A macskafélék lábának felépítése különleges: a lábujjak utolsó perce nyugalmi állapotban nem érinti a talajt, hanem – látszólag minden anatómiai szabálynak ellentmondva – visszafelé hajlik. Ettől a mancsok rövidnek és gömbölyűnek látszanak. Az utolsó, megvastagodott ujjcsontokon van a karom, amely tehát így, becsukott állapotban, majdhogynem felfelé áll, és szinte ki sem látszik a körömágyból. Mivel lépés közben nem ér le a földre, nem kopik és hangot sem ad, szemben a kutya kopogó karmaival, amelyeknek kasztanyettázása különösen feltűnő, amikor a keveset mozgatott, túlnőtt körmű városi tacskó végigtipeg az előszobai parketten. A macska tehát hangtalanul lép, és rejtett fegyvereit csak akkor húzza elő hüvelyükből, ha szükség van rájuk. Ilyenkor az e célt szolgáló inak segítségével behajlítja a lábujjait, s a sarló alakú karmok, amelyek így már nem férnek el a tokjukban, előbukkannak az ujjak végén. Az erős szaruhorgok könnyűszerrel megkapaszkodnak a simának látszó fakérgen is, de még a rücskös külső vakolat is elegendő támasztékot nyújt a cirmosnak ahhoz, hogy jókora lendületet véve elérje a félemeleti erkélyt. Még ennél is jobb szolgálatot tesznek azonban a karmok akkor, amikor zsákmányszerzésre kerül a sor. Remekül be lehet piszkálni velük az egérlyukba, lecsapni a felrebbenő madarat, vagy kiragadni a vízből és egyetlen lendülettel a partra hajítani a sikamlós halat. Ha pedig vetélytárs vagy nála nagyobb ragadozó fenyegeti a macskát, a mellső láb veszedelmes sarlói az ellenfél szeme felé kapnak – a tíz közül egy csak célba talál! Minden fegyver karbantartást igényel, ez alól a megállapítás alól a macskakarom sem kivétel. Mivel állandóan nőnek és maguktól nem kopnak, e pompás, görbe késeket folyamatosan koptatni kell, de úgy, hogy közben ne veszítsenek élességükből, hegyességükből sem. Ezért a macska rendszeresen ledörzsöli karmairól a feleslegessé vált, letöredező szarurészeket. Ez a művelet egyszersmind edzi a karomnyújtó és -hajlító izmokat, s remek jeladás is, hiszen a megszaggatott fakérgen ott marad a talppárnák illatmirigyeinek szaganyaga. A lakásban tartott macska jelzéseit persze nem "olvassák" soha idegen kandúrok, ám ez cseppet sem zavarja őt: szorgalmasan feni karmait, lehetőleg a gazdi kedvenc fotelján, hiszen azon a legerősebb az ember szaga – a macska értelmezése szerint tehát az lehet kétlábú társának "jelölőfája".
|