Balladás dalok Sámánok és Táltosok
Magyar népdalok Népdalgyűjtemény
Káplár Tamástól
HÓNAPOK MUTATÓJA
Január
Télhó / Fergeteg hava / Nagy Boldogasszony hava
A tőzsgyökeres itáliai isten, Janus után nyerte nevét, akit a szerencsés kezdet isteneként tiszteltek. A hívők újévkor kalácsot tettek Janus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. Csak Kr. e. 153-tól kezdve lett január az év kezdete, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított. E hónapban a Nap a Vízöntő h jegyébe lép
Február
Télutó / Jégbontó hava / Böjtelő hava
Nevét a régi latin Februus istentől nyerte , kinek tiszteletére e hó 15-én tartották a dies februatust, az élőkre nézve tisztító, a halottakra nézve pedig engesztelő ünnepségeket; amikor is a Palatinus papjai februummal (szíjjal) verdesték a férjes asszonyokat, mert hitük szerint ez áldást hozott a házasságra. A február eredetileg hiányzott a régi tízhónapos római évből; Numa Pompilius függesztette hozzá. A Nap a Halak i jegyébe lép.
Március
Tavaszelő / Kikelet hava / Böjtmás hava
Julius Caesar óta az évnek harmadik hónapja, azelőtt az első volt. Marsnak szentelték s róla nevezték el. Vele kezdődik a tavasz. Nálunk az 1848-i ifjúság tette emlékezetessé 15-ik napját a híres 12 ponttal és a Talpra magyarral. A Nap a Kos^ jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi napéjegyenlőség is (20-22 között).
Április
Tavaszhó / Szelek hava / Szent György hava
A latin aperire (megnyitni) szóból származik, mely Ovidius szerint a rügyek, a bimbók és virágok tavaszi nyílásával áll vonatkozásban. Április csalfa és változékony jellegű s ezzel függ össze az elsejei "április bolondja" népszokás, amelyet a francia "poisson d'avril", az angol "April-fool", az olasz "Calandrino", a német pedig "Aprilnarr" néven nevez. A Nap a Bika_ jegyébe lép.
Május
Tavaszutó / Ígéret hava / Pünkösd hava
Maia istennőnek volt szentelve az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazza. A nép szerelmes szívű legényei május elsején "májusfát" állítanak kedvencük háza elé*. E hónap ünnepségei - a majálisok - a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja. A Nap az Ikrek ` jegyébe lép. * Ma már csak néhány faluban él ez a népszokás.
Június
Nyárelő / Napisten hava / Szent Iván hava
Junó-nak, a Holdistennőnek hónapja, aki a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva. Júniusban az éjszakai féltekén leghosszabbak a napok s a Nap a Rák a jegyébe lép.
Július
Nyárhó / Áldás hava
Eredeti neve quintilis, minthogy a márciussal kezdődő régi római kalendáriumban az ötödik hónap volt. Csak Julius Caesar óta, épp az ő neve tiszteletére lett július; a hatalmas imperátor születési hónapja. Caesart leszúrta Brutus, birodalmának alapköveit szétdúlta az idő, de emlékét évezredeken át megőrizte a július neve. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap az Oroszlán b jegyébe lép.
Augusztus
Nyárutó / Új kenyér hava / Kisasszony hava
A régi római naptárban az év hatodik hónapja -sextilis- melyet azonban Octavianus Augustus császár a tanács által a maga nevére neveztetett. A név augeo igére emlékeztet s jelentése: az ország gyarapítója. A későbbi római császárok is viselték e címet, sőt néha nejeiket is megajándékozták vele (Augusta). E hónapot a kánikula havának tartják és a Nap a Szűz c jegyébe lép.
Szeptember
Őszelő / Földanya hava / Szent Mihály hava
A régi rómaiak hetedik hónapja, innen neve septem (hét). Nálunk a kilencedik hónap s a munkaszezon (tanítási év) kezdete. Petőfi szeptember végén már az elmúlás hangulatát érezte. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg d jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.
Október
Őszhó / Magvető hava / Mindszent hava
Nyolcadik hónapot számított a rómaiaknál (octo), nálunk a tizedik hónap. A 6. napján a hősi halált halt aradi vértanúkra emlékezünk. A Nap a Skorpió e jegyébe lép.
November
Őszutó / Enyészet hava / Szent András hava
A latin novem (kilenc) szóból, mert a régi római naptárban a kilencedik hónap volt; nálunk a tizenegyedik. A Magyar Tudományos Akadémiát e hónapban alapította Széchenyi István gróf s a Nemzeti Múzeumot annak atyja, Széchenyi Ferenc gróf. A Nap a Nyilasf jegyébe lép.
December
Télelő / Álom hava / Szentkarácsony hava
A Romulus által beosztott római év tizedik hónapja volt (decem). Mikor Numa a januárral és februárral megtoldva tizenkét hónapot csinált, akkor december a végére szorult az évnek. Nagy Károly szent hónapnak nevezte el decembert a nagykarácsonyi ünnepek alapján, amelyek az áhitatos szívek örömnapjaiból állnak. 21-ével kezdődik csillagászatilag a tél. A Nap a Bak g jegyébe lép.
Megjegyzés: az oldal egy régi magyar kalendárium alapján készült.
|