyoma sincs.

Egy "igényesebb" kutyabunda 12, egy macskabunda átlagosan 24 macska életébe kerül; a drágább bundák, melyeket kölykökből készítenek, ennek többszörösét is igényelhetik. A szőrmét, nagykabátok, dzsekik, kalapok, kesztyűk, cipők, takarók alapanyagaként illetve díszítésére is használják, ahogy ékszül belőlük kitömött állat vagy gyerekjáték is.

Ne gondoljuk, hogy a társállatok ilyen célból történő tartása csak az elmaradott, távol-keleti térségekre jellemző. Májusban a BBC által forgatott dokumentumfilmben, melyben egy belga macskaszőr-farm tulajdonosát szólaltatták meg, kiderült, hogy az Európai Unió területén is intenzív társállattenyésztés folyik a kedvencek szőréért. Az egyik fő felvevő piac azonban természetesen még mindig Kína, ahol évente kb. 2 millió társállat szőrméje talál vevőre.

A társállatokból készült szőrmetermékek elemzése során egy független laboratórium kutatói megállapították, hogy a kutyák és macskák szőrméjében rendkívül magas, az egészségügyi határértéket jóval meghaladó a krómtartalom. A toxikus és rákkeltő anyagok a cserzés során kerülnek a szőrmébe.

A Humane Society International nevű állatvédő szervezet olyan kutya- és macskabundákat tesztelt, melyek Ausztráliában kerültek kereskedelmi forgalomba. Egy német juhászkutyákból készült bundában például az engedélyezett krómmennyiség 130-szorosát találták. Egy macskaszőrméből készült, kosárban ülő kismacskát formázó gyermekjátékban az egészségügyi határértéket 30-szor meghaladó mennyiségű toxikus anyagot találtak. (A megengedhető mennyiség 100mg kilogrammonként; a vizsgált játék 2950mg/kg krómot tartalmazott.)
A szervezet felhívást intézett az ausztrál miniszterelnökhöz, melyben kérte a kutya- és macskaszőrméből készült termékek behozatalának és árusításának megtiltását.

A National Toxics Network szerint a legveszélyeztetettebbek a kisgyermekek, akik ezeket a játékokat a szájukba veszik. A cserzés során használt többbféle, krómtartalmú vegyület behatolhat a sejtekbe és károsíthatja a DNS-t, génmutációhoz és kromoszóma-rendellenességhez vezethet. A króm akár a szopogatás során, akár a toxikus por belélegzésével a gyermekek szervezetébe juthat.