Coruscant

A külvilági utazó már jóval azelőtt megállapíthatta a Coruscantról, hogy más, mint a többi bolygó mielőtt eléggé megközelíthette volna, hogy megértse, hogy miért. Rég elmúltak már azok az idők, amikor Coruscant még természetes állapotában leledzett. A főváros az évek során egyre terjeszkedett, amíg csak be nem burkolta az egész bolygót. Az egyre szaporodó épületek alatt eltűntek az erdők, a hegyek, a vizek és a természet képződményei. A légkört oxigénszint-szabályozókon szűrték át és tisztították, a vizet hatalmas mesterséges tárolókban gyűjtötték össze és tárolták. Őshonos állatokat, madarakat, halakat és növényeket csak a múzeumokban vagy a mesterséges klímájú fedett rezervátumokban lehet találni.

Emberöltők óta ez a galaxis kormányzati központja, lakosságának jelentős része a bürokratikus rendszer alkalmazottja. A császárváros tornyai magasan az égre, magasan a Coruscant árnyékba borított felszíne fölé tornyosultak. A tornyok alapkövei már több ezer emberölő óta a helyükön voltak - még a Régi Köztársaság megalakulásának idején helyezték el őket. Az évezredek alatt egyre magasabb és magasabb építmények épültek a régi, romba dőlt alapokra. Mikor Palpatine Coruscantot átkeresztelte birodalmi központnak hatalmas építődroidokat terveztetett melyek napok alatt képesek voltak városrészeket lerombolni, és újakat húzni a helyükre.

A bolygóméretű városban tenyérnyi hely nem maradt, ahol érintetlen maradt volna a természet. Kivéve az emlékmű teret, ahol a polgárok és utazók még megérinthetik az egyetlen fedetlenül hagyott hegycsúcsot. Mintegy húszméternyire nyúlik ki a betonból, a többit maga alá temette a város. A legfelső tetők több mint egy kilométerrel tornyosulnak a legalsó szint járdái alá. Az alsóbb szinteket soha nem éri a napfény. Azok az utcák olyan messze vannak a szélmozgástól, hogy a levegő megrekedt bennük és saját időjárási rendszerük alakult ki. Az épületek nyirkosak, bűzlő eső mossa oldalaikat, és az épületeket ellepik a gránitcsigák, dúrbetonférgek, árnyékkagylók, és ami a legrosszabb az egykori lakók degenerált leszármazottai. Az itt élő solyómdenevérek jól megülik a meleg légáramlatokat, amíg egy szellőzőventillátor be nem szívja őket, gránitcsigát esznek néha borrat-ot mely két méteresre is, megnő. A déli alvilág sötét, kanyargós sikátoraihoz viszonyítva még Mos Eisley is édenkertnek tűnt. Rosszul megvilágított folyosók, mindent átható bűz, összefirkált, mocskos falak, melyeken moha és mindenféle gomba tenyészik, ismeretlen mutáns élőlények hada.

Császárváros egyik hírhedt kerülete Invisec azaz a láthatatlan szektor. Főképp azért nevezték el, így mivel a legtöbb ember nem ismeri be a létezését. Más bolygón magába foglalna három vagy négy metropolist itt, azonban csak egy a névtelen kerületek közül, lakói viszont annál inkább ismertek. A hadsereg által idegenvédelmi övezetnek nevezett körzet az igazi alvilág. A pletyka szerint Vader ennek közelében építtetett magának palotát, mert annyira vonzónak találta a helyet, mint más emberek a naplementét. Ott virágzik a feketepiac, a bűnözés, mindennaposak a gyilkosságok.

A bolygó legnagyobb építménye a birodalmi palota mely Palpatine hatalomra kerülése előtt, mint Elnöki palota volt ismert. Pompázatos rezidencia és bevehetetlen erődítmény egyszerre, titkos folyosók, ezernyi terem, a folyosókon a Császár Sith motívumokkal díszített szobrai, és persze a Császár híres függőkertjei, mind megannyi látványosság, mely eltörpül a márványpiramis árnyékában.

Coruscanton található a híres Galaktikus Múzeum, mely a galaxisban egyedülálló, a Császár személyes gyűjteményéből létrehozott szith népművészeti terem. Az alsó két emelet a birodalom bolygóinak flóráját, faunáját, ásványi kincseit mutatta be. A felső négy szinten állították ki a birodalom kulturális és szociális látnivalóit. Egy egész emeletet a császárnak és az életének szenteltek. Itt minden kiállítási tárgy és minden hozzájuk fűzött szöveg azt sugallta, hogy a Császár bármit is tett, azt alattvalói érdekében tette. Az utolsó teremben maga a császár volt látható amint a ravatalon fekszik.

A másik híresség a nagy folyosó mely a Császári palotához vezet, mely méreteivel és tágasságával is képes lenyűgözni az embert. A folyosó több kilométer hosszú és egy csillagromboló simán elférne benne. Mozgólépcsői és árkádjai közt ezernyi zászló leng, mindegyik a Birodalom egyik bolygóját reprezentálja, és több volt belőlük, mint amennyit egy ember az életében össze tudna számlálni. Bíborvörös és zöld ch'hala-fák sorakoznak a falak mentén még a felsőbb szinteken is, a Császár ültettette ezeket a fákat, hiszen a kedvencei voltak.

Az egyik legnagyobb épület a galaktikus szenátus ülésterme. Hatalmas kupolás építmény. Maga a helység leginkább egy arénára hasonlít, kör alakú és masszív, melyből ajtók nyíltak külső folyosókra különböző szinteken. A terem közepén magas, karcsú oszlop tartotta a főkancellár emelvényét, egy széles, félig zárt platformot. Körös-körül az aréna sima belső fala mentén szenátori páholyok nyúltak ki. Amikor egy szenátor szót kért és azt megkapta az elnöktől, az aréna közepére lebegett, a főkancellár közelébe és ott is maradt, míg be nem fejezte beszédét. Több mint ezer páholy állt a szenátorok rendelkezésére. Kamera droidok rögzítettek minden eseményt, már addig, míg a császár fel nem oszlatta ezt a "mihaszna testületet".

Coruscant szorosan egymás mellett burjánzó épületitől eltérően a Jedi templom magányosan állt. A soktornyú kolosszális piramis mindentől távol, egy széles, testesebb, élesebb körvonalú tornyokhoz vezető sétány végén állt, melyekben nagyobb valószínűséggel lehetett volna meglelni a meditációhoz szükséges magányt. A Jedi-tanácsterem az épület központjában helyezkedik el. A kör alakú terem kupolás tetejét karcsú oszlopok támasztották alá, melyek között tágas ablakok nyíltak a városra és a fényre. A terem alakja és a Tanács ülésrendje a Jediknek az egyenlőségbe és a minden dolgok közt meglévő kapcsolatba vetett hitet tükrözte.

Jedi Templom hangár