HOZZÁVALÓK
Amikor a hozzávalókat az üstbe készítjük, a következőkre nagyon kell ügyelnünk: 1. Azonnali sütésnél elvileg bármilyen sorrendben tehetjük a hozzávalókat, de tapasztalatunk szerint célszerű alulra a folyadékokat, ebbe a sót és a fűszereket. A szilárd részeket pedig bármilyen sorrendben egymásra.
2. Késleltetett sütésnél fontos, hogy ne használjunk olyan hozzávalókat, amelyek romlandók pl. tojást, tejet stb. Ebben az esetben a rétegzési rendet szigorúan be kell tartani: alulra mindig a folyadék kerül, erre a lisztek, amik jól elhatárolják a kovászt tartalmazó kenyér alapkeverékeket és legfelülre az élesztő. Amennyiben késleltetés esetén a kovász vagy az élesztő nedvességgel érintkezik, idő előtt beindul a kelés, és amire a beállítás szerint kellene ennek megtörténnie, már elfogy a kelesztőanyag "ereje". Mivel a magokat, mazsolát és egyéb anyagokat a jelzéskor kell a tésztához adni, késleltetett sütéskor ezt a funkciót nem tudja használni. A tészta alapanyagai mindig szobahőmérsékletűek legyenek, nehogy "megfázzon" az élesztő!
A folyadékok aktívvá teszik az élesztőt és a kovászt, ezért késleltetéskor ügyelni kell, hogy ne érintkezzenek egymással! Amennyiben folyadéktartalmú adalékot használ, ezt figyelembe kell vennie, és a receptben leírt összmennyiségbe bele kell számítania. Tehát, ha tojást vagy kefírt ad a tésztához, ezt öntse egy mérőedénybe és egészítse ki pl. vízzel a teljes recept szerinti mennyiségre. Normál vagy instant élesztő egyaránt megfelelő, csak ügyelni kell az átszámításra (7g száraz élesztő 2,5 dkg normál élesztőnek felel meg) és az instant por adagolására, mert nehezen mérhető.
A bioboltok polcain ma már számtalan lisztfajta megtalálható, így változatos kenyereket készíthetünk. Ügyelni kell azonban arra, hogy ne vigyük túlzásba a lisztfélék keverését, mert a program kijelölésénél egyszerűen nem tudunk mihez tartani. Általánosságban ajánlott, hogy a keverék kb. 40%-a búzaliszt legyen. A szójaliszt et nem célszerű 5-10 %-nál nagyobb arányban a keverékbe tenni, mert rontja a tészta állagát. A kukoricaliszt 30-40% arány felett törékennyé teszi a kenyeret, könnyen kiszáradóvá. A teljes kiőrlésű liszt ek egészségesebbek a fehér liszteknél, több rostot, ásványi anyagot tartalmaznak, de nehezebb, tömörebb tésztát adnak. A kenyérsütő gépekben a megfelelő programon készítsük.
A gabonapelyhek mennyisége 500 g lisztben maximum 4-5 evőkanál legyen. Célszerű 1-2 órára beáztatni a sütés előtt.
A korpa kiváló hatású az emésztésre, akár minden kenyérbe tehetünk 1-2 evőkanállal. Túlzásba nem célszerű vinni az adagolását, mert nem áll össze a tészta miatta.Korpás kenyeret kapunk, ha Graham liszt et használunk a tésztához.
A különféle magokat ( lenmag, szezámmag, köles, gyapotmag, napraforgó, tökmag stb.) a tésztába a jelzéskor ajánlott beletenni. Általuk több rostot, telítetlen zsírsavakat, a szervezet számára szükséges anyagot tudunk biztosítani. Ha jelen vagyunk a sütéskor, a kelesztés befejezése után megszórhatjuk a tészta tetejét is magokkal, nagyon dekoratív!
Kenyéralapkeverék ek tartalmaznak kovászport és a sütéshez szükséges anyagot, mint pl. az aszkorbinsav (C-vitamin) lecitinek.A leírások alapján garantáltan finom kenyeret tudunk sütni.
A cukor vagy egyéb édesítők ( méz, cukormelasz, barna cukor, juharszirup) az élesztő működését segítik, befolyásolják a szerkezet képződését. A magasabb cukortartalom miatt a tészta erősebb színű lesz sütéskor, ezért a világosabb fokozatra célszerű beállítani.
A só nemcsak az íz miatt fontos, de a tészta kelését és a bélzet szerkezetét is befolyásolja. Általában 50 dkg liszthez 1 teáskanál sót számolhatunk.
Főleg a sötét (rozsos, tönkölyös) kenyerek fontos kiegészítői a fűszerek . A kenyérfűszer keverékek köménymagot, ánizst, édesköményt és koriandert tartalmaznak, de bármilyen szárított (curry, oregano, kakukkfű stb.) vagy friss zöldfűszert használhatunk kenyérsütéshez, ha ügyelünk az ízek harmóniájára.
Kevésbé szárad ki a tészta, ha valamilyen zsiradékot teszünk bele. Receptjeink egyrésze tartalmaz (oliva, mogyoró) olajat vagy vajat, de elvileg bármilyen zsiradékot használhatunk.
A tészta állaga általában akkor megfelelő, ha a viszonylag kemény, rugalmas golyót formál a gép dagasztás közben.
Az új próbálkozásokat célszerű gyors vagy alapprogramon, normál színnel sütni. Mindig számoljuk össze a hozzávalók súlyát ( vizet is dkg-ban). Sütéskor a folyadék körülbelül felét-egyharmadát veszíti el. A 2 liter befogadású - 1 kg-os kenyérhez való üstök kb. 75 dkg-os laza szerkezetű kenyeret tudnak befogadni biztonságosan. Ennél kisebb forma esetén célszerű először kisebb adagot sütni próbaképpen, nehogy kelesztéskor kifusson a tészta. Tehát: 75 dkg-os kenyér várhatóan 85-90 dkg alapanyagból fog kisülni. Ha ennél többet teszünk az üstbe, nagy esélyünk van arra, hogy kelés közben a tészta kifusson az edényből, ráégjen a futószálra, ezzel tönkretéve a gépet! Inkább kb. 500 g-os kenyérrel próbálkozzunk, ha bizonytalanok vagyunk a dolog kimenetelében!
Nyomtatás! |