AGATHA CHRISTIE (1890 - 1976)

A krimi koronázatlan királynője 1890. szeptember 15-én a délnyugat-angliai tengerpati Torquay városában Agatha Mary Clarissa Miller néven látta meg a napvilágot. Anyja, Clara Boehmer angol, míg apja, Frederick Alvah Miller amerikai származású.
A Miller házaspár harmadik gyermeke volt: Margaret Frary (Madge) nővérénél tizenegy, bátyjánál, Louis Montantnál (Monty) tíz évvel volt fiatalabb.

Édesapja betegeskedése, valamint a család anyagi helyzetének romlása miatt bérbe adták Ashfield-i otthonukat és Dél-Franciaországba költöztek 1897-ben. Itt tanult meg Agatha hallás után rendkívül jól franciául (az iskolában emiatt még nehézségei akadtak), és itt kezdett el zongorázni tanulni. A zene és az opera szeretete egész életét végigkísérte, kiskorában titkon operaénekes akart lenni, erről az álomról azonban le kellett mondania.

 ELÉRHETŐSÉG

Franz Kafka 1883. július 3-án született a prágai óvárosban, Herman Kafka jómódú kereskedő és Julie Löwy legidősebb fiaként. A prágai német gimnáziumba járt; a prágai egyetemen szerzett jogi doktorátust. Életének és műveinek problémáit meghatározta az a tény, hogy német anyanyelvű zsidóként élt Prágábana Monarchia utolsó éveiben. 1907-től 1922-ig biztosító intézeti tisztviselő volt. Ezután betegsége miatt haláláig (1924. június 3-án, a  Bécs melletti Kierlingben) szanatóriumban élt. Legfontosabb művei az Amerika, A per és A kastély című regények, továbbá elbeszéléseinek gyűjteménye már korábban megjelentek magyarul.

 ELÉRHETŐSÉG

Aurelius Augustinust (Szent Ágoston, Kr. u. 354–430) tartják a legnagyobb nyugati egyházatyának és a legnagyobb latin filozófusnak.

	VI. századi római freskókép Augustinusról

Augustinus a numidiai Thagasteban született (a mai Souk-Ahras Algériában). Apja, Patricius pogány volt és csak halálos ágyán keresztelkedett meg. Édesanyja, Monica, hívő lelkű keresztény nő volt, aki szüntelenül azért imádkozott, hogy férje és fia megtérjen Istenhez és Jézus Krisztushoz. Augustinus szónoklattant tanult, azt követően pedig retorikatanárként dolgozott. Különböző pogány filozófiák és tévelygések hatása alá került, de miután találkozott Ambrosius milánói püspökkel, 32 éves korában megtért és fiával együtt megkeresztelkedett. Utána otthagyta fényes világi karrierjét, és teljes eszével és szívével Isten szolgálatába szegődött. Szóval, írással és tettel harcolt a kereszténység ügyéért és a pogány tévhitek ellen. 395-ben püspökké szentelték az észak-afrikai Hippo Regius városában (a mai Annaba Algériában). Ott halt meg idős korában, miközben a várost a vandálok ostromolták.

Augustinus 93 irodalmi művet írt. Legismertebb közülük a Vallomások (Confessiones), amely Augustinus életét és megtérése történetét írja le, valamint az Isten városáról (De civitate Dei) című, 22 könyvből álló munkája. Ebben a műben a történelmet úgy vázolja fel, mint két szemben álló város harcát: az egyik Isten városa (civitas Dei), melynek lakói a keresztények, a másik Sátán városa (civitas diaboli), melyben a pogányok laknak.

ELÉRHETŐSÉG 

Jules Verne

Francia regényíró. Jules Gabriel Verne 1828. február 8-án született Nantes kikötőnegyedében. Apja sikeres ügyvéd volt, anyja régi tengerészcsaládból származott, rokonai között egyaránt voltak hajóskapitányok, és hajóépítők. Öccsével, Paullal gyerekkorukban imádták az útikönyveket, állandóan különböző utazásokat tervezgettek, és mindketten rajongtak a hajózásért. Tizenkét éves korában Jules megszökött otthonról, hogy kabinos fiú lehessen egy óceánjárón, de elkapták és visszavitték a szüleihez. Apja azt szerette volna, ha fia is ügyvéd lesz, Verne viszont író szeretett volna lenni.
Hogy Párizsba mehessen megígérte apjának, hogy beiratkozik a jogi egyetemre. Az apai támogatás segítségével Párizsba utazott, de az egyetem helyett színházakba járt, írókkal és színészekkel barátkozott. Nagybátyja segítségével bejutott az irodalmi körökbe, és Victor Hugo és az ifjabb Dumas hatására színdarabokat kezdett írni. 1850-ben mutatták be első egyfelvonásosát, de különösebb színházi sikert nem sikerült elérnie. Egy ideig dolgozott is titkárként egy színházban, és írt vígoperett-librettókat is.

ELÉRHETŐSÉG