2006. április 29. szombat
Rám-szakadék
Bár az elmúlt napokban többnyire esett az eső, most biztatóan nyugodt volt az ég, mikor gyülekeztünk. Nem voltunk sokan, de ez nem is csoda, hiszen elég nehéz túrára indultunk: a festői szépségű Rám-szakadékba.
Pomázig mentünk a HÉV-vel, onnan Volán busszal fel Dobogókőre: hamarosan az Eötvös Lóránd túristaháznál sétáltunk tovább a kilátóba. Gyönyörű, tiszta idő volt, messzire elláttunk. Feltárult előttünk a Duna kanyar, Zebegény, Visegrád, Szob. És láttuk alattunk megbújva a hegyek között uticélunkat: a szakadékot.
Hosszú sétával jutottunk a Rám-szakadékhoz; előbb lesétáltunk Dobogókőről, majd keresztül a Lukács- árok gyönyörű vidékén. És ott voltunk!!!
Megkezdtük a kapaszkodást felfelé a szakadékban kidőlt fák, vízesések között. Alattunk a patak, felülről a patak, mindenhol víz és víz és sár. Rengeteg sár.
Ennek ellenére csodálatos volt. Hol a korlátokba kapaszkodva, hol tyúklétrákon mászva jutottunk át a sziklákon. A szakadék végén nagyot pihentünk és töltekeztünk energiával, hiszen a legendák szerint itt van a Föld szívcsakrája.
Visszafelé az út egyáltalán nem volt kellemes: végig felfelé kapaszkodtunk vissza Dobogókőre. Nagyon elfáradtunk, de annyi élmény ért minket, hogy inkább attól voltunk csendben, nyugton.
Elhatároztuk, hogy minden évben eljövünk ide: ez lesz a mi teljesítménytúránk.
Mit mondjak még? Csodálatos volt!!!!
Amit Dobogókőről tudni érdemes...
Dobogókő - Rám-szakadék
A gyönyörű természetben fekvő Pilisszentkereszt része
Dobogókő, kiépült üdülőcentrum, télen síparadicsom. Szülőhelye és
mai napig talán legismertebb központja a magyarországi
természetbarát mozgalomnak.
Itt épült fel az ország egyik első turistaháza
1898-ban, amely ma múzeumként működik.
A RÁM-SZAKADÉK: A Rám-szakadék nem más, mint a vulkáni eredetű kőzetbe
mélyülő, nagyjából észak-déli irányban futó árok.
A hegység egyik legismertebb, leglátogatottabb turisztikai célpontja, amit
nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek.
Vadregényes szépsége aligha vitatható, de egyike a legnehezebben járható
jelzett útjainknak. A kisebb-nagyobb kövek, sziklák közé bedőlő, vízhordta
ágak-törzsek kuszaságában amúgy is nehéz járás esne, ráadásul mindez
az állandóan csörgedező víztől sáros, csúszós agyaggal keveredik.
Ha valahol, itt különösen fontos az alkalmas lábbeli!
Nevét honnan kapta Dobogókő? Egyes vélemények szerint a hegy tetején található sziklát, követ „meghallgatva” halljuk a Föld szívveréseit.
Nem csak a gyönyörű természet, de a legenda, az
ezoterikus vélekedés is egyre több látogatót csalogat Dobogókőre,
ahol a Föld szíve dobog. Atilla hun király sem véletlenül választotta
óriási birodalma központjául ezt a környéket.
Érdemes megfigyelni az ideérkezőket - szinte kivétel nélkül - néhány perc alatt, megszállja egyfajta belső nyugalom, a buszról lelépve, az autókból kiszállva, önkéntelenül is az emberfia, egy nagy sóhajtással kisérve, magába fogadja, a csak itt található, energiákkal átitatott levegőt , ha akarom, magát a hely szellemét szívja be.
A pilisi és visegrádi hegyvidék együttese SZÍV alakot formáz.
Ennek a szívnek a mértani közepén találjuk Dobogó-kőt.
|