A TUDÁS nyitott könyve a CSILLAGOS ÉG 11.

Paksi Zoltán
Napjaink asztrológiájában a Mérleg a hetedik állatövi jel. A csillagos égen azonban – a tavaszponttól számítva – a kilencedik. Az asztrológiai gyakorlatban mást jelent a Mérleg, mint zodiákusi jel, és mást szimbolizál a Mérleg, mint csillagkép. Az ekliptika körének tizenkét egyenlő szeletkére osztásából születtek az állatövi jelek, (Kr.e. 500-ban, Babilonban) melyek mindegyike 30 ívfok hosszúságú. Ez többek között azt jelenti, hogy a Nap ugyanannyi időt tölt mindegyik jegyben, tehát az idő „koordinálására” alkalmas jelképkör született.
A tizenkét jegy tehát 2500 éves. Az asztrológia azonban ennél már jóval előbb segítette a titkok kutatóit. A legősibb szent tudás egyidős a Földre érkezett emberiséggel! A tizenkét jegy születése előtt az asztrológusok az ég csillagait, csillagképeit, látható és láthatatlan égi útjait és természetesen a planéták járását vizsgálták. Napjaink asztrológusának a tekintete a számítógép monitorára „révül”, illetve efemeridákat, táblázatokat böngészve fejét lehajtva dolgozik. Az ősi időkben a tekintet fel, a csillagokra irányult, hogy a szemen át a szívig hatoljon a csillagok szeretet és fény üzenete…
A Mérleg levegős, őszi és kardinális jel. Kardinális, hiszen az őszi napéjegyenlőséggel indul a Mérleg hava szeptember 23-án. Megjelenik az egyensúly, ám a fény üzenete már a belső világba lép át, a növekvő éjszakai órák száma a belső figyelés fontosságára figyelmeztet jelképesen. Ezt az időt a Vénusz uralja, ami az egykori Bika időhöz kapcsolódó külső harmónia és termékenység után már a belső szépség és fényéletelindulás elvét hirdeti az ősz kezdetén. A belső harmóniát a Mérleg stációjában csak társakkal illetve a társsal tudjuk megalkotni. Gyakorta hangzik el, hogy a Mérleg az Én és a Te kapcsolatának a jegye. A mindenkori Te tükrözi vissza az Énre azokat a tulajdonságokat, amelyeket még nem ismert fel az énem önmagamban. Misztikus értelemben így válik a Mérleg jel, un. „tükörházzá”. Fontos tehát a felismerés, a megértés, az ebből születő harmónia, ahol minden társ már mesterként tanítja, - többnyire nem tudatosan - az egót.
Még mélyebbre tekintve már a spirituális úton haladó vándor a tudatos és az isteni énje között alkotja meg a harmóniát, és viszi Aphrodité termékeny szerelem erejét belső kozmoszába. Nos ez a gyönyörű feladat már igazi „férfimunka” (nem nemi értelemben!), amire utal az is, miszerint a Mérleg csillagkép védnöke a sánta kovácsisten Hephaisztosz, aki amellett, hogy az égi mérleget is ő kovácsolta, még a férfimunkák is hozzá tartoztak.
Nézzük végre a lényeget, az égre írt fényüzenetet, a Mérleg csillagképet. Az első és legfontosabb, hogy ez az igazság mérlege! Akárcsak az antik görög, úgy az egyiptomi mitológia is az igazság égi jeleként tartja számon. Az alvilágban, az istenek csarnokában tartja az igazság mérlegét a sakálfejű Anúbisz. Az egyik serpenyőben a halott szíve. A másikban egy strucctoll. A két serpenyőnek egyensúlyban kell lennie, különben a halottfaló szörny széttépi a holtat. Nos ez a „szörny” nem más, mint a Mérleg alatt látható Farkas (Lupus) csillagkép a Tejút alsó hasadékánál. A halott szíve hordozza az elmúlt földi élet szeretetminőségét, melynek egyensúlyban kell állnia Maat istennő szimbólumával, a tollal. Maat, mint a delelő Nap istenének, Rének (Rá) a leánya képviseli az igazságot. Azt az igazságot, melynek nemző apja a teljes világosság. Az igazság a szeretetben leélt életben kell hogy megvalósuljon, legalábbis az emberek szintjén.
A másik lényeges üzenet az, hogy a Mérleg csillagai kaput alkotnak. Régen Napkapunak, lélekkapunak is tekintették, akárcsak az Ikrek csillagképét! Amíg az Ikrek kapuján a Tejútról „lejött” a lélek, addig a Mérleg kapuján áthaladva az Istenek útjának, a Tejútnak a küszöbéhez érkezik! A csillagképi Mérleg készíti fel a lelkeket a Tejúttal való találkozásra az „alsó világban”.

A Beavatás kezdetét is jelöli, hiszen a beavató Ophiuchus kígyójának a feje (Serpens Caput) a Mérleg felett emelkedik a Tudás Koronája (Corona Borealis) felé. Ez a korona, mint Ariadné koszorúja segíti ki az élet labirintusából Thészeuszt, miután legyőzte a (belső) Minotauruszt. A Libra misztikus idejéhez bizony hozzá tartozik a tudás megszerzése is. Azt a tudást kell itt birtokolni, mellyel az élet megpróbáltatásait, problémáit már a szeretet fényével tudja megélni, s megoldani az ember.
A Mérleg csillagkép sok helyen a Skorpió ollójaként is megjelenik. A Tejúthoz méltatlan, igaztalan dolgok az igazság (égi) mérlegén már nem jutnak át. A kereszténységben Szent Mihály tartja a végítélet napján a mérleget, míg a görög mitológiában Hermész (Hermetikus tudás!) mérlegel.

A Mérleg hava a szüret ideje. Dionüszösz, ki a szőlő és a mámor istene volt, képviseli az Istenek Italát, az Égi Bort, melytől megrészegedve már csak az égi úton kell hazatérnünk. A magyarság a Tejutat a Részög embör útjának is nevezi, mely érdekesen kapcsolódik a dionüszoszi mítoszhoz. Nem véletlen, hogy a Mérleg csillagai mellett már felsejlik a hazatalálás útja, a Tejút. Az azonban kevés, nem elegendő, ha csak az Én térhet haza! Emeld a társad is a szívedhez, a szívedben élő-égő örök fényhez, hogy az Ő szívébe érkezve végre Te is felmelegedhess…

„Vártam Rád százezer testben én
Akartam, hogy boldoggá tegyél.
Rád találtam mindig, de nem láttalak,
Az énemmel magamtól eltakartalak.

Voltam már hadvezér – Te gyönyörű dáma
Voltam földművelő – Te rejtélyes szajha
Kerestem-kutattam – Te valamit tudtál
Otthonról álmodtam – az Égre mutattál

Voltam már király – Te lázadtál a népért
Éltem, mint szolga – Megváltó lettél
Egy új út elején elindulok Hozzád,
És megélek mindent, mi eddig Te voltál…”