4. rész

Este volt. Molly És Lye a teraszon beszélgettek. Yusuke és Kuwabara összevesztek.

YUSUKE: Én megyek elsőként a fürdőbe!

KUWABARA: Nem ! Én megyek!- akkor egyszerre akartak bemenni, de megcsúsztak a szappanon.

YUSUKE: A fene!

Valaki gyorsan kihasználta a helyzetet, és gyorsan bement!

HIEI: Bénák!

KUWABARA: Ezt még visszakapod törpe!

YUSUKE: Fulladj meg a zuhanyzóban!- morgott.

                                                                          -

MOLLY: hm… úgy látom már mindennel, végeztünk a szervezéssel kapcsolatosan

LYE: Ahha! Szerencsére! ... Különben már akartam kérdezni, hogy mivan Kurama és közted?

MOLLY: semmi különös csak állandóan idegesít.- morog

LYE: *sóhajt egyet* Látom, még mindig nagyon szereted!

MOLLY: JAJ LYE HAGYJÁL BÉKÉN!- és ott hagyta nővérét.

Bement a szobájába és folytatta a regényét, de valahogyan nem ment neki, állandóan Kurama járt az eszében. Igaza volt Lye-nak gondolta magában. Közben a fiúk…

Yusuke és Kuwabara kitaláltak egy tervet Hiei ellen. Amikor Hiei kijön a fürdőből akkor gyorsan letakarják , megkötözik, és kidobják a medencébe. Egymásra néznek és elkezdenek sunyin vigyorogni, de nem is gondolták volna hogy ezt Hiei hallotta. Kinyílt az ajtó Hiei gyorsan kirohant, de Kuwabara és Yusuke egymásnak koccantak.

HIEI: Idióták!

YUSUKE: A fejem! Kuwabara neked aztán jó kemény fejed van!

KUWABARA: te se panaszkodhatsz!

Hiei majd megszakadt a röhögéstől…

10 perccel később Kurama megjelent, nagyon részeg volt. Aligbírt megállni a lábán.

KURAMA: Sziasztok!* és elterült a padlón*

HIEI: Szerintem vigyük a szobájába!

KUWABARA: Ezt nem hiszem el, ez már mindennapos lesz???

HIEI: *beül az ablakba* Ez nem az a Kurama akit én megismertem évekkel ezelőtt!

YUSUKE: Na vigyük Kuwabara!

Kimentek a folyósora, Lye és Molly beszélgettek.

MOLLY: Vele meg mi történt?

YUSUKE: A szokásos! Részeg mint mindig!

LYE: Én már nem mondok semmit!

Bevitték Kuramát a szobájába és lefektették az ágyra. Kurama felkelt.

KURAMA: Hol vagyok?

YUSUKE: A szobádban és már megint részeg voltál.

KUWABARA: Ezen már kéne változtatnod haver!

KURAMA: Jaj hagyjatok már! – meglátja a lányokat- Hát ti is itt vagytok?! Fantasztikus!

LYE: Gyere Molly menjünk!

MOLLY: oksi!

A fiúk is elmentek Kurama egyedül maradt a szobájában. Azon gondolkodott, hogy Mollyra gondolt, tudta hogy ez nem tetszett a lánynak. Így aludt el, hogy a lányra gondolt. Reggel természetesen másnapos volt. Kiment a teraszra, gyönyörű idő volt. Látta, hogy Molly kint ül a hinta ágyon és dolgozik. Ma is csinos- gondolta magában. Mollyn egy fehér nadrág és egy fehér ráfeszülős felső volt . Kurama felöltözött és lement hozzá.

KURAMA: Úgy látom te nem nagyon tudsz lazítani.

MOLLY: Szinte éreztem hogy még valaki hiányzik az életemből.

KURAMA: *nevetett*  Szeretem ha ideges vagy!

MOLLY: Inkább szállj le rólam, nincs kedvem veled beszélgetni!

KURAMA: *nevetett a lányon*

MOLLY: *összeszedte a jegyzeteit* Én inkább magányra vágyom! *és ott hagyta volna ha nem áll elé*

KURAMA: Miért lettél ilyen piros? *sunyin mosolyog*

MOLLY: Hagyjál békén! *elfordítja a fejét*

KURAMA: Hm…még mindig tetszem neked!

MOLLY: Nem igaz! …na jó most már menj az utamból!

KURAMA: és ha nem?

MOLLY: *akkor Molly belerugott teljes erejéből, Kurama összeroggyant a fájdalomtól* Kellett neked idegesíteni!* elment*

KURAMA: Ezt még visszakapod!

FOLYT.KÖV.